Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. március szörföző, vadászó, elvált Kerry ötvenéves kora után tanult meg gitározni, hogy szerenádot adjon későbbi feleségének, Teresának, egy Mozambikból származó portugál asszonynak, aki a Heinz óriásvállalat elhunyt tulajdonosának özvegye. —International Herald Tribune. - A bukaresti amerikai nagykövet a román üzleti élet, az oktatás és a bíróságok korruptságát bírálta, és aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság helyzete miatt - olvasható a globá­lis amerikai lapban. “The Passion of the Christ” Jézus életének utolsó óráit bemutató film (Zsidó tiltakozások a film bemutatása ellen.) Mel Gibson (jobbra) a Krisztust alakitó Jim Caviezellel Két héttel a hamvazószerdára időzített bemutató előtt antiszemitizmussal vádolják és műve megvágására próbálják rávenni Mel Gibsont. A filmbeli Kajafás főrabbi kijelentését élénken támadták zsidó vallási vezetők. A Reuters emlékeztet: a film egyik, már el­készült verzióját levetítették januárban a floridai Orlandóban 4500 evangélikus pap előtt. A film egyik jelenetében, amikor a csőcselék Krisztus megfeszítését követeli, amikor Poncius Pilátus halálra ítéli a meg­váltót, Kajafás, a zsidók első számú vallási vezetője kijelenti: “Vére rajtunk és gyermekeinken lesz”. A brit hírügynökség hozzáfűzi: zsidó vezetők figyelmeztet­tek, hogy a Máté evangéliumban szereplő részletek rendszeresen fontos részét képezték a középkori pas­siójátékoknak, és az antiszemitizmus évszázadainak “gyújtószikráját” adták. A katolikus egyház 1965-ben, a II. Vatikáni Zsinaton felülvizsgálta az evangéliumok “antiszemita olvasatát” - fogalmaz a Reuters -, ki­emelve, hogy Krisztus szenvedése isteni küldetésének része volt, s felmentették a zsidókat a felelősség alól. A Corriere della Serra emlékeztet arra, hogy az evan­gélium egyes kulcsfontosságú pontjait kiemelő film komoly vitákat váltott ki. Ugyanakkor a Vatikán vé­delmébe vette a filmet még annak forgatása idején. Szegedi “fieszta” Számos évfordulót ünnepel az idén Szeged: több száz rendezvényen emlékeznek jeles személyiségekre, fon­tos eseményekre. Kiemelkedő rendezvény lesz az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni újjáépítés 125. Év­fordulójának méltó megünneplése. Bálint Sándor nép­rajz kutatóra emlékeznek születésének 125., halálának pedig 70. évfordulója alkalmából. Száz éve született Vaszy Viktor karmester, a szegedi zenei élet kiemel­kedő alakja, aki 25 évvel ezelőtt hunyt el. Ugyancsak az idén ünnepli 150 éves működését a szegedi vasút, 100 éves fennállását a zenekonzervatórium, és a 40. születésnapját a nemzetközi hírű Molnár Dixieland Band. A Bartók Béla Művelődési Központ 35 éves, a Szegedi Vadaspark pedig 15 éves ebben az évben. —NBC. - Az amerikai tévéállomás a demokrata párti elnökjelöltek harcában vezető John Kerry massa- chusettsi szenátorról írva kiemeli, hogy nagyapja, Fritzy Kohn, cseh zsidó volt, aki az Osztrák-Magyar Monarchiából menekült Amerikába, majd ott egy Budapestről származó “gyönyörű zsidó zenészt, Ida Lowe-t” vette feleségül. A Boston Globe című lap sze­rint nevüket az írországi Kerry megye neve alapján változtatták meg. Megemlítik, hogy Kerry nagyapja egy bostoni szálloda mosdójában főbe lőtte magát. Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani!

Next

/
Thumbnails
Contents