Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

2004. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Az európai uniós csatlakozás és a magyar mezőgazdaság A 2002-es év végére véglegessé váltak a magyar európai uniós csatlakozás mezőgazdasági feltételei is. A tagság elnyerésével életbe lépő feltételrendszer - mint minden változás - természetszerűleg lehetősége­ket, de egyúttal veszélyeket, kihívásokat is jelent a magyar mezőgazdaság szereplői számára. A közös agrárpolitika rendszerének kiterjesztése Magyarországra a hazai piacot a közös európai piac integráns részévé teszi. A vámmentes és kedvezmé­nyes vámú kontingenseket meghatározó korábbi ma- gyar-EU szerződések a vámokat már eddig is kiiktaták a ténylegesen megvalósuló forgalomból. Az uniós be­lépéssel viszont a kereskedelem adminisztratív terhei is jelentősen mérséklődnek: megszűnik az uniós import pályáztatás és a növény egészségügyi okok miatti for­galom lassítás. Lehetőség lesz arra, hogy a vertikális kapcsolatok közvetlenné váljanak hazai termelő és/ vagy termeltető, illetve az uniós felhasználók között. Ugyanakkor élesedő versenyre kell a hazai szereplők­nek felkészülni az asztali borok, az almalevek, a saj­tok, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Az uniós intervenciós és exporttámogatási rendszer Magyarországra való kiterjesztése megnöveli az érintett termékek (például gabona, tej, olajos növé­nyek) előállítói és a készletező jövedelem biztonságát, az eddigi árösszeomlások valószínű elkerülése kiszá­míthatóbbá teszi gazdálkodásukat. A paradicsom-, a cukorrépa-, a dohánytermelési kvóták a magyar fél számára elfogadható szinten lettek kialkudva. A gabonatermelők, az olajos növény-, fehérjenö­vény- és rostnövény előállítók, illetve a szarvasmar­ha-, juh- és kecsketartók számára a legfontosabb in­tézményi változást a direkt (kompenzációs) támoga­tások megjelenése jelenti. A tárgyalások eredménye­ként a magyar mezőgazdasági szereplők az EU-tól az első évben csupán a szokásos támogatás 25 százalékát kapják meg, amelyet a magyar állam kiegészít. (Ez a mérték évről évre fokozatosan emelkedik és a nemzeti forrásokkal kiegészítve a 2010-es évre éri el az uniós mérték 100 százalékát. Nemzeti források nélkül 2013- ra állna elő ez a helyzet.) Az tény, hogy azok a hazai mezőgazdasági terme­lők, amelyek a szóbanforgó termékek előállításával foglalkoznak jobban járnak majd. mint az eddigi­ekben. Ám az is tény - és ez nagy veszély - hogy a magyar és a mostani uniós mezőgazdasági szereplők között tovább fog nőni a gazdálkodási feltételek kü­lönbsége, a magyarok elmaradása konzerválódhat, mégpedig elsősorban azért, mert a magyar és az uniós termelők felszereltségében, felhalmozási képességében megmutatkozó mai különbség tovább fog nőni. Az uniós lépéssel, illetve a direkt támogatások al­kalmazásával azonnal és jelentősen változnak a gabo- na-hus vertikum szereplői közti jövedelem elosztási arányok. Miközben a gabona szektor helyzete javul és árai emelkednek a súlyos hatékonysági gondokkal küszködő a sertés- és a baromfiszektor jövedelmező­ségi problémái fokozódni fognak. Ráadásul az ez utóbbi ágozatok segítésére szolgáló eddigi támogatási rendszer (minőségi felár) alkalmazása sem lehetséges a csatlakozás után. A mezőgazdasági termelést és a termények feldol­gozását segítő eddigi beruházási támogatások az uniós tagság után csak a vidékfejlesztési programok kereté­ben állnak majd rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó vidékfejlesz­tési operatív programban meghatározott területi, illetve üzletpolitikai célokhoz lehet majd pályázati úton uniós és nemzeti támogatást kapni. Mindez a ko­rábbiaktól eltérő magatartást követel a mezőgazdaság szereplőitől, projekt tervezési és pályázási ismeretek alapvető bővítésére van szükség, amelyre csak korlá­tozottan vannak felkészülve. Az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos pro­paganda nem képes felkészíteni a hazai mezőgazdaság szereplőit a csatlakozásból fakadó lehetőségek kihasz­nálására a kihívásokból fakadó problémák felismeré­sére és megoldására. A fo gond az, hogy e tényezők, mechanizmusok számszerű felmérésében, a lehetősé­gek és veszélyek széleskörű tudatosításában a kor­mányzat nem tett elégséges lépéseket. Eddig e te­rületen is - az EU kommunikáció egészére jellemzően - inkább leegyszerűsítő, problémakerülő kommuniká­ció folyt. Emellett több területen is késedelem mutatkozik. Intenzív intézményteremtés (például a di­rekt uniós támogatások fogadásához elengethetetlen integrált igazgatási és Ellenőrzési Rendszer kiépítése, a termékpálya igazgatóságok működtetése), a környe­zetvédelmi feladatok megoldása (például szennyvízel­vezetés, hulladékkezelés) lenne jelenleg a legsürgetőbb feladat. Bp. Analyses ~A Magyar Hírlap szerint a kábítószerek szinte minden fajtájához hozzá lehet jutni a börtönök­ben. Egy tanulmány szerint a fiataloknál a drog is stá­tusszimbólum lett, s minden negyedik elitéit fiatal a drogvásárláshoz szükséges pénz miatt került szembe a törvénnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents