Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

2005. január

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

27

A mosoly országa

Egy békepásztor

Fényképet közölt a Népszava Gyurcsány Ferenc iraki látogatásáról. A négyhasábos felvételen a kormányfő golyóálló mellényben, rohamsisakkal a fején egy Skorpió típusú géppisztolyt és egy pisztolyt szorongat, mögötte hű fegyverhordozója, a hasonlóan öltözött Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, körülöttük az al-hillai magyar alakulat emberei.

Beszédes a kép. Engem elsőként a gabonatáblában érett kalászt babráló Rákosi Mátyásra emlékeztet a sudár államférfi. Ő is olyan közegben fotóztatta le magát, amelyhez az égvilágon semmi köze nem volt. Rákosi és a gabona (hacsak nem a padlássöprés), Gyurcsány és a rohamsisak.. . Majom a köszörűkövön.

Gyurcsány Ferenc katona sem volt. (Nyilván valahogy kibulizta, tyúkmell, lúdtalp, kettős látás, tudomisénmi...) Nem miatta omlott öszsze a Varsói Szerződés. Ennek ellenére katonás alkat, tartása kevély, szózata feszes, mondatvégei süvítenek, mint srapnelgránát a levegőben. És már katonai „üzleteket” is köt, hirtelen hazaszeretettől vezérelve hetvenhét T-72-es tankot ajándékoz az iraki hadseregnek. Mindenki a vendégem. Se parlamenti felhatalmazás, se többpárti egyeztetés, semmi. A határon túli magyarság anyagi terheivel riogató államférfi most milliárdos értékeket osztogat. Nem kötszert, kenyeret - tankokat.

Beszédes a felvétel, Gyurcsány és Juhász angyalbőrben. Stan és Pan. Vajon Ron Werber tervezte a színt vagy maga a főszereplő?

Négyhasábos a kép. Színes. Sokatmondó. Gyurcsány Ferencről mindent elmond, az biztos. (Az újságról is.) Svejk, a derék katona, aki Irakban védi a magyar hont. Csak az alaphírt ízlelgessük a nyelvbimbóinkon: Gyurcsány Ferenc tankokat küld Irakba. Szép. A KISZ-ből ki- fésülködött újmilliárdos csodálatos pályafutása: tanácsadó, miniszter, miniszterelnök, fegyverkereskedő...

Mi jöhet még? A függöny.

Pilhál György:

Pesti viccek a kommunista világból--Mondja elvtárs milyen pályára készül a fia? -Diplomata akar lenni.

—Miért éppen az?-Könnyebben diszidálhat.

—Miért volt szesztilalom a választások alatt?

—Nehogy valaki egy párt helyett kettőt lásson.

*--Kohn Mongóliába készül, de a követségen azt mondják neki, hogy ilyen névre nem kaphat vízumot

—Ha csak ezen múlik - válaszolja -, akkor írja be nyugodtan, hogy Dzsingisz-Kohn.

*

Az új gazdasági mechanizmusban négy részre osztották fel az országot: - Kis-Kórság, Nagy-Kórság, Csaló-Köz, Kis-Bér.

*

Koponya megkérdi a párttitkártól szabad-e mondani, hogy „Jézus segíts”. A pártitkár ijedten tiltakozik: „Isten őrizz”!

*

Kodály Angliába jártakor meghallgatta a Beatle-zene- kart. A szünetben megkérdezte: - mit jelent az, hogy Je- Je-Je... - Ugyan azt, mint maguknál az „Ihaj-tyuhaj.

*

Egy reggel a Lenin-szobor nyakában kötelet talál a rendőr ás le akarja rántani. Éppen arra megy egy öreg melós s nevetve kérdezi: - Mi az, már megint itt tartunk?

*

A rendőr igazoltat egy járókelőt:

—Mi a foglalkozása? - kérdezi.

—Konferanszié vagyok, - feleli.

—Hát az meg micsoda?

—Hát kérem... fel megyek at emelvényre, beszélek, halandzsátok, megnevettetem az embereket.

—Miért nem mondja egyenesen, magyarul, hogy párttitkár.

*

Körkérdést intéznek különböző egyénekhez, hogy milyennek látják a kommunizmus:

Volt szolgabíró szerint: sok mindent nem szabad a kommunizmusban, de amit szabad azt muszáj.

Mari néni a cseresznye evéshez hasonlítja: az ember egyet nyel, egyet köp.

Kohn bácsi azt mondja: olyan mint az anyós, - nem elég az, hogy van, hanem még dicsérni is kell.

*

Mi a különbség a régi és az új mese között?

A régi mese úgy kezdődött, hogy „hol volt, hol nem volt” ... és úgy végződött „aki nem hiszi jáijon utána”.

Az új mese úgy kezdődik, hogy a Tassz jelenti... és úgy végződik, hogy aki nem hiszi, annak majd „utánajárnak”.

*

Ki a hithű kommunista? Aki örökre feladta a reményt, hogy kapitalista lehessen