Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
r Saáry Éva 2004. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 ÁLOM ÉS VALÓSÁG Szatmár és Máramaros vidékén Szatmári tájak. Síkságok, bársonyos dimbek-dom- bok és a távolban halványan kéklő hegyek. Megcsodáljuk a sok, “óriás szúnyogra” emlékeztető gémeskutat, a boglyas gólyafészkeket s a vártnál takaro- sabb falusi házakat (különösen az egykori német településeken). Hogy aztán falaik mögött hogyan “álmodik a nyomor”, azt a felületes utazó nehezen tudja megállapítani. Minden megállónál cigánygyerekek siserehada rohan meg bennünket, ugyanakkor kacsalábon forgó, tündérpalotákat is látunk, amiket ki tudja, hogyan szerzett pénzekből emeltek? Na de mi, a bécsi Európa Club társaságával, nem ezekért, hanem történelmi, irodalmi emlékhelyek felkeresésére jöttünk, hogy itt is, ott is elhelyezzük a kegyelet koszorúit. II. Rákóczi Ferenc alakja kísért-kísér mindenütt, leginkább azon a nagymaiténvi síkon, ahol O már jelen sem volt. “Árulóként” vagy “reálpolitikusként” kell-e értékelnünk gróf Károlyi Sándort, aki 1711-ben, a “nagyságos fejedelem” megkérdezése és beleegyezése nélkül tette le a fegyvert, kötötte meg a Szatmári békét? A kaplonvi kriptában csönd és béke uralkodik. A halottak nem felelnek, de fölöttük diadalmasan zengenek a vasárnapi mise hangjai: magyarokkal zsúfolva a templom. Aztán már a költők nyomait követjük. Petőfi Sándor a nagykárolyi megyebálon ismerkedett meg Szendrev Júliával, a most csak romként létező endrődi várban látogatta, s az apa rosszalása ellenére, ott is esküdött meg vele 1847. szeptember 8-án. A költői Teleki-kastély megőrizte régi varázsát. A parkban a halhatatlan szerelmesek bronzszobra, az épületben múzeum és iskola. Kellemes időzni a nagy, szellős teraszon, ahonnan tiszta időben a hófödte csúcsokig látni. Majd kéthónapos ittartózkodásuk alatt (soha többé nem voltak ilyen boldogok!) a költő számos, gyönyörű verset írt, köztük azt a “Szeptember végén”-t, ami később, az “özvegyi fátyol” le- vetése miatt, megkeserítette szegény Júliának az életét. Érdmindszent az “Isten háta mögött” van. Ady Endre születésének idején porba és sárba süllyedt, világvégi falucska lehetett. Piciny ablakszemekkel hunyorgó, döngöltpadlójú házacskában látta meg a napvilágot 1877. november 22-én. Most az épület gondosan berendezett és jól karban tartott múzeum, mégis el kell gondolkozni azon, hogyan kerülhettek ki ilyen elhagyott helyekről messzevi- lágító, nagy szellemek? Létezik a közelben egy takaros kúria is, ami később, már Ady országos elismertetésének idején épült. Ellátogatunk Kölcsey Ferenc szülőföldjére is, Sző- demeterbe. ahol a fentiekhez hasonló gondolatok foglalkoztatnak berniünket. A dombon lévő templom mellett, piros