Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
2004. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 „Nem a rosszé az utolsó szó...” II. János pál pápa lourdes-i zarándoklata A Szentatya augusztus 14-én kezdte meg kétnapos lourdes-i zarándokútját, Amely a 104. külföldi látogatása volt. II. János Pál pápa hetedszer járt francia földön, és második lourdes-i útja volt ez. 1981-ben tervezett első lourdes-i útja a merénylet miatt elmaradt, és csak 1983. augusztus 14-15-én került rá sor. „Élete egyik legszebb emlékének” nevezte akkor a pápa ezt az utazását. Most a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének százötvenedik évfordulója szolgált alkalmul a zarándoklatra. 1858. március 25-én történt az első lourdes-i jelenés, amikor a Szűz így mutatkozott be Soubiorus Bernadettnek: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás!” (Helyi nyelvjárásban: „Que soy era Immaculada Councepciou”). A kis Bernadett nem tudta, hogy EX Piusz pápa 1854. december 8-án, Ineffabilis Deus kezdetű bullájában így hirdette ki ünnepélyesen a régen vallott hitigazságot: „Kinyilvánítjuk, megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást miszerint a Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől.” Az elmúlt napokban a pápai magánrepülőgép augusztus 14-én 11 órakor szállt le a franciaországi Tarbes repülőterén, 16 kilométerre Lourdes-tól. Fogadására megjelent Fortunate Baldeli érsek, apostoli nuncius, Jean-Pierre Ricard érsek, a francia püspöki konferencia elnöke, Perrier, Tarbes és Lourdes püspöke, Jacques Chirac köztársasági elnök és a közélet számos képviselője. Chirac elnök köszöntőjében kiemelte a Szentszék és Franciaország ugyanazokért a célokért küzd: az egyetemes lelki ismeret, a béke, a szabadság és a szolidaritás értékeinek védelméért. Az emberek személyes meggyőződésében talán túl lassan, de remélhetőleg elkerülhetetlenül kialakulóban van az egyetemes lelkiismeret. Bízunk benne: felismerik a népek és az államok, hogy a leggyöngébb, a legtörékenyebb emberek védelme lelkismereti kötelesség, amely az országhatárokon túl mutat. A Szentatya válaszbeszédében többek közt ezt mondta. „Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy tisztelegjek a Franciaország történelmét formáló kulturális és hitbeli hagyományok előtt.” Szavaiban a francia forradalom jelszavai is viszhangzottak: „A felelősség és a kompetencia tiszteletben tartása mellett a katolikus egyház felajánlja támogatását a társadalomnak egy olyan világ építéséhez, amelyben a szabadság, az egyenlőség és a testvériség nagy eszményei a társadalmi együttélés alapját képezik, a közjó lankadatlan keresése és előmozditása által. A pápa panoráma autóján kocsizott a massabielle-i barlanghoz, ahol imádkozott, majd ivott a forrás vizéből, és az általa ajándékozott „arany rózsát” elhelyezték az oltáron. Az úrangyala-imádságot követően Roger Etchegaray bíboros felolvasta a Szentatya betegekhez intézett rövid üzenetét. Innen a pápa átvonult szálláshelyére, a Miasszonyunk Betegfogadó központba. Délután a hívek körmenetben imádkozták a rózsefiizért. A betegek, önkéntesek, orvosok, ápolók, papok és püspökök menetéhez csatlakozott pápamobilján a Szentatya. A világosság szentolvasóját imádkozták hat nyelven. A pápa arra emlékeztetett, hogy a Szűz kérte a rózsa- füzér imádkozását, így ez a barlang az imádság sajátos katedrálisává vált. Lourdes ezért olyan szent hely. „Az Úr alázatos szolgálóleányától szeretnénk megtanulni az engedelmes hallgatás készségét, és a nagylelkűséget, hogy elfogadjuk életünkben Krisztus tanítását.” Kérte, hogy imádkozzunk papi és szerzetesi hivatásokért. Bernadett szavait idézte: „Jó Anyám, adj nekem Jézusért lángoló szívet!” „Fohászkodjunk együtt a béke királynőjéhez, és újítsuk meg elkötelezettségünket a kiengesztelődés, a párbeszéd és az összetartás szolgálatára.” A zarándoklat fő eseménye Nagyboldoagasszony ünnepének délelőttjén volt a lourdes-i kegyhely „mezőségnek” nevezett térségén. A több százezer résztvevő között mintegy kétezer volt a fogyatékkal élők száma. Nyolcvan püspök, húsz bíboros, ezerkétszáz pap koncelebrált, köztük Seregély István egri érsek is. A pápa beszédében felidézte a lourdes-i jelenés történetét, köszöntötte a jelenlévők minden csoportját, valamint a kormány képviseletében megjelent belügyminisztert, és különösen műiden beteget. Az ünnep evangéliumát magyarázva rámutatott, hogy semmit sem tudunk arról a három hónapról, amelyet Mária Erzsébetnél töltött. „A jó nem csap zajt, a szetetet ereje a mindennapi szolgálat nyugodt visszafogottságában fejeződik ki. (—) Mária szavai és hallgatása révén példát mutat zarándékutunkon. Nem könnyű ez az út, de nem a rosszé és a halálé az utolsó szó. A Boldogságos Szüzet hallgassátok, fiatalok, nála megtalálhatjátok életetek értelmét. A nők sajátos küldetése, hogy leküzdve a materializmus kísértését legyenek a társadalomban az alapvető értékek tanúi, amelyeket csak a szív szemével vehetünk észre. Kedves fivéreim és nővéreim! Sürgető felhívásom, hogy tegyetek meg minden tőletek tehetőt, hogy a világon mindenütt tiszteletben tartsák az életet, minden életet, a fogantatástól a természetes halálig. Az élet szent ajándék, amelynek senki sem válhat urává. (...) A Szűzanya végül mindenkinek üzeni: Legyetek szabadok. Emlékezzetek azonban arra, hogy az emberi szabadságot a bűn jelöli meg. A szabadságnak is arra van szüksége, hogy Krisztus megszabadítsa a bűntől” A Szentatya a vasárnapi úrangyala előtt köszöntötte a francia nemzeti zarándoklat hétezer résztvevőjét, különösen azokat a fiatalokat, akik betegápolóként voltak jelen. Amikor a pápamobilján a hívek közé ment, a biztonsági embereknek sokszor kellett néhány hónapos csecsemőket a pápa elé emelni, hogy megáldja őket. A Szentatya augusztus 15-én este tért vissza az Alitalia gépén Rómába. (rosdy) (Új Ember)
