Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. szeptember Szent István királyra emlékezett a honi- és a világ magyarsága augusztus 20-án (A kormányválság ellenére rendben lezajlottak az augusztus 20-ai ünnepségek, a kormánypárti politikusok nem modták le a programjukat. Medgyessy Péter megjelent, Juhász Ferenc tiszteket avatott, Mádl Ferenc kitüntetett, Erdő Péter pedig megtartotta a hagyományos bazilika előtti szentmisét. A tűzijáték miatt néhány bozottűz keletkezett és volt egy kisebb verekedés is.) * A Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kez­dődtek az ünnepségek az Országház előtti Kossuth téren, amelyen résztvett Mádl Ferenc köztársasági elnik, Med- gyesy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Ország- gyűlés elnöke is. A zászlófelvonást megelőzően a téren a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység bevonu­lása után ünnepélyesen fogadták a Szent Korona másola­tát és a történelmi lobogókat. A zászlófelvonás után tisztté avatták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzett hallgatóit. Három órától nemzetközi akadályrepülő-ver- seny és légibemutató volt a Margit híd és a Lánchíd kö­zött. Öt órakor kezdődött az ünnepi szentmise és a Szent Jobb körmenet a Szent István-bazilikánál, este kilenckor pedig körpanorámás tűzijáték volt a Duna partján. Ezúttal is a Lánchíd és az arról leomló fényfuggöny jelentette az egyik fő látványosságot. A Városligetben, a Vajdahu- nyadvár környékén Kenyérfesztivált tartottak este 8 óráig. Mádl Ferencköztársasági elnök, az ünnep alkalmából a Parlament Kupola-csarnokában állami kitüntetéseket adott át. A legmagasabb kitüntetést, a Magyar Köztár­saság Érdemrend Nagykeresztjét Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Frunda György, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora kapta. - Rajtunk áll, hogy az európai integráció valamennyiünk számára sikerrel jáijon, s valamennyien nyertesei lehes­sünk - hangsúlyozta köszöntőjében a közársaság elnöke, aki a kitüntetéseket a miniszterelnök és a parlamenti al- elnök jelenlétében adta át. „Magasztos ünnep ez, ame­lyen, ha odafigyelünk, a történelem üzen nekünk, a néha feledékeny utókornak. Ez az ünnep üzen a hazáról, más országokhoz, népéhez való viszonyról, az uralkodói fele­lősségről, valamint a hatalom és a rá bízott közösségek kapcsolatáról. Üzen a hitből fakadó erkölcsi erő fontossá­gáról, továbbá a nemzeti egység és az európai családban keresett jövőnk erejéről „ - mondta Mádl Ferenc. Délután öt órakor kezdődött a Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren a hagyományos 20-ai szentmise, amit Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz apos­toli nunciussal és a püspöki kar tagjaival közösen mutatott be. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke és Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi kapcsola­tokért felelős címzetes államtitkára. Az ellenzéki pártok részéről részt vett a rendezvényen Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Semjén Zsolt (Fidesz), a KDNP elnöke, vala­mint a társegyházak képviseletében Bölcskei Gusztáv re­formátus és D. Szebik Imre evangélikus püspök is. A szentmisét követően elindult az országos Szent Jobb- körmenet a Zrínyi utca - Október 6. utca - József Attila utca - Nádor utca útvonalon és vissza a Bazilikához. A Szent István jobbja, kézfej ereklyéje mögött Erdő Péter bíboros és Juliusz Janusz apostoli nuncius, majd az egy­ház további képviselőit követően Mádl Ferenc köztár­sasági elnök és felesége haladt. Az ünnepségen a püspöki kar, a szerzetesrendek, a lovagrendek és az egyházi szer­vezetek tagjai mellett részt vettek a társadalmi élet, va­lamint a diplomáciai testület képviselői is. —Legyünk Szent Istvánnak valódi tisztelői - erre hivott fel Erdő Péter bíboros az ünnepi szentmisén. „Abban pró­báljuk őt követni, ami a lényege volt az életének és taní­tásának. Hagyjunk fel a kilátástalan és önző gondolko­dással. A lényegeshez ragaszkodjunk és legyünk a re­ménység emberei” - mondotta a bíboros-érsek. Szentbe­szédében hangsúlyozta, hogy Szent István sziklára, igazi erős alapra építette ennek az országnak, ennek a népnek az életét, a jövőjét. „Évszázados fájdalmak és ellentétek terhét oldhatja békévé az igazságot kereső és megértő emlékezés, az önmagunkat és másokat is értékelni tudó kiengesztelődés”. * Szent István-nap Erdélyben Megszólaltak a harangok Székelyföld és Erdély vegyes felekezetű falvaiban, katolikus és protestáns templomai­ban. Erdélyben számos település őrzi a szent király nevét, vagy templomának védőszentje Szent István. Háromszé­ken a legjelentősebb ünnep a kézdiszentléleki Perkő-ká- polnánál zajlott, ahol Szent István búcsút tartottak. Szent- györgyön a belvárosi Szent József-templom kertjében az ünnepi szentmise után leleplezték a Szent István mell­szobrot. Minden felekezet a saját templomában megem­lékezett az államalapító szent királyról, majd zászlóaljak­kal elindultak a belvárosi templom felé a szoboravatási ünnepségre. Csíkszentkirályon hagyományosan falunapot tartottak, amelyen a Füred Rock Színkör társulata Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok című rockope­rát mutatták be. Ünnepeltek a Maros megyei Hármasfalu egyikében, Székelyszentistvánon, ahol a szent király né­hány éve leleplezett mellszobra található. Udvarhelyszé­ken az Oroszhegy mellett Szentkirályon tartottak megem­lékezést, de ünnepi szentmise és istentisztelet volt a Nyá- rád menti Mikháza katolikus templomában, a Maros me­gyei Ákosfalván és Marosszentkirály templomában, a me- zőbándi Szent István-kápolnában, a Hunyad megyei Pu- jon és Piskin, a Beszterce-Naszód megyei Csicsókeresz- túron, valamit szerte Erdélyországban. (Tudósításunkat a hazai /internetes/ hírforrásokból állítot­tuk össze.)

Next

/
Thumbnails
Contents