Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
2005. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 lektivizálás elleni küzdelemmel, majd végül az 1932- 33-as gabonasztrájkokkal és termelési szabotázzsal. Az 1933-as nagy éhinség - mint az ellenálló parasztság állami büntetése - pont azokat azokat a vidékeket sújtotta leginkább, amelyek ebben a harcban a legkeményebben álltak a párt-állam kisajátítási törekvéseivel szemben. - A szovjet mezőgazdaság pedig megmaradt, mint a Sz. U. gazdasági fejlődését mindvégig leginkább fékező gazdasági szektor, gabonabehozatalra szorulva még a 80-as években is. Forrásmunkák: 1. ) Nicolas Werth: Forced Collectivization and Dekulakization in The Black Book of Communism: crimes, terror, repression. 1999. p. 146-158. 2. ) Nicolas Werth: The Great Famine in The Black Book of Communism. 1999. p. 159-168. 3. ) Roy Medvedev: Let History Judge. The origins and consequences of Stalinism. 1989. p. 240248. 4. ) Edward Radzinsky: Stalin. 1996. p. 256-259. 5. ) Dr. Tápay Miklós: Hruscsov titkos beszéde. A decentralizáció kezdete. A XXXLX. Magyar Találkozó Krónikája. 2000. 314-326 oldal. Nemzetközi Liszt-verseny Los Angelesben Kétévente rendezik meg 1990 óta a fiatal művészek számára a Los Angeles-i Liszt zongora- és énekversenyt. A rendezvényt az idén is Neszlényi Judit, Pa- sadenában élő zongoraművésznő és Geraldine Keeling művésznő szervezte. A versenyre 141 pályázó jelentkezett tíz országból, három kontinensről, akik tíz kategóriában mérték össze tudásukat. A gálakoncert nyitányaként rendkívüli élményt jelentett a 12 éves kor alatti kategória győztesének, Joseph Tsainak a káprázatos La Campanella-előadása. A tizen- és huszonéves művészek tolmácsolásában Liszt Ferenc számos remeke hangzott fel. A vokális kategóriák győzteseként Desirée Hassler és Rebecca Plack árnyalt, bársonyos hangú mezzoénekesnek bizonyultak. A Lisztverseny nagydíjának nyertese, a belga Steven Van Hauwaert, aki az est záró darabjaként Liszt Dante-szo- nátáját adta elő nagy átéléssel; májusban a budapesti Liszt Ferenc Múzeumban, a Régi Zeneakadémián léphet majd fel. A budapesti Mali Emese személyében az idén is volt magyar szereplője a versenynek, ő három kategóriában egy-egy második, harmadik és negyedik díjat nyert. A Liszt-műveket megszólaltató verseny nemzetközi zsűrijét neves zenetudósok, művészek alkották. /MNO/ CHICAGÓI KRÓNIKA! Harmath István Chicago városát nem a kellemes klímája tette elfogadhatóvá az idevetődött bevándorlók, a mi esetünkben a magyarok körében. Amerika középnyugati metropolisában eltöltött negyven év alatt bőségesen „élvezhettük” a fullasztó párás hőségű nyarakat, csakúgy, mint a dermesztő hidegben, hólapátolással tarkított hosszú téli hónapokat. Az 56-os generáció tagjai közül ezért nyugdíjas korba érve, sokan költöztek el az örök nyár hazájába Floridába, vagy Arizonába, ahol barátságosabb időjárású környezetben élvezhetik a munkájuk utáni éveik megérdemelt pihenését. Ilyenkor ősszel azonban megváltozik a helyzet, a napsugaras napokat, kellemes hűvös éjsza-kák követik, a nyitott ablaknál jólesik az alvás. A városban intenzív mértékben indul a kulturális élet, színházak, operák és koncerttermek, szinte angróban ajánlják műsoraikat a művészet iránt érdeklődő közönségnek. A magyar kultúráiét is aktívabbá válik, bálok, előadások és koncertek valamint baráti találkozók teszik élvezetessé a naptárban kijelölt időpontokat. Az október különösen jelentős az 56-os forradalom menekültjei számára, és a szabadságharc kitörésének évfordulójára évente megemlékeznek Chicagóban éppúgy, mint Amerika és Kanada magyarlakta városaiban. Az 56-os generáció sorai megritkultak, tagjaik elköltöztek vagy elhunytak, helyükbe fiatalok jöttek, akik többségben hosszabb-rövidebb ideig maradnak, maradhatnak közöttünk. 2004. október 24-én a város magyarsága immár hagyományosan, a chicagói Szent István Király templomban tartotta az 1956-os forradalom ünnepi megemlékezését. A plébániát négy éve vezető Ft. Vas László az ünnepi műsor mellé, a forradalom alatt készített eredeti felvételeket tartalmazó filmeket vetített egy nagyméretű tévékészüléken. Az ünnepi műsoron szavalataikkal felléptek a Hunyadi Mátyás cserkészcsapat tagjai, valamint énekszámokkal a helyi Magyar Baptista Egyház kórusa. Az ünnepi megemlékezés szónoka, a Chicagói Magyar Társaság elnöke Gera Mátyás rövid történelmi összefoglalóval kezdte beszédét, majd Tamási Áron: Magyar fohász és Fekete István: Levél Bécsbe című, a forradalom idején készült írásait olvasta fel. Az irodalmi visszaemlékezés érdekes módón azonos emóciókat váltott ki az 56-os generáció tagjaiból, akár az 1953-ban született szónokból. Gera Mátyás összeállítása az utóbbi évek egyik legszebb beszédét eredményezte. Az ünnepség alatt Katona László felolvasta George W. Bush elnök az amerikai magyarokhoz címzett levelét, amelyben üdvözletét küldte mindazoknak, akik megünneplik az
