Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek országszerte. Katonai tiszteletadással, a Himusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, a Kossuth téren, az 1956-os forradalom évfordulóján. Délelőtt megemlékezése­ket és koszorúzásokat tartottak a Rákoskeresztúri temető 300-as, 301-es és 298-as parcellájánál. Az ünnepélyes lobogófelvonás előtt Mádl Ferenc államfő díszszemlét tartott. Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkot­mánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A lobogófelvonáson megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testület kép­viselői és a kormány tagjai A kulturális programok sorában miskolci, debreceni, pé­csi, soproni, veszprémi és budapesti színészek és bábosok történelmi tablókat, hétköznapi jeleneteket keltettek életre korhű járművek és teherautók platóin. A konvoj Budáról indult, majd az Erzsébet hídon, a Kiskörúton és az And- rássy úton keresztül érte el végállomását a Felvonulás té­ren. Itt szombaton és vasárnap kiállítás és társulatok elő­adásai várták az érdeklődőket. A Millenáris parkban a csa­ládok gyermekrajz-, és egyéb versenyeken, folklórműsoro­kon, és vetélkedőkön vehettek részt, fotókiállítást és filmvetítést nézhettek, miközben jelmezes statiszták sétál­tak a kertben, és rikkancsok forradalmi újságot osztogattak. Este ünnepi díszelőadást tartottak a Magyar Állami Opera­házban, ahol beszédet mondott a miniszterelnök. * A hazugság gyűlölete vezetett a nemzeti felkeléshez 1956-ban - mondta Áder János, a Fidesz parlamenti frak­cióvezetője pártja 56-os ünnepségén az Uránia Nemzeti Filmszínházban. „Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem elsősor­ban a rossz gazdasági helyzet, a szükölködés, az életszín­vonal korlátozottsága vezetett a nemzet felkeléséhez. Nem ezek a dolgok izzították fel a szíveket, hanem mindenek előtt a hazugság gyűlölete” - idézte a Magyar Nemzet ko­rabeli írását Áder János. A politikus arra kérte a jelen­lévőket, hogyha a fenti szavak ma ismerősen Roppanná­nak”, ne szomorodjanak el, mert október 23 inkább a lélek öröméé. Fájnak a sebek, mert élnek még az üldözők és élnek az üldözöttek, élnek még a besúgók és élnek a besugottak - tette hozzá a politikus. „Fájnak mert közöttünk élnek, mi több felettébb nagy jólétben élnek a szocialista hatalom- gyakorlás haszonélvezői, és velünk élnek a megalázottak és megszomorítottak, a becsapottak és kisemmizettek milliói” - mondta a politikus. Az igaz, hogy a rossznak meglehet bocsátani, de megbékélni soha nem szabad vele. 1956 októ­berében Magyarország népe is ezt üzente a hatalomnak. Azt üzente, hogy megbocsát, de megbékélni nem tud a ha­zugsággal - tette hozzá. * Az ’56-os fővárosi harcok egyik fő színhelyén, a Corvin- közben tartott megemlékezést a Fidesz fővárosi szervezete, ahol Pongrácz Gergely, szabadságharcos emlékezett a har­cokra. „A szovjetektől rabolt 85 milliméteres löveg talpa itt volt nekitámasztva a mozi lépcsőjének” - elevenítette fel Pongrácz Gergely a 48 évvel ezelőtti emlékeket, majd így folytatta: október 26-án ezzel a löveggel tizenhét lövést adtunk le, és ezek egytől egyig találtak, igaz csak a tankok hemyótalpát tudtuk vele szétszakítani, de a következő csa­pás, a molotovkoktél már végzetes volt számukra. „435 hősi halottja volt a Corvin-köznek, közülük, huszonhármat felakasztottak, többeket agyonvertek” - tette hozzá. Némi vigaszt nyújthat számunkra, hogy a magyar nemzet átvé­szelte a rettenetes bosszút, mint ahogyan a tatárokat, a törököket, az osztrákokat, a németeket, az oroszokat is. De túlélte Horn Gyulát és Medgyessy Pétert, sőt túl fogja élni Gyurcsány Ferencet is. „Néha, amikor megkérdeztek, hogy mi a véleményem a mostani helyzetről, azt mondtam, hogy Hóm Gyula elkezdte ásni az MSZP sírját, Medgyessy ki­ásta, Gyurcsány el is fogja temetni őket” - hangoztatta vé­leményét a Corvin-köz volt parancsnoka. * Többezer jelenlévő előtt avatták fel október 23-án dél­előtt Mansfeld Péter emlékművét a II. kerületi Veronika­parkban. A Sajtóklub felhívására, közadakozásából elké­szült szobor leleplezése előtt a szabadságharc tanúi és részt­vevői, neves közéleti személyiségek, költők, újságírók és kiváló előadók- és énekművészek emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc ifjú mártírjára. Az emlékmű­vet, amely egy szürke gránitból készült tömb, négy bejárat­tal, középen egy meztelen fiúalakkal, Menasági Péter szob­rászművész készítette. Az ünnepséget követően Bolberitz Pál szentelte fel az emlékművet. „Nehéz dolog hitványabbak uralma alatt élni” - idézte Demokritosz szavait beszédében Wittner Mária, 1956-os halálraítélt. * Orbán Viktor, a Fidesz elnöke október 22-én, Cleve- landben amerikai magyar lelkészekkel és magyar egyesüle­tek vezetőivel találkozott, 23-án pedig ünnepi beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordu­lójának megemlékezésén, melyet az Egyesült Magyar Egy­letek (EME) és a Clevelandi Magyar Cserkészek rendeztek meg a Szent Imre római katolikus templomban.. A lelké­szekkel való találkozón szó esett a gondokról, lelkész-, illetve paphiányról, az oktatási segédeszközök szűkösségé­ről, az anyaországgal való kapcsolattartásról. 22-én délután a Clevelandi Magyar Múzeumban járt, ahol az EME körébe tartozó egyesületeknek, illetve a múzeumnak a képviselői­vel és tagjaival találkozott. Orbánt elkísérte útjára Német Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents