Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 május Több mint ötszáz traktor a Felvonulás téren GAZDATÜNTETÉS BUDAPESTEN Tüntettek a gazdák Budapesten. A Felvonulás téren több mint ötszáz traktor adott nagyobb nyomatékot a demonstrációnak. Az erőgépek egy része időnként átvonult a Kossuth térre, hogy közelebb kerüljön a törvényhozáshoz. A gazdák keserűsége messzire vezethető vissza. Az EU-ba való belépésünk előtt a kormány mindent megtett az emberek hülyítésére. Időnként olyan kérdések röppentek fel, hogy magyar vállalkozó nyithat-e cukrászdát Bécsben, mintha ez lett volna a központi kérdés a csatlakozással kapcsolatban. Arról viszont bölcsen hallgattak, hogy a belépésünk után milyen mostoha sors vár a több mint félmillió gazdálkodóra. Igazából el is feledkeztek róluk. Ugyan néha nagy általánosságokban megnyugtatták őket és némi perspektívát is ígértek, de ezt ők sem gondolták komolyan. Pedog pontosan tudták, hogy a közösséghez való tartozásuknak a legnagyobb vesztesei a mezőgazdaságból élők lesznek. Talán még ezt is el lehetett volna viselni, ha a magyar gazdákodók feltételei nem lettek volna sokkal kedvezőtlenebbek, mint az újonnan belépő más országok gazdálkodóinak feltételei. Ugyanis szolgalelkű kormányunk mindent elkövetett, hogy a szövetség kedvében járjon, a hazai parasztság rovására. Végül is olyan feltételeket fogadtak el, amely nem csak a régi közösségi országok gazdálkodóinál sokkal rosszabbak lettek, hanem Lengyelország, Szlovákia, Csehország lényegesen jobb feltételeket tudott magának kiharcolni. Egy eleve leszakadó ágazat, további lépéshátránnyal in- dult/indul a szövetség könyörtelen versenyén. Az eredmény sajnos az lett, hogy sorra mentek/mennek tönkre a parasztgazdaságok, ami nem egyszer tragédiához vezet. Szinte nincs olyan nap, hogy egy-két gazda elkeseredésében önkezével ne vetne véget életének. A hátrányos feltételek mellett az EU-ból jövő támogatások sokat segítettek volna a katasztrofális helyzetben lévő mezőgazdasági vállalkozásokon. Csakhogy a tárca különböző trükkökkel visszatartotta a támogatásokat. Erre azért volt szükség, hogy az így visszatartott milliárdok javítsák a fizetési mérleget. Sejtették, hogy a támogatások visszatartása tüntetésekhez fog vezetni, fel is készültek erre. Sőt, azt is lehetett hallani, hogy intézkedési tervek készültek a tüntetések erőszakos letörésére. A gazdák ráérezhettek a kormány sanda szándékára, mert végig a tüntetések során jogkövető magatartást képviseltek. A fővárosi demonstráció mellett vidéken is az utakra vonultak a gazdák gépeikkel, mintegy lassítva a forgalmat. Hosszú alkudozás után a szakszervezet képviselői a mezőgazdasági tárca vezetőjével, dr. Németh Imrével leültek tárgyaim. Németh Imréről érdemes tudni, hogy sok mindennek nevezhető, csak úriembernek nem. Szakmai tudásban talán még Tor- gyán Józsefet is alulmúlja, pedig ez igazán nagy szó. Az első napokban nem is folyt komoly tárgyalás, inkább a tüntetők kifárasztására és kijátszására ment a játék. Sajnos az időjárás is nekik kedvezett, mert éjszaka -15 fok is előfordult és nappal sem ment a hőmérő higanyszála a nulla fok fölé. A kifizetések elmaradását a kormány azzal magyarázta, hogy az igénylések a földterületek meghatározásánál pontatlanok voltak, a beadott igánylések közel 30 százalékánál. Azt is sejtetni akarták, hogy a gazdák csalással próbáltak nagyobb támogatást kicsikarni. Amikor ez az olcsó trükk nem jött be, akkor a lakosság többi rétegével igyekeztek összeugrasztani a tüntetőket. Itt arról van szó, hogy ha kifizetnék az úgymond jogtalan követeléseket, akkor a szociális szférából vonnák el a pénzt, ezzel másokat röviditenének meg. Miután kiderült, hogy a kifizetések jogosak, és valahol a pénzek is megvannak, erre igyekeztek az egéz tüntetést politikai síkra terelni. Gyakorta emlegették a Fideszt mint felbújtót, akik politikai sandaságból álltak a gazdák mögé. Ezt a Fidesz visz- szautasította és végül kiderült, hogy ez is csak egy szocialista léggömb volt. Mindezek után már csak az volt hátra, hogy Gyurcsány miniszterelnök a tőle megszokott, „megfontolt” stílusban ellenforradalmároknak nevezi a gazdákat és megfenyegeti őket az orosz csapatok visszahívásával. Szerencsére odáig nem fajultak a dolgok, noha kormányfőnk azért elkövetett néhány ostobaságot. Volt viszont a demonstrációnak egy nagyon érdekes vetülete. „Pártmik és kormányunk” a tőlük megszokott sunyisággal, megpróbálta Budapest lakossága ellen hangolni a tüntetőket. A főváros lakossága vagy közömbös volt a gazdákkal szemben, vagy nyíltan kimutatta rokonszenvét. Kávéval, süteménnyel kedveskedtek a tüntetőknek, akik almával, zöldséggek honorálták az együttérzést. Az egész demonstráció alatt egyetlen rossz szó sem hangzott el a gazdák felé. Végül a konnány kénytelen volt belátni, hogy a különböző aljas trükkök nem vezetnek eredményre és nem maradt más lehetősége, mint a megegyezés. Ezzel együtt, a gazdák nem arattak fényes győzelmet, csak tisztességes helytállásukat bizonyítottákt, bár ez sem kevés. Azt viszont borítékolni merem, ismervén kormányunk jellemhibáit, hogy a leírt megállapodásban a rájuk eső részt nem fogják betartani, és ott fogják felrúgni, ahol csak tudják. Ugyanis a kormány úgy van ezzel mint a törökök voltak a „gyaurnak” adott szóval a hódoltság idején, mely rájuk nézve nem volt kötelező. Ma már csak rossz emlék a török, melynek példáját, ami a kitakarodást illeti, kormányunk is követhetné. Soós Géza —Csintalan: Az MSZP-t birtokba vette az Apró- Gyurcsány klán. Teltház várta a szocialista párt volt alel- nökét Kaposvárott. A Gyurcsány-projekt szószerint arra játszik, hogy lecserélje az MSZP jelenlegi tagságát, és egyfajta kliens párttá gyúrja át - fogalmazott a volt MSZP-s alelnök, a polgári körök rendezvényén. Véleménye szerint ebből a betegségből - amit Gyurcsánynak hívnak — ki fognak gyógyulni a valóban baloldali emberek, de a Magyar Szocialista Párt nagy árat fog fizetni a mostani folyamatokért, elrontott kormányzásért.
