Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
2005 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 A KÉNYSZER SZÜLTE KISVASÚT Erdei Vasút Lillafüreden A Trianoni békediktátum által kétharmad részétől megfosztott ország elveszítette legjelentősebb erdőségeit, bányavidékeit. Ezért kellett növelni a fakitermelést a Bükk erdeiben is, melynek elősegítésére épült meg a Szinva-pa- tak festői szépségű völgyének kis vasútja. Tehen'onat Lillafüreden Az első fával rakott szerelvény 1920-ban indult el a mai 14 km hosszú Miskolc - Lillafüred - Garadna fővonalon. A Mahócáig még ma is üzemelő, 20 km hosszú Papírgyár és Farkasgödör-Örvénykő közti szárnyvonala több szakaszban, 1947-ig épült meg. A Diósgyőri Vasgyár szükségleteinek kielégítésére szenet és dolomitot is szállítottak a kisvasúton. Lillafüred fejlődése és a Palota Szálló 1930-as megnyitása meghozta a személyforgalom fellendülését is. A magas rangú vendégek akár a 1929-ben üzembe helyezett motorvonat luxuskocsijával is utazhattak. A legforgalmasabb időszak az 1950-es évek voltak, amikor a kisvonatok teljesítménye elérte az évi 300 ezer utast és a 1,5 millió árutonna kilométert. A személyforgalmat ebben az időben ráadásul a motorszerelvény nélkül kellett megoldani, mivel azt az erdő- gazdaság - felső utasításra - kénytelen volt kölcsönadni a budapesti Úttörővasútnak. A kisvasút hanyatlása a teherforgalom fokozatos közútra terelésével a 60-as évekbe vette kezdetét. Az utolsó tehervonat 1989-ben zakatolt végig a pályán, így azóta a kisvasút kizárólagos feladata a turizmus szolgálata. A Lillafüredi Állami Erdei Vasútat (LÁEV) méltán nevezhetjük az ország talán legérdekesebb vonalvezetésű kisvasútjának. A hegyvidéki pályát különleges viaduktok és alagutak tagolják, mely előbb városi szakaszon, majd sűrű erdőben halad. Személykocsijainak szinte mindegyike múzeális érték, közel valamennyi a megnyitás idejéből származik. Itt található hazánk egyetlen üzemképes szerkocsis kisvasúti gőzmozdonya, mel 1999-es felújítását követően alkalmanként ismét közlekedik, felidézve a régi idők mozdonyfüstös hangulatát. A mai Magyarországon ez az egyetlen olyan kisvasúti gőzmozdony, ami üzembe helyezése óta ugyanazon vasútüzem szolgálatában maradt meg az utókornak. A kisvasút és környéke színes kínálattal váija az idelátogatókat. A miskolci végállomás közelében megtekinthetjük a Nagy Lajos korabeli Diósgyőri várat, a papírgyári múzeumot, majd a kisvonattal Lillafüredre érkezve az itt található barlangokat, vagy a Herman Ottó Emlékházat. A Hámori-tavon csónakázva megcsodálhatjuk a környéket szimbolizáló Palota Szálló impozáns épületét, hallgatva a madarak csicsergését, vagy a hegyoldalban fütó kisvasút zakatolását. A felsőhámori Kohászati Múzeum és az újmassai Oskohó a jelenleg végnapjait élő borsodi kohászat hajdanvolt dicsőségét hirdeti. Garadnán az Erdészeti Gyűjtemény és a közelmúltban felavatott Pisztráng Tanösvény, míg a mahócai vonal mentén a Varbói Tanösvény várja az érdeklődőket. Az utóbbi években sokféle fejlesztés valósult meg a kisvasúton. A Westel támogatásával korszerűsítették az üzemi kommunikációt és a Bobó Kft. nyújtotta műszaki háttérnek köszönhetően lehetővé vált a személykocsik légfékrendszerrel való felszerelése is. Idén már a Mahó- cára közlekedő vonatokat az országban elsőként légfékkel felszerelt C-50-es típusú dízelmozdony továbbítja. 2002 óta a nyári főszezonben Lillafüred és Garadna között, míg télen hétvégenként több vonat közlekedik a fővonalon. Főiújították a miskolci várótermet és környékét, ahol - az országban elsőként - az összes kisvasúiról elhelyeztek tájékoztató anyagot. Személyvonat a garadnai állomáson A jövő tervei közt szerepel Bánkút kisvasúttal való megközelítésének megoldása a lillafüredi és szilvásváradi kisvasútak felől. A több libegő és a Bükk-fennsíkon új kisvasút építését magában foglaló tervvel elérhetővé válik a bánkúti síközpont. A Kisvasút Napján a rendezvény résztvevői gőzmozdony vontatta különvonattal utazhatnak Garadnára, ezáltal valamit megérezve a környék varázsából. Valószínűleg senkinek sem jut eszébe, hogy a kisvasút léte az I. világháború elvesztésének, a Trianoni békediktátumnak „köszönhető”. Jakóla Ádám
