Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

2004. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 105 diákja van négy osztályban, Többségük a Székely­földről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a ma­gyar kulturális élet. —Megkezdték Romániában a kedvezménytörvény alapján megítélt oktatási-nevelési támogatás kiutalását. Összesen mintegy 130 ezer magyarul tanuló iskoláskorú gyermek esetében kérvényezték a szülők a 22.400 forin­tos támogatást. Ez tulajdonképpen az idei (2003-2004-es) tanévre szóló egyszeri ösztöndíj, és tartalmazza a 2400 fo­rintos taneszköz-támogatást is. A kérvényeket elbíráló és a támogatás eljuttatását lebonyolító alapítvány elnöke el­mondta: az oktatási-nevelési támogatásra jogosultak mint­egy kilencven százaléka élt a kedvezménytörvény által biztosított lehetőséggel. Az egyetemistáknak, főiskolá­soknak járó, mindössze 2800 forintos hallgatói támoga­tást viszont a jogosultaknak még a fele sem kérte, való­színűleg azért, mert kis összegről van szó. Ez azonban a jövő tanévtől várhatóan emelkedni fog. Az Iskola Alapít­vány első kuratóriumi ülésén megítélt több mint ötezer tá­mogatást kezdik kiutalni. A következő tanévkezdésig biz­tosan eljut mindegyik romániai jogosulthoz az okatási- nevelési támogatás, amelyet a magyar állam a „Szülő­földön magyarul” program keretében biztosít a határon túli magyar iskolásoknak. Romániában egyébként a ked­vezménytörvény életbelépése óta mintegy félmillióan igé­nyelték a magyarigazolványt. —A GLAS rövid tényhírt közöl a Horvátországi Magyar Kultúra hete című rendezvénysorozat kezdetéről. A horvátországi magyarok tartalmasnak ígérkező rendez­vényét a Csákon megtartott horvátországi magyar néptánc együttesek szemléjével, vette kezdetét, és Vörösmarton magyar óvodai csoportok találkozójával zárult. Az eszéki magyar fökonzul Pélmonostoron a Magyar Házban Ma­gyarország európai uniós csatlakozásáról és a magyar- horvát regionális együttműködésről tartott előadást, ame­lyet a témához kapcsolódóan beszélgetés követett. —A NOVY DEN-ben olvasói levél szólítja fel a szlovák parlamentet, hogy ne fogadjon el olyan törvényt, amely a magyar kisebbség kollektív jogait biztosítja. A levél a magyar irredentizmus sikerének és szlovák szé­gyennek minősíti, hogy Besztercebányán a kábelteleví­ziós szolgáltató két magyar nyelvű csatornát is beiktatott kínálatába, illetve, hogy a nagyszombati érsek magyar nyelvű segédpüspököt szentelt fel. „Meghátrálás helyett a magyarokkal szemben védelmi fal felépítésére” szólítja fel a szlovákságot. —Az eszéki magyar iskolaközpont diákjai és ta­nárai egynapos kiránduláson jártak Pécsett és a Keleti- Mecsekben. A magyar államiság megszületésének korába tekinthettek vissza, amikor Pécsváradon a Szent István király alapította bencés apátságban voltak. A ma már műemlék jellegű várnak Asztrik volt az első apátja, aki el­hozta a koronát a keresztény vallást meghonosító István­nak. Pécsváradot a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá. A nap hátralevő részében Zengővárkonyban, a ma már európai hírű tojásmúzeumba és az úgynevezett szalmakincstárba látogattak el. Sajnos, a mecseknádasdi „Schlossbergre” már nem jutottak fel, mivel az időjárási viszonyok ezt nem tették lehetővé. A várrom azért érdekes, mert Szent István király unokája, Margit itt született, aki Skóciába ment féijhez III. Mal­colm skót királyhoz. Példás élettel és számos jótétemény­nyel segítette a szegényeket és betegeket. 1251-ben szent­té avatták, Skócia védőszentje lett. —Kevés olyan Duna Televíziós alkotás keltett ak­kora feltűnést, mint Csáky Zoltán müve: „A hagymakupo­lás honfoglalás”. Ez az ortodoxia témyelését jelenti a magyar többségű területen, új ortodox katedrálisok építé­sét akkor, mikor az évszázados, sokat megért katolikus és református műemlék-templomok állaga egyre romlik. Az erdélyi közönség 2002 őszén ismerkedhetett meg Csáky alkotásával, s a Duna televízió közönségtalálkozó-soroza­tot is szervezett a filmnek. A Püski Könyvkiadó idén je­lentette meg Csáky Zoltán „Hagymakupolás honfoglalás” című kötetét, amely a szerző legjelentősebb alkotásainak írott anyagát tartalmazza. —Idén nyolcadik alkalommal került sor Fiume (Rijeka) város szervezésében az „Etnoszemle” elnevezésű rendezvényre. A városban 13 nemzeti kisebbséget regisz­tráltak, és ezeknek a közösségeknek a képviselői mutat­koznak be a rendezvénysorozat keretében. A Horvátor­szági Magyarok Demokratikus Közössége alapszervezete - idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját - állandó résztvevője ezeknek a rendezvényeknek, van saját tánc­csoportjuk és énekkaruk is. Az idén arra gondoltak, lépjen fel mégis a csúzái Csárdás. Ok zárták a rendezvényt, igen nagy sikerrel. A fiumei közönség igazi ízelítőt kapott a magyar kultúrából. Ott-tartózkodásuk alatt a tánccsoport tagjait a HMDK székházában is vendégül látták a házi­gazdák. A fiumei HMDK-nak 216 tagja van. Az egyesület kulturális tevékenysége igencsak szerteágazó. A sakkcso­port már kétszer is első helyezett lett a városban. Rendez­nek magyar nyelvtanfolyamot, kiállításokat. Céljuk, hogy megőrizzék a megye magyaljainak identitás tudatát, a nemzeti kultúrát és hagyományokat. —Világbanki támogatással zajló rehabilitációs program keretében jelentős pénzügyi támogatásban része­sül több erdélyi magyar iskola felújítása, építése, A prog­ram hetven százalékát a Világbank hosszú lejáratú kölcsö­ne, 30 százalékát pedig a kormány által erre a célra kiutalt pénzösszege képezi. A program eredményekén még jú­niusban kiírják a Temes megyei Zombolyán egy új ma­gyar nyelvű iskola, valamint Csíkszeredában a Nagy István Művészeti Liceum építésének tervezési pályázatát. Ugyanekkor hirdetik meg a kézdivásárhelyi Bőd Péter Tanítóképző, a gyergyói Batthyány Ignác Szakközépis-

Next

/
Thumbnails
Contents