Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. júl.- aug. „gyur(t)csány” Könyv Gyurcsány Ferencről Szarka Ágota A napokban került a könyvesboltokba Franka Tibor tollából a gyur(t)csány című munka, ami a jelenlegi miniszterelnök életpályáját kíséri végig a zsidó cukorgyártó által felépített, majd a kommunisták által kisajátított pápai fészertől a „Kádár-kaptár”-beli panellakáson át a Rózsadombig. A szerző a Magyarok Házában tartott könyvbemutatóján elmondta: eddig minden miniszterelnökről írtak könyvet, volt, akiről többet is, sőt volt olyan, aki magáról is írt, és abból épített villát, ezért úgy érezte, folytatni kell ezt a szép hagyományt. Mint mondta, műve megírása előtt ter­mészetesen megkereste levélben Gyurcsány Ferencet is, hogy segítségét kérje portréja lehető leghitelesebbé téte­léhez. Ennek érdekében elküldte kérdéseit is a jelenlegi miniszterelnök üzletemberi és magánéleti karrierjének egyes állomásaival kapcsolatban. A könyv előszavában közli is a levelet a kérdésekkel. A pápai, nagy szegény­ségben eltöltött gyerekkorról, a KISZ-, majd a Demisz- karrierről, házasságairól, a privatizációs tevékenységéről. Franka Tibor szerette volna megtudni többek között, hogy „hogyan képes napi egymilliót keresni mint főál­lású miniszterelnök”. Szerette volna, ha beszélgetnek a „Leisztinger-Szilvásy-Sáska-tengelyhez fűződő kapcso­latairól”, valamint arra is kíváncsi lett volna, mi a meg­látása a balatonőszödi kormányüdülő ügyeivel kapcsolat­ban. A jelenlegi miniszterelnök azonban - a válaszlevél szerint - elfoglaltságai miatt nem tudott időt szakítani a tényfeltáró beszélgetésre. Ahogyan elődje, Medgyessy Péter sem, akit Franka szintén megkeresett levélben, így aztán Gyurcsány portréja az egykori barátok, iskolatársak, tanárok, szomszédok, KISZ-es harcostársak - Franka Tibor által papírra vetett - emlékezéseiből raj­zolódik ki az olvasó előtt. A kép meglehetősen lehango­ló. Franka Tibor egyébként nem győzi hangsúlyozni: a könyvet „mindkét oldal okulására” írta, és hogy alapjá­ban véve nem is Gyurcsány Ferencről szól, hanem az országról, ahol ő miniszterelnök lehet. A szerző - ahogy mondta — pszichiáter segítségét is igénybe vette, hogy jobban, megértse a „Fletó” lelkét mozgató erőket. A könyvbemutatón állította: a szakember, ha a jelenlegi mi­niszterelnök esetleg perre viszi az ügyet, névvel vállalja véleményét. Teheti, hiszen a Kövér László és Orbán Viktor vélelmezett „lelki torzulásait” újságcikkben elem­ző Veér Andrásnak sem túl sok kára származott az orvos- etikailag erősen megkérdőjelezhető akcióiból. Az inkog- nitójához egyébként a legtöbb megszólaló ragaszkodott: a régi KISZ-vezető haverok, pártkapcsolatok leginkább. De azért beszéltek - legalábbis a könw szerint - arról, hogy őket is elképesztette a gyurcsányi szárnyalás, ahogy a rút kiskacsából egyszeriben hattyú lett. Viszont nevét adta a régi barát, „Jesics”, a gazdag, akkoriban reakciós­nak számító ügyvédcsalád sarja, ahol a mély nyomorban, elhagyatottságban, szellemi sivárságban tengődő ifjú Gyurcsány Ferenc hosszú évekig menedékre, meleg étel­re lelhetett. Az ügyvéddé lett férfi úgy emlékezett a könyvbemutatón is: közös ifjúságuk idején Gyurcsány, a társaságuk tagjaihoz hasonlóan, sűrűn szidta a kommu­nistákat, a rendszert, sőt amikor az NDK-ba utazott a tár­saság (Gyurcsány legfőképp a barátok nagylelkűségének köszönhetően mehetett), még magát Honecker elvtársat is szidalmazta... Am nemsokára drámai fordulat követ­kezett. Gyurcsány „Fletó” - vagyis ahogy a középiskolá­ban elnevezték, Fletó Fletovics Jemelján - beállt a KISZ- be, és ez már a barátjának sok volt: Igaz, hogy KISZ-vezető lettél? - kérdeztem tőle. Igaz - válaszolta. - És nem szégyenled magadat? - így én. - Nem - rántott a vállán ő. Majd belülről bomlasztom a Kádár-rendszert” — emlékezik 1981 telén történt szakítá­sukra Jesics, az egykori barát. Mint mondta, ő még érettségi előtt figyelmeztette Gyur- csányt: ne a pécsi tanárképző lenézett „muskátliherélő” szakára, vagyis a biológia-technika szakra menjen, gon­doljon arra, hogy miből fog megélni. De Gyurcsánynak hiába beszélt. Franka információi szerint Gyurcsány mozgalmi karrierje a pécsi Dialógus csoport szétverése­kor kezdődött. Egy beszervezett, majd a titkosszolgálat­ból kiugrott főiskolai tanára így emlékezik ezekre az időkre: a nyugat-európai békemozgalommal kapcsolato­kat kereső, legalább százfős egyetemi társaságot legfel­sőbb utasításra hallgattatták el, mivel a mozgalom nem­csak a nyugati, de a szovjet leszerelést is követelte. Az egyetem felső vezetése olyan fiatalokat keresett, akik eredményesen szembeszállnak a mozgalommal. Gyur­csány Ferenc mint hithű kommunista ifjú - Franka infor­mátora szerint — erre kapható volt, és a marxista világ­nézet jegyében „fröcsögött és fenyegetett” mindenkit. Sőt: a könyv szerint ő volt az egyik aláírója azoknak a karriert kerékbe törő jellemzéseknek, amelyeket a volt Dialógus-tagok diplomázásuk után kaptak útravalóul. Mindenesetre ettől kezdve Gyurcsány egyre emelkedett a mozgalmi ranglétrán, majd a rendszerváltozás után az üz­leti életben - házasságai és elvtársi kapcsolatai révén. Most pedig miniszterelnök. Franka könyvében olvasható az is: Mellár Tamás, a KSH leváltott elnöke - aki Gyur- csányt is tanította egykor - elmondta: Gyurcsány vizsgá­ja előtt felhívták telefonon, hogy tudatosítsák, „kicsoda” a diák, hogy még véletlenül se buktassa meg. Őt végül megbuktatták az elvtársak - Medgyessy alatt törvénytele­nül eltávolították állásából, és az egykori „közepes” diák­ja most az ország vezetője. /Magyar Nemzet/-Június 12-én, vasárnap délután 3 órakor kezdő­dött a Bánsági Etnikumok Folklórfesztiválja a falumúze­umban. Idén a rendezvényen magyar folklórból a végvári és a Bartók Béla Líceum egyöttese tartottak bemutatót. A németek a biliédi, a bulgárok az óbessenyői, az ukránok a csukái, a szerbek a kisberegszói együttesüket küldték a fesztiválra.

Next

/
Thumbnails
Contents