Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Politikai nyomás Magyarország legfőbb ügyészére 2003. május 5-én a Magyar Országgyűlés Alkot/ mányügyi Bizottságában a kormánypárti többség elmarasztaló döntést hozott Polt Péterrel, a legfőbb ügyésszel szemben. Ezzel kiújult az egyes, még az előző parlament által kinevezett és alkotmányosan a kormányoktól függetlenül működő vezető tisztség/ viselőkre nehezedő politikai nyomásgyakorlásról szóló belpolitikai vita. A 2002-es kormányváltás után a szocialista- sza/ baddemokrata kormány zászlajára tűzte az előző kor/ mány - állítólagos - korrupciós ügyeinek kivizsgálását, külön politikai államtitkári posztot hozva létre e célra (alkotmányos jogállamban szokatlan módon). Az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy megpróbálja kriminalizálni az előző kabinet időszakát. 2003 tavaszára a kormány offenzivája kimúlt, a nagy sajtónyilvánossággal bejelentett “korrupciós ügyek” az ügyészségi és bírósági szakaszban rendre elbuktak. Az időközben az új kormány tagjai keveredtek korrupciógyanús ügyekbe, melynek leglátványosabb következménye Kiss Elemérnek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a kormány második emberének lemondása lett. A kormányzat a büntetőeljárásokban remélt gyors sikerek végett folyamatos politikai nyomást gyakorolt Polt Péterre, a legfőbb ügyészre. (Polt Pétert még az előző ciklusban, az Orbán-kormány idején nevezték ki.) A nyomás gyakorlás annak ellenére fokozódott, hogy alkotmányosan sem a parlament, sem a kormány nem tudja leváltani őt. Először 2002. június 11-én szavazta le a főügyész egy interpellációra adott válaszait a parlament kormányzati többsége. Ezt követően 2002. Október 24-én a parlament a tervezett 6.2 milliárd forint helyett csak 2 milliárddal növelte az ügyészség költségvetési támogatását, ami komoly technikai-működési gondokat okoz. A harmadik eset az alkotmányügyi bizottság már említett ülése volt. A fent említett ügyekben Polt Péter tartózkodott minden politikai jellegű megnyilvánulástól, minden esetben szakmai válaszokat adott. A Polt Péterrel szemben legújabb kormányzati vádak - melyek szerint gátolta a nyomozást egy, az ellenzéki Fidesz volt kampány cégét érintő kérdésben - igen kényes időszakban hangzottak el. Egy részt az 2004. január ügyész következetességének köszönhetően az illetékes hatóságok kénytelenek vádat emelni Princz Gábor, a Postabank 1998-ban leváltott vezérigazgatója ellen olyan ügyekért, melyek még a rendszerváltás utáni első szocialista (Horn) kormány idejére estek. Szintén a Fővárosi Főügyészség döntése alapján kényszerültek a hatóságok a nyomozást elrendelni államtitok megsértése miatt az úgynevezett Mécs-bizottság tevékenysége kapcsán. Ez a parlamenti bizottság vizsgálta a rendszerváltás utáni kormánytagok esetleges titkos- szolgálati múltját és tevékenységét. Ellenzéki képviselők véleménye szerint ennek egyetlen célja a figyelem elterelése volt a Medgyessy Péter miniszter- elnök titkosszolgálati múltja miatt kirobbant botrányról. A legfőbb ügyész elleni vádak nem egyedülállóak Magyarországon. A kormányváltás után a kabinet több politikusa próbált nyomást gyakorolni a szintén az előző ciklusban megválasztott és a kormánytól függetlenül müködö Járai Zsigmondra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, és megpróbálták elérni “önkéntes” távozását. Ezek a támadások azonban a kedvezőtlen nemzetközi visszhang miatt lezárultak. A Járai Zsigmonddal és Polt Péterrel összefüggő kormányzati kirohanások bizonyos szempontból érthetetlenek, a Medgyesy-kormány ugyanis egyébként igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy nyugodt, konszen- zusre törekvő politikai erő van hatalmon ma Magyarországon. A kormánypárti politikai nyomás elsősorban nem a legfőbb ügyésznek okoz kárt és presztízsveszteséget - ő elhatározta, hogy nem mond le -, hanem az ügyészi apparátusnak, amely a magyar igazságügyi rendszer leghatékonyabban működő része. A váderedményesség - vagyis amikor a bíróság a vádirat alapján elítéli a vádlottat - évek óta 95 százalék felett van. Másfelől, a gyakran lassú rendőrségi nyomozati eljárással és a sokszor évekig tartó bírósági eljárással szemben az ügyészség az összes ügyek 85 százalékában egy hónapon belül benyújtja a vádiratot. A szocialista-szabaddemokrata kormány nagy árat fizethet a Polt Péter (és Járai Zsigmond) ügyéhez hasonló, a magyar jogállami berendezkedés alappilléreit támadó belpolitikai viták kreálásáért. A további politikai nyomásgyakorlás - a Magyar Nemzeti Bank esetéhez hasonló - nemzeközi rosszalást is kiválthat a 2004-ben EU-taggá váló országok kormányával szemben. Kérdéses azonban, hogy a szocialista párthoz kötődő politikai és gazdasági érdekcsoportok mennyire lesznek képesek feldolgozni az előző kormány ellen irányai ló “kriminalizáló” kísérletek kudarcát, illetve azt, hogy a kormánynak ebben a ciklusban egy nem
