Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
2004. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 Lobog az olimpiai láng Athénban! Ötvenkétezer néző, több ezer akkreditált újságíró és fotós, valamint hivatalos vendég jelenlétében augusztus 13-án, péntek este, megkezdődött a XXVIII. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitója az athéni Olimpiai Stadionban. Az első olimpiát 2780 évvel ezelőtt rendezték az ókori Görögországban, majd az újkori játékokat 1896-ban újították fel. Ezzel az ötkarikás játékok 108 év után visszatértek a szülőföldre. E rangos eseményt igazán különlegessé varázsolták a rendezők: a sportolók felvonulása előtt látványos bemutató keretében emlékeztek a legnagyobb görög történelmi és mitológiai alakokra, valamint magára a játékok történelmére. A megnyitó ünnepség egy váratlan, de annál látványosabb mozzanattal indult. Az olimpia jelképének az öt karikának fellángolásával. A futótűz az Olimpiai Stadion küzdőterének vízzel telitett taván sorban rajzolta ki az égő köröket. Kéthéten át rivaldafényben lesz Görögország. Erre hívta fel a figyelmet a megnyitó kezdetén az a 400 dobos is, akik segitségével pillanatok alatt egy hatalmas időutazás kellős közepén találhattuk magunkat, ahol megjelent előttünk a görög kultúra, a tudomány, a művészet, valamint az olimpiák történelme is. Felidézhettük az ó-, és újkori játékok mellett a görög történelem nagyobb korszakait, alakjait. A görög istenek, az olimpia ősatyja: Hercules, a trójai harcosok: Agamemnon és Menelaosz, a hódító Nagy Sándor után, a különböző látványos geometriai alakzatokkal Pitagorasznak, és Euklidesznek állítottak emléket. A monumentális előadás látványát 8000 fellépő összehangolt produkciója garantálta, akik csodálatos jelmez-, és sminkkölteményekben pompáztak. A hatást ráadásul számtalan szimbólum fokozta: így a tengert a küzdőtéren elterülő mesterséges tó jelképezte, amely három perc alatt "száradt fel", hogy átadja a terepet a jelen kor hőseinek: 202 nemzet 10500 versenyzőjének... A hagyomány szerint mindig a hellének vezetik fel a csapatokat, és a rendező ország zárja a sort. A görögök úgy döntöttek szakítanak a hagyományokkal, és növelve az izgalmakat, utolsóként lépnek be az arénába. Az országok egyébként a görög ABC szerint érkeztek meg, így a magyar csapat sorrendben a 142. helyen vonult be.- Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozóval az élen. Ő vitte a magyar zászlót. Olimpikonjaink közül a a hölgyek fehér kosztümben, a férfiak pedig világoskék zakóban és világos nadrágban vonultak fel. A felvonulás során az olimpiai eszmeiség is szerepet kapott. A világbéke és egység hirdetése tekintetében talán a nap legszebb momentuma volt, hogy Észak-, és Dél-Korea kéz a kézben közös zászló alatt vonult be, valamint hogy a legnagyobb taps és ováció éppen Irak és Afganisztán csapatát fogadta. A küzdőtéren felsorakozó sportolók mellett a lelátókon is illusztris vendégek foglaltak helyet: A nagyhatalmak vezetői mind eljöttek, hogy jelenlétükkel buzdítsák ifjú versenyzőiket. Jelen volt Tony Blair brit kormányfő, Vlagyimir Putyin orosz, Jacques Chirac francia államfő, II. Margit dán királynő, XVI. Károly Gusztáv svéd, II. Albert belga, illetve Abdallah jordán király, Hitacsi japán herceg, valamint id. George Bush is. Összesen 66 elnök és uralkodó jelezte részvételi szándékát. Magyarország képviseletében a MOB elnöke, a kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál, és felesége Makray Katalin egykori olimpiai ezüstérmes tornász integetett büszkeségeinknek. Zsanna Angelopulosz-Daszkalaki, a szervezőbizottság elnöke és Jacques Rogge NOB-elnök ünnepi köszöntő beszéde után Konsztantinosz Sztefanopulosz köztársasági elnök nyitotta meg a játékokat. A NOB elnöke három alapvető értékre hívta fel a figyelmet, amely az olimpiai játékok eszmeiségéhez elengedhetetlen: a békére, a toleranciára és a testvériességre. Majd elérkeztünk a nap fénypontjához. Az olimpiai zászló behozatala és a sportolói eskü tétel után Nikolaosz Kaklamanakisz olimpiai bajnok vitorlázó kapta azt a megtisztelő szerepet, hogy meggyújtsa az olimpiai lángot, mely augusztus 29-éig lobog majd az athéni Olimpiai Stadionban, hirdetve, hogy 108 év elteltével ismét az olimpia szülőhazájában tehetik próbára tudásukat, tehetségüket a világ fiataljai. Lapzártáig tíz magyar érem született az athéni olimpián Aranyérem: Nagy Tímea női párbajtőr, Igaly Diána női skeet (korong) lövészet. Annus Adrian férfi kalapács- vetés*.. Ezüstérem: Nemesik Zsolt férfi kardvívás, Gyúrta Dániel 200 méteres mellúszás és Krutzler Eszter női súlyemelés, Kővágó Zoltán diszkosz, Gyurkovics Ferenc súlyemelés és a férfi párbajtőrcsapat Bronzérem: Cseh László 400 méteres vegyesúszás. Az éremtáblázat szerint, a 10 éremmel, tizenötödikek vagyunk a sorban. 1. az USA 72 éremmel (25/28/19). 2. Kina 51 (24/15/12), 3. Oroszország 48 (9/18/21), 4. Ausztrália 37 (14/9/14), 5. Japán 32 (15/8/9) 6. Németország, 32 (9/10/13) Lapzártáig 67 ország szerepel az éremtáblázaton. Két külföldi csapatban magyar névv el is találkoztunk az olimpián: Balogh Zsuzsanna, ausztrál színekben aranyérmet szerzett a lövészet női trap (agyaggalamb) számában. Király Hajnalka pedig bronzérmet kapott a francia párbajtőr csapatban. (*A férfi kalapácsvetés ezüstérmese a japán Kodzsi Murofúsi, akinek édesanyja Erdélyben született, magyar nemzetiségű.) A Magyarok Világszövetsége 1998-ban díjat alapitott Külhoni Magyar Sportcsillagok címmel. A díj egy Boldogasszony szobor, amely Szervátius Tibor alkotása. (Lapzártáig nem ért véget az olimpia s így a végeredményeket csak a következő számunkban tudjuk ismertetni. Tudósításunkat a Gondola, az MTI és az MNO internetes hírportálokról állítottuk össze.)
