Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

18

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005 június

SAJTÓSZEMLE

Magyarországi és külföldi hírek

E rovatunkat a hazai lapok internetes híreiből állítjuk össze. (MTI, Magyar Nemzet, Új Ember stb.)

—XVI. Benedek pápa május elsején délben a Regina Coeli imádság előtt - amikor első alkalommal szólt a Szent Péter téren összegyűlt zarándokokhoz — köszöntötte az ortodox egyházakat. A világ 350 ortodox, keleti kereszténye ugyanis idén május elsején ünnepelte a Hús- vétot. A keleti és nyugati egyház Húsvétja az 1582-es naptárreform óta csak ritkán van ugyanazon a napon. A tavaszi első holdtöltét követő vasárnap ugyanis a Juliá- nusz-naptár szerint és a gregorián-naptár szerint máskor van.

—Kiállítás az orosz földre hurcoltakról. A közelmúlt történelmének tragédiáját, a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt civilek sorsát mutatja be a budapesti Terror Háza múzeumban megnyílt Magyar tragédia, 1945 — Jaj a legyőzőiteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve című kiállítás. Ezt a tragédiát a szovjet részről úgy leplezték, hogy az elhurcoltakat egyszerűen hadifogolynak nyilvánították, pedig a foglyok jelentős része civilként került fogságba. A moszkvai vezetés már 1943-ban megtervezte, miként használják fel az ellenséges országok munkaerejét. A szovjet fogságba esett magyarok száma 600-700 ezer lehetett, közülük legalább 250 ezren civilek. A foglyok kényszermunkatáborban éltek és minden nagy beruházásban részt vettek.. Ott voltak a Bajkál-Amúr vasútvonal, a Bratszki erőmű, különböző csatornák, valamint a Kijevet Moszkvával, illetve a Moszkvát a Fekete-tengerrel összekötő utak építésénél. A kényszermunkások harmada soha nem láthatta viszont hazáját.

—Helsingin Sanoniat. Günter Verheugen, az unió vállalkozáspolitikai és ipari biztosa éles hangon követelte, hogy Oroszország ismerje el hivatalosan: a Szovjetunió megszállás alatt tartotta a balti államokat a második világháborút követően. Szerinte az EU ezen elismeréstől teszi függővé Moszkvához fűződő viszonyát. Az unió számára fontos, hogy „kapcsolatunk az igazságon alapuljon”, jelentette ki, hozzátéve, hogy „a balti országokat akaratuk ellenére hosszú ideig megszállás alatt tartották”. Mint ismeretes, Észtország és Litvánia elnökei nem fogadták el Putyin orosz elnök meghívását az évfordulós ünnepségekre, jegyzi meg a hírt közlő vezető finn lap.

—Elutasított nemzeti indítványok. A Fővárosi Közgyűlés szociálliberális többsége minden olyan ellenzéki javaslatot lesöpört az asztalról, amely a magyar történelemmel és múlttal kapcsolatos, nemzeti töltésű volt. Döntésük értelmében nem lehet Mindszenty bíborosról közteret elnevezni Budapesten, nem lehet átnevezni Harsányi János magyar származású Nobel-díjas professzor nevére azt a szakiskolát sem, amely egy tanácsköztársasági népbiztosról, Varga Jenőről, vagy ahogy ő használta nevét: Jevgenyij Vargáról van elnevezve. Mind a két javaslatot a Fidesz indítványozta. Szintén elutasították azt a XII. kerületi előterjesztést is, amely alapján a hegyvidék „bejáratánál”, a Böszörményi út - Istenhegyi út - Németvölgyi út által határolt területen turulmadaras emlékművet állítsanak a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére. A hegyvidék polgármestere ígéretet tett arra, hogy ha a jövőben is ellenállásba ütközik a senkit nem sértő turulmadaras emlékmű, akkor olyan helyen állítják fel, ahová nem kell közgyűlési engedély. Úgyszintén leszavazták azt a fídeszes indítványt, amely 10 millió forintos segélyt biztosított volna a moldvai csángó Külsőre- kecsin településnek, ahol Böjté Csaba atya gyermekmentő tevékenységének köszönhetően magyar iskola épül.

—Magyar lett az év embere Vallóniában. Magyar profeszor, B. Nagy János kapta a 2004-es év embere” díjat Belgium francia ajkúak lakta részében. A professzor 1941-ben született Akasztón, és 1956-os menekültként érkezett Belgiumba. Jelenleg a namuri egyetem tanára, az ottani, nukleáris mágneses rezonanciát kutató központ vezetője. Az „év embere” díj — amelyet egy vallon tudományos intézet ítél oda évről évre - azoknak szól, akik „so- i kát tettek az emberi és demokratilus értékek védelmében, s abban, hogy a régiót a dinamizmus és a minőség jelle- • mézzé”. A professzor munkásságát több mint ötszáz tudo- : mányos publikáció jellemzi. Emellett alapítója a közép- 1 európai emberi jogok bizottsága elnevezésű szervezetnek, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, diszdoktora a szegedi egyetemnek és díszplogára Vallónia fővárosának, Namumak. A díjat megköszönve a professzor emlékeztetett, hogy Vallóniát és Magyarországot már Szent István óta - aki nyugati misszionáriusokat hívott királyságába - számos szál fűzi egymáshoz. „Ki tudja, mncs-e nekem is vallon vér az ereimben”.

—Nagy-Brítania vörösük a dühtől. A Der Spigel című hírmagazinban Matthias Matussek Egy sziget vörösük a dühtől című londoni keltezésű írásában mutatja be a brit sajtó XVI. Benedek elleni gyűlöletfutamait. Alig van olyan brit lap, amely ne közölné azt a fotót, amely Joseph Ratzingert a Hitlerjugend tagjaként ábrázolja. Aki csak futó pillantást vet a londoni kioszkokra, annak az az érzése támad, hogy közel van a mozgósítás. Ténylegesen nem érdekli őket az állítat, csak a hatalom és főként egy gyűlölt német - írja a lap. Forr a brit népiélek, mert a katolikus egyházat hatalmi tényezőként értékelik, és most egy német foglalta el ezt a pozíciót. „A pápaság” - emlékeztet a polgári irányultságú Daily Telegraph kommentátora - „döntő geostratégiai” jelentőséggel bír, hiszen „a szovjet birodalmat is megdöntötte”. Amúgy a címoldalt a hatalmas felirat dominálja „Isten rottweilere pápa lett”. A