Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

2005 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Veszekedés, torzsalkodás, intrika ÁLLAMFŐ JELÖLÉS BALLIBERÁLIS MÓDON Már-már komédiába hajlik az az erőfeszítés, mely a két kormánypárt között zajlik államfojelölés címen. Mint is­meretes, az idén lejár Mádl Ferenc megbízatása és bár még egy' következő ciklusra jelölhető, a parlamenti több­ségben lévő balliberálisok új személyben gondolkodnak. Állítólag Mádl Ferenc sem vállalna újabb öt évet. Az al­kotmány szerint a következő államfő megválasztásához két fordulón keresztül 2/3-os többség szükségeltetik, míg a harmadik forduló esetén már elég az 50%, plusz egy fő. így az új köztársasági elnököt az MSZP és az SZDSZ je­löli, illetve jelölné, ha meg tudnának állapodni. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pártok igyekeztek nem pártpoli­tikust jelölni, hanem olyan személyt, aki nem osztja meg a társadalmat, inkább összeköti. Ez többé kevésbé (Göncz Árpád esetében inkább kevésbé) eddig sikerült is. Most ezt a gyakorlatot próbálja felrúgni az MSZP, dr. Szili Ka­talinnak, a T. Ház elnökének személyével. Szili Katalin nem tartozik a szocialista párt héjái közé. Jogász vég­zettségű, toleráns személy, aki bátran vállalja keresztény hitét. Az viszont tény, hogy az MSZP egyik kulcsfigurája, profi politikus. Az SZDSZ olyan közéleti személyben gondolkodik, aki tekintélyével, tudásával, elfogadható az ellenzék számára is. Azonnal megnevezték Gombár Csa­bát, a rádió volt elnökét, és ezzel sikerült megtalálni „szarva közt a tőgyét”. Ugyanis ma még élénken él az emberekben az úgynevezett média háború kirobbanása, melyben Gombár Csaba a liberálisok zászlóvivője volt. A szocialisták viszont Szili Katalin jelölésénél nem tudnak tovább lépni, olyannyira, hogy az összehívott rendkívüli kongresszuson, négy jelölt közül ő lett az első. Az SZDSZ viszont makacsul hajtogatja, hogy nem és nem. A Fidesz és a jobboldal, némi kajánsággal figyeli a már-már piaci stílust megütő politikai kufárkodást, bár időnként halkan megjegyzik, hogy egy ilyen fontos, a nemzet szá­mára egy szimbólum megválasztását nem kellene levinni a posványba, csak azért mert az urak imádnak dögö- nyözni. Az is érdekes, már-már megmosolyogtató, hogy a két kormánypárt időnként az ellenzékkel, de főleg a Fi­desszel fenyegeti a másikat mondván, egy alkalmi szövet­ség esetén megkerülhető a saját koalíciója. Orbánék csak mosolyognak az ilyen szirénhangokon, de nem nyújtanak segítséget a megszorult balliberálisoknak. Itt kell megje­gyeznem, hogy az urak pontosan tudják, hogy rövidesen meg kell nevezni az államfő személyét, hiszen ez, mivel ök vannak többségben a Parlamentben, az ő feladatuk. Ebből kiindulva a kulisszák mögött már hónapokkal ez­előtt tárgyalni kellett volna, és nem az utolsó pillanatban bizonygatni, hogy liberális holló a szocialista hollónak a politikában igenis ki vájja a szemét. Most elvonatkoztatva Szili Katalin személyétől, nem kevés olyan baloldali kötődésű személy van, akit a jobboldalról is sokan el tud­nának képzelni, hogy csak egyet említsek Glatz Ferenc, az Akadémia volt elnöke. Néha már úgy tűnik, hogy az egész „kutyakomédia” akár szakítópróbája is lehet a szö­vetségnek. Meggyőződésem, hogy a végén meg lesz vá­lasztva a köztársaság első embere, hiszen ez alkotmányos feltétele az ország működésének. Mégis ez, az alantas tor­zsalkodás rávilágít valamire, ami az alkotmányban kere­sendő. Arról van szó, hogy sokkal szerencsésebb lenne a közvetlen, a nép általi államfő választás, melyről oly gya­korta esik szó ma is. Az ország lakossága felnőtt a feladathoz, rájuk kellene bízni és akkor elkerülhető lenne a most zajló kicsinyes torzsalkodás, mely nem méltó az eseményekhez, és nem méltó a nemzethez. Soós Géza KÖNYVVÁSÁR! ! ! Szemelvények a lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában megjelent könyvekről. —Páskándi Géza: Árpád-házi triptichon (Magyar Ki­rálydrámák). Páskándi Géza három, Árpád-házi királyról (Szent László király, Könyves Kálmán király, Vak Béla király) írt drámáját tartalmazza a könyv. A könyv Fitz Jó- zsef-díjban részesült. 416 old., keménytáblás, ára 963 Ft.-Hajnal László Gábor: „Legyen az író hasznos akarat...” A hazatelepült író első magyarországi kötete még az emigrációról szól: amerikai útjáról, a SZER (Sza­bad Európa Rádió) Magyar Osztályáról és arról, kik és miért maradtak mindmáig szellemi száműzetésben. 164 old., ára 370 Ft. —Bábel Balázs: Az Isten országáért. Beszédek, inter­júk, írások. Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek beszédeiből, interjúiból, lapokban közölt írásaiból készí­tett terjedelmes válogatást a szerkesztő Soós Viktor. 264 old., ára 2.500 Ft. —Csépes Árpád — Csépes Tímea: Apu, mesélj ne­kem! Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány, úgy hívták, hogy Timi. Ez a kislány csak úgy tudott el­aludni, ha az apukája mesélt neki. Lefekvés előtt odasza­ladt hozzá, átölelte, és kérlelően fülébe súgta: Apu, mesélj nekem! A könyvet szerkesztette Agócs Sándor, a mesék­hez Grosschmid Erik készített színes, izgalmas rajzokat. 80 old., keménytáblás, ára 2.500 Ft. —„Keserű a más kenyere” - Emigrációs antológia - A kötet válogatás a Lakitelek Alapítvány által meghir­detett emigrációs önéletíró pályázat anyagából. Szerkesz­tette: Kiss Dénes, 434 old., ára 1470 Ft. —Sortüzek — 1956. Sortüzek, megtorlás, menekülés. A kormány által felkért Tényfeltáró Bizottság 2. jelentése az 1956-os magyarországi sortüzekről. Szerkesztette Kah­ler Frigyes, 586 old., ára 672 Ft. A könyvek az alábbi címen kaphatók: Antológiái Kiadó, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár u. 3. Tel: 36-7-654-9020. Fax: 7-654-9021 e-mail: antológia@ezaz.hu

Next

/
Thumbnails
Contents