Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
AMERIKAI XL. évf. 2. szám -- 2004. február MAGYAR ÚJSÁG Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését! Daloló fenyvesek Sokat hallottunk már az erdélyi Szentegyházi Gyermekfilharmónia működéséről, hiszen több éve koncerteznek Magyarországon is. Ezúttal a legméltóbb helyen, a Szent István-bazilikában csodálhattuk meg a székely népviseletbe öltözött száztagú kórus és a negyventagú zenekar műsorát A kórus létrejötte egyike az erdélyi csodáknak, hiszen a Madarasi Hargita alatt, gyönyörű természeti környezetben fekvő városkában nincsen zeneiskola, a hangszeroktatást, az énekkar betanítását Haáz Sándor tanár úr végzi segítőivel. O maga 1978-ban került Szentegyházára, tevékenységének csak leltárszerű felsorolása is meghaladná a cikk kereteit: a zeneoktatás mellett faluturizmus kiépítése, a Múzeum Szálló létrehozása, amely oktatási központként is működik, és ami el sem mondható, nem leltározható: ezer és ezer kapcsolat, barátság, az ismeretek, a kultúra ápolása, továbbadása. Mostani budapesti érkezésük komoly alkalomhoz kötődik, hiszen a Haáz család és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Magyar Örökség-díjban részesült. Utalás ez a néprajztudós, népművelő nagyapára és az édesapára is, az ő tevékenységük része a székelység, Székelyudvarhely kultúrtörténetének, külön tanulmányt érdemelne. Jól fogalmazott a Magyar Örökség-díj kuratóriuma, hiszen a díjazottat nem lehet elválasztani művétől és gyökereitől, így együtt jelentenek kultúrát, megmaradást, közösséget. (Folytatás a2.oldalon)