Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. júl.- aug. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből —Mindenhol a nagyvilágban, ahol magyar él, ezév- ben megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: A Csíki Játékszín művészeinek előadásában „Tedd a kezed...” című emlékműsor: „Fiatal életek indulója” - a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Gimnáziumban: József Attila-napok a költő nevét viselő Csíkszeredái iskolában: összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki művészek részvételével: József Attila- versek a marosvásárhelyi rádióban: Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást: április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író - közöttük Kányádi Sándor — mondta el legkedveltebb József Attila-versét stílszerűem a budapesti József Attila Színházban: április 11-én koszorúzás volt a Kerepesi temetőben: este Költészetnapi Versfesztivál voltt a Nemzeti Színházban. A Hargita Népe művelődési oldalain heteken át közölte József Attila kevésbé ismert verseit. —„A rodostóiak körében még sóba nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermek-filharmónia fellépéseit követően” - Mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5 ezer ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2.500 fos közönség előtt.-„Felföldi levelek” című új műsorának ősbemutatóját a szenei járásbeli Fél községben mutatta be április második hétvégéjén az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes. A közönség nemcsak azoknak a régióknak, megyéknek a táncait láthatta, zenéjét hallhatta, ahol száz évvel ezelőtt Bartók Béla és Kodály Zoltán járt népdal- és népzene- gyűjtő úton, hanem részleteket is hallhatott a két zeneszerző, valamint Márai Sándor leveleiből is. Hégli Dusán koreográfus-rendező, az Ifjú Sziek művészeti vezetője ezúttal a történelmi Magyarország vármegyéinak néptáncából és népzenéjéből válogatott, így kerületk a programba a magyar táncok mellett szlovák és cigány táncok, a magyar népzene mellett szlovák, cigány és zsidó zene, lehetőséget adva arra, hogy a néző maga is megítélliesse, milyen nagy hatással volt egymásra az egyes nemzetek kultúrája. Az együttes április 18-án kelet-szlovákiai körútra indult műsorával, amelyet Tornaiján, Tornán, Nagyka- poson és Királyhelmecen mutatott be.-Kiss Ernő aradi vértanú emlékműve 1906-tól 1918-ig állt Nagybecskerek főterén. Az első világháború után lerombolták, s Péter király lovasszobra került a helyére, amelyet azután a németek döntöttek le. A második világháborút követően sokáig a város névadójának, Zarkó Zrenjanin partizánnak a szobra állt itt. Áthelyezése után egy ideig szökőkút volt a központban. Néhány hónapja újra Péter király (egyelőre felszenteletlen) lovaszobra ékesíti Nagybecskerek főterét. Több mint 80 év után váratlanul és meglepő módon előkerült az egykor a város főterét díszítő Kiss Emő-emlékmű töredéke, a kivégzett tábornok szobrának a feje. Csak feltételezni lehet, hogy mi is történhetet a szobor többi részével az elmúlt 86 év alatt, amikor is közprédává lett szinte minden, ami elmoz- díható. Jelenleg kérdés, hogy mi is legyen a szobormaradvánnyal. Mert ha már megvan, jó lenne közkincsé tenni az ott élő magyarság számára. Ez viszont komoly, mondhatni, érzékeny feladat. A szerb múzeumigazgatónak nincs konkrét elképzelése, hogy mi legyen a szobormarad vámiyal, de ragaszkodik ahhoz, hogy az intézmény tulajdonában maradjon. De nem úgy mint eddig, hogy a raktárban maradjon, hanem, hogy megtekinthető és hozzáférhető legyen az érdeklődők számára. Lehet, hogy az október 6-ai negemlékezés idejére kihelyezzék az eleméri Szent Ágoston temlomba, amelynek alagsorában Kiss Ernő nyugszik. —A kolozsvári polgármesteri hivatal és a városi tanácsosok együttesen úgy döntöttek, hogy megkezdik a főtéri Mátyás-szoborcsoport restaurálását. „Ez a felelősség már hosszú ideje nyomja a vállunkat” - nyilatkozta Boros János alpolgármester, s hozzáfűzte, Gheorghe Fu- nar polgármesterségének idején is időszerű volt a kédés 2002-ben, a Mátyás-szoborcsoport állításának 100. évfordulójára Funar javasolta a helyi tanácsnak, hogy restaurálják a főtéren álló műemléket. A városvezető 500 millió lejt akart kiutalni a költségvetésből erre a célra, a városi tanácsosok azonban attól tartottak, hogy Funar így akarja eltüntetni a kincses város ékességét. A restaurálás megkezdését most egy tanulmány elkészítése előzi meg, amely több százmillió lejébe kerül a városnak. A restaurálást magát azonban csak részlegesen kell a kolozsvári polgároknak fizetniük, az RMDSZ és a nyugati magyarság pénzgyűjtési akcióba kezd a költségek egy részének megszerzéséért. A városi főépítész szerint mind a bronzszobor, mind a talapzat siralmas állapotban van, és szükséges a minél hamarabbi restaurálás. A szobor nyugati sarkán a talapzat egy jókora darabja teljesen levált, és a főépítész állítja: ugyanez fenyegeti a többi részét is. Boros János alpolgármester úgy véli, a restaurációs munkálatok jövőre kezdődhetnek el, és nincs szükség a szoborcsoport elszállítására. A Mátyás-szobrot Kolozsvár elöljárósága eredetileg a milleniumi ünnepségekre rendelte, de csak
