Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

2004. szeptember

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL

Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből

—Negyven év után ismét közösségi házat szeretne működtetni Nagyszeben. A 3.500 lelkes magyar közösségnek az előző négy évhez hasonlóan az újonnan megválasztott városi önkormányzatban nincs egyetlen képviselője sem. Sikerült visszaszerezni a Nagypiac téren egy háromszintes ingatlant. 1956-ban az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes magyar könyveket, amelyek egy része szerencsére megmenekült, és a nyugdíjasok egyesületéhez került. Az épületet az uniós alapokból finanszírozott központ-rehabilitációs program keretében szeretnék tataroztatni. Szórvány-kollégiumot terveznek a diákoknak. Az emeleten rendeznék be a polgári egyesület irodáját. A település polgármesterének hozzájárulásával néhány hónappal ezelőtt az alsóvárosban sikerült parkot elnevezni Petőfiről: a tervek között szoborállítás is szerepel. A római katolikus egyház további három jelentős ingatlant szerzett vissza: az orvosi egyetem egyik épületét, a Hegy utcai Ferenc-rendi zárdát és az Orsolya-rendi nővérek zárdáját. Az utóbbi kettőben iskola működik. Esély van annak az épületnek a megszerzésére is, amelyben Kós Károly élt gyermekkorában.

—A Bihar megyei Szentjobbon hatalmas kőfalat szegett meg a markológép a Szentjobbi apátság tulajdonában levő faluszéli telken. A település arról nevezetes, hogy a Szent László király alapította Benedek-rendi apátságában őrizték István király jobbját, a Szent Jobb őrzője innen is kapta a nevét. Számos legenda született Szentjobb koraközépkori apátságáról. Ezt mostanáig sokan mende-mondának hitték, pedig Szilárdi János, a XVII. század híres fejedelmi krónikása részletesen leírta Szentjobb várának ostromát. Az eddigi régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a XVI-XVII. század fordulójára datálható Bocskai-féle olasz bástyás kővár maradványai kerültek elő. Az sem kizárt, hogy a szentjobbi kolostor tatáijárás utáni építkezései is ugyanezen a területen vannak.

—Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök rendhagyó könyvbemutatót tartott a Nepomuki Szent János-székesegyházban. Az eklézsiában negyed évezrede vezetnek anyakönyveket. E jubileumra készítette el Németh Ferenc, a régi bánsági dolgok tudója munkatársai segítségével és Tietze Jenő pápai prelátus vezetésével az egyházmegye friss, értékes adatokkal és közel 200 fényképpel illisztrált történetét. Az a bizonyos János pap, aki 1333-ban 25 garast fizetett a pápai tizedszedőknek, s akinek a nevét Joannes de Bechkereki változatban őrizte meg az akkor adózók lajstroma, ámulva venné kezébe Németh Ferenc könyvét. Megcsodálná a könyv címét: „Negyed évezred az Úr szolgálatában” - és hitetlenkedve böngészné az alcímet: „A nagybecskereki római katolikus egyházközség története (1753-2003)”.

—A Fehér-Körös vidékére utaztak a dévai helytörténeti kör tagjai. Jelenlegi román népessége ellenére a Mócföld történelme gazdag magyar vonatkozású eseményekben. A Török időkben a Kőrösbánya felé vezető út kötötte össze Erdélyt Nagyváraddal. 1849-ben erre menekültek a piski csata sebesültjei, amikor a helyiek rájuk támadtak. Pusztafalu fogadója Mártonffy József római katolikus püspök és Barcsay Abrahám költő emlékét őrzi. Brád, az Érchegység központja, sokáig a tragikus sorsú Brády család székhelye volt. A család már 1784-ben, Ho- rea felkelés idején is sokat szenvedett, a drámai fordulat mégis 1848. október 25-én következett be. Ekkor a Kőbányára menekült nemesi család 19 tagját azzal hitegetve, hogy hazaszállítják, megfosztották fegyvereiktől, s iszonyú kegyetlenséggel lemészárolták. Brádot szinte elhamvasztotta Horea felkelő serege. Kristyortól a Fehér-Körös völgyén le Arad megyéig minden magyar birtokot felperzseltek, s minden kézügyben került magyart felkoncoltak. A római katolikus és a református templom azonban megmenekült. Körösbánya határában, az út baloldalán két kőkereszt áll. Az egyik felújított, amelyre egy emléktáblát helyeztek az állítólagos renoválok nevével. Tulajdonképpen a legyilkolt Brády család valamikori sírját jelzi. Kőrösbányán van a XIV. században épült ferences" templom és zárdaépület, valamint az új tetőzetű, XIX. században épült református templom. Zaránd megye egykori székhelyén ma már alig vannak magyarok. Kristyor templomának falfestményein Szent István király, Szent László király, illetve Szent Imre herceg láthatók.--A gyulafehérvári római katolikus székesegyház alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik, és 1009-re datálják. A legjelentősebb helyreállítás 1906 és 1917 között volt. 1922 és 1938, illetve 1945 és 1955 közötti időszakban kisebb intenzitású munkálatokat végeztek. 1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. A restaurálási munkák új fejezetének megnyitására került sor az érsekségen idén februárban tartott megbeszélésen. Dr. Jakubinyi György érsek a jelenlévőket konzultációs szakmai részvételre hívta, illetve felkérte dr. Hermann Fabini építészt a székeseggyház helyreállításának vezetésére.

—A marosvásárhelyi bábszínház művészei Csán- góföldön turnéztak június második hétvégén. Mint Barabás Olga rendező elmondta, kisebb könyvtárra valóval indultak a színészek Csángóföldre. A klézsei székhelyű Csángóföldi Oktatási Program vezetője, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A „Ludas Matyit” adták elő. A csángók körében nagy az igény a magyar nyelvű gyermekkönyvekre, ezért három hónapig tartó gyűjtési akciót szerveztek, s jelentős könyvadomány gyűlt össze. Előadást tartottak Pusztinán, Somoskán, Külsőrekecsinen és Magyarfalun.