Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
2005 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 SOÓS GÉZA: HAZAI TÜKÖR —Perek tömegére számíthat a magyar egészségügy. Idehaza az orvosi ügyeletekért az orvosok lényegesen kevesebb pénzt kapnak mint amennyit az uniós jogszabályok előírnak. Egy 16 órai ügyelet esetén csak 4-8 órát fizetnek ki mondván, hogy az ügyelet alatt az orvosok nem végeznek folyamatosan efektív munkát. Az érdekeltek viszont arra hivatkoznak, hogy ezt az időt lakásuktól, családjuktól távol töltik, így jelenlétük teljes munkának kell, hogy számítson, ahogy ez az unióban is szokás. Megvolt az első próbaper, melyet az intézményét perelő orvos, első fokon meg is nyert. Ezen egy pillanatig érdemes elgondolkodni. Ha valamely intézkedés a lakosságra vagy annak egy rétegére negatív Íratással van, a kormány oly szeretettel hivatkozik arra, hogy ja kérem ez uniós jogszabály. Ha viszont a jogszabály a munkavállalóra előnyös, azt nem alkalmazzák automatikusan, csak per útján lehet érvényesíteni. A femit említett esetben ha jogerős ítélet lesz, mely az orvosnak ad igazat, több ezer perre lehet számítani, amelyeket az orvosok, vagy az egészségügy más területén ügyeletet vállalók nyilván meg fognak nyerni. A tárca is érzi, hogy „baj van”, mert a tévé nyilvánossága előtt kijelentették, hogy ebben az esetben a lakosságra lesz terhelve a felmerülő pluszköltség. Ez az összeg nem is kevés, egyes számítások szerint akár tízmilliárd forint is lehet. Ennyivel sikerült megrövidíteni az egészségügyben dolgozókat, akik egyébként is nyomorúságos fizetéseket visznek haza. Az viszont már az arcátlanság teteje, hogy a kormány a lakosságra próbálja a terheket rátenni olyan formában, hogy egyúttal megpróbálja szembeállítani az orvostársadalmat a lakossággal. Ez azért is veszélyes, mert minden betegség gyógyulásának az alapja a beteg feltétlen bizalma orvosához. Csak mint már említettem, ebben a kormányban és kiváltképpen az egészségügyi tárca vezetésében, annyi a tisztesség mint mackósajtban a brummogás. —Megöltek egy 14 éves kislányt Szécsényben. Szécsény egy' alig nyolcezer lakosú kisváros Nógrád megyében. II. Rákóczi Ferenc, vezérlő fejedelem itt tartotta híres országgyűlését. Most viszont ez a szomorú tragédia tette híressé, hírhedté a várost. A kislány egy szórakozóhelyen barátnőjével ünnepelte közelgő születésnapját. Már elmúlt este tíz óra, amikor hazafelé tartott. Az egyik sötét utcában, mint később kiderült, egy 24 éves fiatalember megtámadta, bántalmazta. Bizonyos részletek még nem tisztázódtak, annyit viszont az igazságügyi orvosszakértő meg- állapitott, hogy a lány még élt, amikor a támadó beledobta egy szennyvízaknába, és még egy követ is rákötött, hogy elmerüljön. A halált fulladás és a fejre mért ütések okozták. A rendőrség némi szerencsével, bravúros gyorsasággal elkapta a tettest. Azt a tettest, aki nemrég szabadult a börtönből, jó magaviseleté folytán. Ugyanis a gyilkossággal vádolt személy kétrendbeli erőszakos nemi közösülésért töltötte büntetését, de jó magaviseleté folytán, mindössze másfél évet töltött a rács mögött. Itt érdemes egy pillanatra megállni. A fiatalember két nőt éjszaka megtámadott, bántalmazott, majd megkötözte és megerőszakolta őket. Ezért három évet szabtak ki rá, melynek felét le is ülte. Már ez a büntetés is ellentétes az ember igazságérzetével. A büntetés egy részének az elengedése pedig vérlá- zító. Mindez a hazai liberális joggyakorlatnak köszönhető, amikor is csak a bűnözőknek vannak jogaik, az áldozatoknak soha. Hazánkban eltörölték a halálbüntetést. Ezzel az emberölések száma ha nem is emelkedett, de lényegesen brutálisabb lett. írásomban nincs szándékom pro vagy kontra állást foglalni a halálos Ítéletek mellett vagy ellenük. Amit hiányolok az az, hogy a lakosságnak nem volt beleszólása a döntésbe. Egy szűk liberális csoport, egy egész ország helyett döntött, mondván, hogy csak ők egyedül viselik a bölcsek kövét. Ma a liberális politika minden kérdésben a lakosságot kiskorúként kezeli és kirekesztik olyan döntésekből, amelyek őket érintik. Vajon miért nem lehetett egy népszavazást kiírni ebben az ügyben. Szó sincs itt bosszúról, egy-egy bűncselekmény esetében, mégis ha valahol, itt nagyon fontos szerepet kaphatott volna a népfelség elve, ahogy ez Lengyelországban is volt. Joggal feltételezhető, hogy egy szigorúbb, következetesebb büntetőgyakorlat érvényesülése esetén, talán még most is közöttünk lehetne az a kislány, aki oly fiatalon és oly kegyetlenül halt meg. —Amennyiben most leimének a parlamenti választások, az MDF-nek nem sok babér terenme ahhoz, hogy bejusson a Tisztelt Házba. Ugyanis mára már csak árnyéka önmagának. Amikor a lűrek a Fórumról szólnak, botrány botrány hátán. Kizárások, kilépések, felfüggesztések, átigazolások. Nem is leime érdemes sok szót fecsérelni rájuk, ha nem az 1990-es rednszerváltó pártról lenne szó. Néhai Antall József forog a sírjába pártja sorsa miatt. Dr. Dávid Ibolya pártvezér és egyben pártprimadonna, egyre messzebb kormányozza az MDF-et természetes szövetségesétől, a Fidesztől, melyért hálás tapsot kap a balliberális „mesterdalnokoktól”. Miután a Fórumnak az újabb kilépők után majdnem sikerült magát lenullázni, szövetséges után nézett. Meg is találta a Magyar Demokrata Néppártban, ahol csupa ismerős arcot fedezett fel. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen ez a párt is az MDF-bőI vált Id, csak a baloldalról, valamikor a MIÉP kiválása után, mely a jobboldalt gyengítette. Azóta az MDNP hosszú sikertelen utat futott be. Alkalmi szövetséget kötött a Centrum párttal, amely komoly segítséget nyújtott a szocik 2002-es győzelméhez. Mára a párt „megtért övéihez” és Szabó József pártelnök „békejobbot” nyújtott Ibolyának és minden kezdődik elölről. Ezzel a szövetséggel az MDF „komoly lépést” tett népszerűségének növelése érdekében, mely „szélcsendben” akár a 3%-ot is elérheti. A baj csak az, hogy az a bizonyos parlamenti küszöb 5% melynek átlépése reménytelen feladatnak tűnik. Szegény Fidesz nem tudja sírjon vagy nevessen ezen az erőlködésen, csak hát a 2006-os választási siker a tét. Ezt sehogy sem érti Dávid Ibolya. —Gondban lennék, ha egyenként hosszan elemeznem az elmúlt hónap korrupciós botrányait. Valószínű, hogy a
