Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

23

lay László katolikus lelkész elmondta, először 1999-ben úrdette meg a szavalóversenyt azzal a céllal, hogy ezzel is emléket állítson a városban tevékenykedő papköltőnek. Mécs László mint premontrei lelkész 1930-ban érkezett Ki- rályhelmecre. Ittléte nagy hatással volt a város társadalmi- politikai életére. Az ő kezdeményezésére váltak rendszeressé a Katolikus Körben az irodalmi előadások és az író-ol- vasó-találkozók.

—Elkészült annak a felmérésnek az összegezése, amelyet a Hargita Megyei Könyvtár 2004 tavaszán készített a megye községeiben a médiafogyasztói, olvasói és könyvtárhasználati szokásokról, a községi könyvtárak helyzetéről. A felmérés eredményeit Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója és Bedő Melinda összegezték. A megye 50 községi könyvtárának többsége (65%-a) a helyi kul- túrotthonokban működik. A könyvtárak felében nincs megoldva a fűtés. Több helyen hiányzik a bútorzat, csupán két községi könyvtár (Csíkszentdomonkoson és Galócáson) berendezése korszerű. 12 könyvtárban van számítógép, 9 könyvtár használ könyvtári szoftvert, 3-ban van internet csatlakozás. Az egyéb tárgyi eszközök - televízió, videó, telefon, fax, fénymásoló, nyomtató — a könyvtárak többségéből hiányoznak. A vizsgált 40 községi könyvtár könyvtárosa közül ketten rendelkeznek egyetemi diplomával és könyvtári képesítéssel, a többi 38 érettségizett, közülük 19- en szereztek könyvtári képesítést. A vizsgált községi könyvtárak együttes állománya meghaladja a 400 ezer könyvtári nyilvántartási egységet, ennek túlnyomó többsége könyv- és folyóirat kötet. A községi könyvtárakra a 10- 12 ezer kötetes állomány jellemző, egyedül a gyergyótöl- gyesi könyvtár állomány haladja meg a 17 ezer kötetet. 2001 és 2003 között a községi könyvtárak állománya ösz- szesen 13,202 kötettel gyarapodott, ennek 75%-a adományokból, 25%-a pedig helyi költségvetési forrásból származik. A vizsgált községekben 2001 és 2003 között 11,672 személy vette igénybe a helyi községi könyvtár szolgáltatásait, akik 176, 734 alkalommal összesen 302.301 kötetet kölcsönöztek.-Négyszáz éve, 1605 február 21-én Nyárádszere- dában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, az egyetlen győztes magyar szabadságharc vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepelte meg. A hajdúvárosok képviseletét a hajduszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda testvérvárosai közül megjelent Simontomya és Örkény delegációja. A kultúrházban képzőmúvészi kiállítás volt, ugyanott a nyárádszeredai női énekkar adott műsort.-Mint Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének oktatási programfelelőse elmondta, már több mint háromszáz, főleg magyarországi magánszemély kapcsolódott be a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának alternatív támogatására létrehozott keresztapa-programba. Február 5-én a Budapesti Csángó Bálon az addig jelentkező

keresztapák személyesen is felvehették a kapcsolatot a Moldvában tanító tanárokkal, és csomagot küldhették „keres ztgyermeküknek”. A keresztapák támogatás révén új helyszínekkel bővítik az oktatási programot, s így még több gyermeket vonnak be. A bukaresti magyar nagykövetség munkatársai is csatlakoztak magánszemélyként az akcióhoz. „Azt szeretnénk, ha ezzel a felajánlással hagyományt teremtenénk, amely a nagykövetségen generációkon keresztül öröklődne” - mondta a nagykövet, aki Csábgóföldre — Klézsébe, Somoskára és Külsőrekecsinbe — látogatott.

—A Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2004- ben a magyar emigráció képviselői közül a Bécsi Napló szerkesztőségét tüntette ki a Magyar Örökség díjjal. A díjat a Magyar Tudományos Akadémián adták át decemberben. A Bécsi Napló a nyugati diaszpóra megőrzéséért kifejtett negyedszázados tevékenységéért kapta az elismerést. Az 1980 áprilisától folyamatosan kéthavonta megjelenő lap első szerkesztője Hanák Tibor filozófia történész volt, tőle vette át a lapot 1985-ben Deák Ernő, a Bécsi Napló jelenlegi irányítója. Sűrűn voltak, illetve ma is olvashatók a lapban Borbándi Gyula, Cettler Antal, Cigány Lóránt, Cs. Szabó László, Ferdinandy György, Gosztonyi Péter, Juhász László, Kabdebó Tamás, Monoszlóy Dezső, Sárközi Mátyás, Szépfalusi István, Vándor Györgyi, stb írásai. Ma a bécsi Napló a nyugati magyar emigráció egyetlen külföldön megjelenő fóruma, az utolsó emigráns periodika. /Nyugati Hírlevél (független elektronikus újság), március/

—Március 5-én kiállítás nyílt Márai Sándor életéről és munkásságáról a San Diego Public Library központi épületében. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum készítette, és a Los Angeles-i Főkonzulátus, illetve a Márai család támogatta anyagilag. Az ünnepélyes megnyitón a főkonzul és a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

—Február 12-én a vajdahunyadi római katolikus templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pappá szentelte Benkő Attilát, a város szülöttjét, aki ferences szerzetes lesz. Márton Áront pontosan 66 esztendővel azelőtt, 1939. február 12-én szentelték püspökké, és Vajda- hunyadon a mostani előtti utolsó római katolikus papszentelést is Márton Áron végezte 1940-ben, amikor öt papot szentelt fel.

—Veszélyben a nagyváradi Mülleráj? Az ortodox egyház tulajdonába került az Ady Endre Emlékmúzeum és a Fő utca 13. szám alatti ingatlan, miután a városi tanács a görögkeletieknek juttatta a hétezer négyzetméternyi területet. Jóllehet az ortodoxok Ígéretet tettek arra, hogy nem változtatnak az ingatlanok eredeti rendeltetésén: Nagyvárad magyar alpolgármestere mégsem tűnik bizakodónak az emlékmúzeumnak helyt adó „Mülleráj” jövőjét illetően.

...a rend mindig a haladás alapfeltétele: s megfordítva: a haladás a rend szükségszerű céljává válik.

A. Comte francia folozófus