Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
2004. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Földrajzilag is kétarcúvá válhat tehát az EU. A brüsszeli boszorkánykonyhákban kifőzött szerepnek pedig hazánk kiválóan megfelelhet, hiszen az unió kapuját - minden ellenkező erőfeszítés ellenére - a múltból örökölt nagybirtokrendszerrel léptük át. Helyben hagyott mindent az elsikkasztott földreform - íija Tanka Endre. A kárpótlásnak, téeszföldek nevesítésének győztese egyértelműen a korábbi agrárelit volt. S nyertese most is, hiszen zajlik a magánosított parcellák visszaszedegetése azoktól, akik ugyan birtokot kaptak, ám a szükséges pénzhez, paripához, fegyverhez nem juthattak hozzá, és nem bírják tovább a hiábavaló kínlódást. Mindehhez társul a helyben lakó gazdák megerősítésének kudarcot vallott kísérlete, a földpiac kormányzati nyitása, a kiskapuk szaporítása a spekuláns tőkebefektetők felé. Arról már nem is beszélve, hogy az EU kiharcolta magának azt a jogot, hogy három év múlva lerövidítse a külföldiekkel szemben számunkra eredetileg hét évre engedélyezett tilalmakat. Miközben szabadon adható- vehető lesz a termelési jogot biztosító kvóta, amivel a tőkecsoportok a hazai nagyüzemek alól is kihúzhatják a talajt. Tanka Endre könyve széles körű hátteret nyújt, beavat minket a hazai agrárhírek mögötti összefüggések rendszerébe. Vajon miért és kinek van útjában az a félmillió ember, aki a következő tíz évben kapja meg az obsitot a kerekasztal által tárgyalt stratégiai dokumentum szerint? Vajon az EU melyik arcát mutatja felénk a következő esztendőkben? Jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen erőkkel, szándékokkal állunk szemben, mert akkor tudjuk azt is, hogy miképp védekezhetünk ellenük. Mert erre is nyitott a lehetőség. Gazdag tárháza van az önvédelemnek, melyekből felépíthető az uniós lehetőségek között is versenyképes nemzeti agrárpolitika. Nem vagyunk egyedül, adott a példa. Tanka Endrétől tudjuk, hogy hét uniós tagországban él az a birtokpolitika, mely az üzemek számának és méretének korlátozásával, a helyben lakók elővásárlási jogának előírásával tartja távol a spekulánsokat. Ugyancsak rajtunk múlik, hogy az EU 2006- tól kezdődő, következő költségvetési periódusában mire helyezzük a hangsúlyt, sikerül-e kiharcolnunk a kicsiket segítő vidékfejlesztési támogatások növelését. /MNO/ CSOMAG? - LESZ ! Bár Draskovics Tibor az európai parlamenti választást követő éjszakán a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva igyekezett megnyugtatni a pénzpiacokat és a közönséges halandókat, miszerint a szocialisták gazdaságpolitikája jottányit sem változik majd, hazánk sajnos továbbra is jelentős költségvetési és folyó fizetési mérleghiánnyal küszködik. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett adat szerint a folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban 1,07 milliárd eurót tett ki, s az első négy havi deficit 2,826 milliárd euró volt. Vagyis: elképesztően magas a hiány, egyes vélekedések szerint akár össze is omolhat a fizetési mérleg. Úgy fest, hogy a Medgyessy-kormány még saját magához képest is tud negatív eredményeket produkálni. A legfrissebb statisztika szerint ráadásul felpörgött a behozatal, amely egy alapvetően exportra termelő ország esetében bizony több mint baljós jel. Persze pénzügyminiszterünk szerint a gazdaság jó irányba halad, és a kormány teszi a dolgát. Nos, a Magyar Nemzeti Bank által publikált, magas áprilisi fizetésimérleg-hiány adat hatására 254 forint fölé kúszott az euró jegyzése a bankközi devizapiacon. Nemzeti fizetőeszközünk gyengülése mellett az is sokatmondó, hogy a múlt héten a befektetők növekvő aggodalmuknak adtak hangot a magyar eredmények miatt, hiszen a vártnál is rosszabb gazdasági adatokat hoztak nyilvánosságra, s véleményük szerint az idei év második fél éve az előzőnél is gyatrább lesz; főként az általános kamatlábak növekedésével számolnak. Utóbbit támasztja alá, hogy a jegybank leállt az alapkamat csökkentésével. Talán mérget is vehetünk rá, hogy a nagy deficit miatt a Magyar Nemzeti Bank jó időre befagyasztja a folyamatot. Amennyiben pedig így lesz, a magas kamatszinttel tovább romolhat az egyébként is megtépázott magyar versenyképesség. Nyugati elemzők úgy tartják, hogy elkerülhetetlen a sorrendben immár negyedik megszorító csomag, hiszen a mostani gazdaságpolitika nem képes helyrebillenteni a büdzsét. Aki esetleg már nem emlékezne rá: az első költségvetési, 55 milliárd forintos visszafogásról tavaly döntött a Medgyessy-kormány, amely idén februárban további 120 milliárddal, illetve annak adóvonzatával kurtította meg mindennapjainkat. Rá pár hétre, azaz idén márciusban a szaktárcáktól zárolt a kabinet még 10,7 milliárd forintot. Nagy kérdés, hogy a vasárnapi Fidesz-győzelem a gazdasági reformokra irányuló, egyébként felettébb szükséges, szocialista szándékot miként is befolyásolja. Létrejön-e konszenzus az alapvető nemzetgazdasági kérdésekben?
