Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005. júl.- aug.

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

LII. rész

—1551. július 30. Petrovics Péter temesi ispán a kolozsvári országgyűlés előtt követei által bejelenti, hogy elfogadja a gyulafehérvári megállapodást, és lemond temesi birtokairól. A királyi biztosok Munkács várát adják neki kárpótlásul.

—Augusztus 6. Izabella királyné fiával, János Zsig- monddal (II. Jánossal), Petrovics Péter kíséretében elidul Kolozsvárról Kassára (majd 1552 márciusában tovább megy az oppelni hercegségbe).

—Augusztus végén Szokollu Mehmed ruméliai begler- bég az Erdély ellen küldött török haddal Belgrádba érkezik. Moldva és Havasalföld parancsot kap a beavatkozásra.

—Szeptember 1. I. Ferdinánd értesíti Castaldót, hogy Erdély kormányzását Fráter Györgyre bízza, akit kinevez vajdának, helytartónak és kincstartónak.

—Szeptember 19. Szokollu Mehmed beglerbég beveszi Becsét (Torontói vm.).

—Szeptember 25—28. Szokollu Mehmed serege elfoglalja a védői által elhagyott Becskereket, Majd Csanádot és több kisebb palánkot is.

—Október 8. Erdélyi országgyűlés Szebenben. (Fráter György és Castaldo általános hadfölkelést rendel el a török ellen.) — Szokollu Mehmed beglerbég csapatai elfoglalják Lippát, melynek jórészt szerb lakossága, hogy a pusztulást elkerülje, kaput nyitott a török előtt.

—Október 17. Szokolu Mehmed ruméliai beglerbég csapataival ostrom alá veszi Temesvárt.-Október 20. Fráter György megkapja az értesítést, hogy a pápa jóváhagyta esztergomi érseki kinevezését, és a bíborosok sorába emelte.

—Október 27. Szokollu beglerbég, miután Temesvárt Losonczy István kapitány sikerrel megvédte ellene, elrendeli csapatainak hazavonulását.

—November 3-tól Fráter György és Castaldo az erdélyi és királyi magyar csapatokkal Lippát ostromolja, melyet a török őrség november 28-án felad. Fráter György, vezértársai akarata ellenére, szabad elvonulást engedélyez a védő Uléma pasának és embereinek.

—December 17. hajnal: Alvincen, Castaldo parancsára Sforza-Pallavicini generális és emberei meggyilkolják Fráter Györgyöt.

—December 31. Erdélyi országgyűlés Székelyvásárhelyen. (Hűségnyilatkozatot tesz I. Ferdinándnak: követek útján kéri tőle, hogy mig nem nevez ki új vajdát, addig Castaldo legyen a kormányzó: egy régebbi végzésre kimondja, hogy mindenki maradjon meg Istentől kapott „hitében.)

—Az év folyamán a bécsi piacon 1549—1551 közt eladott magyarországi szarvasmarhák száma 187.875 (évi átlag 62.125). — Megjelenik Kolozsvárott, a Biblia első része, azza Mózesnek öt könyve, a heltai Gáspár által kezdeményezett teljes magyar bibliafordítás első része: Brassóban Paul Kyr Sanitatis Studium című mukája. - Kolozsvárról kiűzik az utolsó szerzeteseket: Castaldo királyi rendelettel visszahozza őket. - Megkezdi működését Debreceniben Kálmáncsehi Sánta Márton, a katolikusból helvét reformátussá vált pap.

—1552 eleién Petrovics Péter oltalma alatt a debrecen- ből elűzött Kálmáncsehi Sánta Márton részvételével helvét irányzatú protestáns zsinat ülésezik Beregszászon.

—Február 20. éjjel Tóth Mihály volt bjró vezetésével magyar hajdúk rajtaütéssel visszafoglalják a töröktől Szeged városát. (A vár török kézen marad.)

—Február 22. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Február 28.: a király megnyitja a diétát: március 26.: szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 1.: a rendek hálát adnak a királynak, hogy helyreállította az ország egységét: 16.: a különböző pártokon szerzett adományokat mindenki adja vissza eredeti tulajdonosuknak: 20.: I. János király törvényes adományai maradjanak érvényben: 42.: az egyházi és világi föméltó- ságokat magyarok kapják.)

—Március 1. Hádim Ali budai pasa visszafoglalja Szegedet. („Szegedi veszedelem.”)

—Április 1. I. Ferdinánd ecsedi Báthori Andrást erdélyi vajdává nevezi ki.

—Április 18. utáni napokban Izabella királyné, aki március 19-én érkezett Oppelnbe, a hercegség nyomorúságos állapota miatt Lengyelországba költözik.

—Április 22. A török csapatok elindulnak Drinápolyból Magyarország ellen.

—Május 22. Erdélyi országgyűlés Tordán. (A három „nemzet” ezentúl külön-külön ajánlja meg az adóját.)

—Június 1. Hádim Ali Budai pasa elfoglalja Veszprémet.

—Június 6. Losonczy István temesi ispám részgyűlést tart Simándon (Zaránd vm.) a Temesköz védelméről.

—Június 11-e után Kara Alunus pasa másodvezér hadai : magyar földre érkeznek.

—Június 24. Ahmed pasa ostrom alá veszi Temesvárt, j amelyet Losonczy István véd 2300 katonával.

—Július 4. Rares István moldvai vajda betör a Székelyföldre és a Barcaságba.

—Július 6. Hádim Ali budai pasa ostrom alá veszi Dré- ; gely várát. A védők, élükön Szondy György várkapitánnyal, az utolsó emberig harcolnak. (A vár elesik július 9-éa)

—Július 11. I Ferdinánd Erdélybe küldött zsoldos serege fellázad, és felgyújtja Kolozsvárt, majd július 27-én Gyulafehérvárt.

—Július 27. Losonczy István temesi ispán szabad elvonulás kikötésével feladja Temesvárt. (A török az elvonuló őrséget kapitányával együtt felkoncolja.)