Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből--Török László addigi alpolgármester idén júniusban lett Nagyszalonta első embere. A város lakossága közel háromezer fővel apadt az elmúlt évtized során, és az elvándorlási tendencia főleg a magyarokra, azon belül is a fiatalokra érvényes. Közel a határ, egy órás autóútra van Békéscsaba, ahol bevásárolnak, gyermekeiket iskolába járatják a szalontaiak, sőt több nő Magyarországon szüli meg gyermekét. A 18 ezer lelkes Nagyszalontán még mindig a csatornázás, a tömegközlekedés, az infrastruktúra megoldatlansága okoz gondot. A helyi mezőgazda- sági gimnáziumban ősszel élelmiszeripari szakot idítanak magyarul, emelett szeretnék, ha a nagyváradi egyetem ki- rendeltséget hozna létre a városban. —Balassi Bálint-emléktáblát avattak augusztus 21- én Besztercebánya Radvány nevű részében, a Radvánsz- ky-kastély falán. E településen találták meg ugyanis a költő legszebb szerelmes verseit. Az emléktáblát az ipolyvar- bói székhelyű Palóc Társaság készítette, a szlovák és magyar nyelvű feliratok között Balassi dombormű ékesíti az emléktáblát. A kastélyban a XIX. századtól levéltár működött, és 1874-ben a Magyar Történelmi Társaság tagjai a levéltár kutatása közben véletlenül találták meg Balassi Bálint korábban már elveszettnek hitt verseit. —Végre hivatalosan is elismerték a magyarok és németek tömeges kivégzését a Vajdaságban. Egy tényfeltáró bizottság kimondta: a fasiszta és a kommunista terrornak száztizezer kommunista áldozata volt. Hatvan év után először került napirendre a második világháború alatti és utáni délvidéki megtorlások kérdése Újvidéken és egyáltalán Szerbiában: a tartományi parlament egyhangúlag elfogadta annak a három évvel ezelőtt alakult tényfeltáró bizottságnak a jelentését, amely az 1941 és 1945 közötti időszakban a Vajdaság területén történt véres eseményekre kíván fényt deríteni levéltári adatok alapján. A dokumentumokat és az áldozatok névsorát szeptemberben tették közzé egy tudományos tanácskozás keretében. A jelentésből kiderül, hogy a vizsgált időszakban mintegy száztízezer különböző nemzetiségű és felekezetű polgárt gyilkoltak meg, a fasiszta terrort a kommunista partizánok terroija követte, akik a kollektív bűnösség elve alapján bosszút álltak a nem szerb lakosságon, elsősorban a félmilliós németségen és az ugyanekkora lélekszámú magyarságon. A csurogi származású Teleki Júlia VMSZ-s képviselő - aki egyévesen került szüleivel együtt a partizánok gyűjtőtáborába, s a terrorba apját és nagyapját is elvesztette - elmondta, hogy a Csurogról, Mozsorból és Zsablyáról kitelepített magyaroknak megtiltották szülőfa- uukba való visszatérést, és elkobzott vagyonukat máig sem kapták vissza. Kifejezte reményét: olyan idők követ- eznek, amikor keresztet állíthat szeméttelepek alatt porladó hozzátartozóinak, és legalább megnevezik azokat, akik e gaztetteket elkövették. —Értékes régi könyveket kapott ajándékba a megyei levéltár. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat megyei főosztálya szerint a régi könyvek a szolgálat archívumában hevertek. Ezentúl bárki számára hozzáférhetővé válnak, tudományos, történelmi elemző munkák forrásanyagaként szolgálhatnak a múlt század elején napvilágot látott kiadványok. Ezeket a könyveket a szovjet érában a KGB kobozta el. A könyvek zömmel magyar nyelvűek és akad közöttük néhány valódi ritkaság, mint például Gárdonyi Géza Göre Gábor-regénye. Ide sorolható továbbá az 1912-től 1939-ig teijedő időszak magyar államférfiainak, közéleti személyiségeinek a névsorát és életrajzát tartalmazó kiadvány, valamint a Tolnai Világ Lexikon valamennyi kötete. —Jeruzsálem, Mekka és Csíksomlyó után Szejke- fürdő is zarándokhellyé vált, mégpedig az unitáriusok szentélyévé. A székelyudvarhelyi unitárius egyházközség keblitanácsának 1998-ban hozott határozata alapján egyházi és nemzeti közösségerősítő szándékkal indították el az Egyetemes Unitárius Találkozót. Ez évben hatodik alkalommal gyűltek egybe Erdély unitáriusai Szejkefür- dőn, de érkeztek egész Európából és a tengerentúlról is. Az ünnepség Orbán Balázs szobránál kezdődött. A találkozó a homoródalmási fúvószenekar toborzójával, lovas felvonu lássál, a lelkészi kar körmenetével és zászlóátadással kezdődött. Vass Mózes kőhalmi lelkipásztor ki- emelte:„Mindannyian vándorok vagyunk eme földi élet rövid és keskeny útján. Én is egy vándor vagyok, képzeletbeli átalvetőmben a Biblia és Orbán Balázs könyve, A Székelyföld leírása. A hit és a szülőföld szeretete hozott el Szejkefürdőre. Jöjj légy vándortársam, bárhol is élsz a nagyvilágban.” —Gyerekzsivajtól volt hangos egy héten át a vág- hosszúfalui plébánia épület. Kettőtől ötig zajlottak a kézművesnapok. A helybéli Kivi Polgári Társulás által szervezett rendezvényen gyermekek és fiatalok tanulhattak különféle mesterségeket, gyöngyfűzést, szalmakép-, képkeret-, mákbábú- vagy akár gyertyakészítést. A plébánia kis kinyhájában olvasztották a faggyút, mártogatták a kanócot, gyártották, színezték a kisebb-nagyobb gyertyákat, attól függően, kinek mennyi türelme volt hozzá, hogy a kanócot az olvadt viaszos edénybe mártogassa, majd hideg vízbe megdermessze, és megint ugyanezt elölről. Volt még agyagozás, gipszkészítés, indiánkarkötő-füzés. Pár hét múlva ugyanitt, batikolás, üvegfestés, teatasak-ké- szítés és hasonló foglalatosság szerepelt a programban. Az anyagot a helyi önkormányzat segítségével vásárolják. —Szamosújváron a református gyülekezet látta vendégül az ötvenes években bebörtönzött, és 1964-ben
