Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

2004. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Az építkezés 1873-ban indult újra. Folyamatos anyagi nehézségek lassították a kivitelezést. 1891-re jutottak el a kupola tetején levő kereszt elhelyezéséhez. Ybl Miklós 1891-es halála után Kauser Józsefet bízták meg a befejező munkálatokkal. A templombelső kialakítására nem sok utalás maradt Ybl Miklóstól, csupán egy vázlat. Kauser tanulmányútra ment Olaszországba, hogy a stílus hazájá­ban végezzen megfigyeléseket. Megbízói olcsó, egyszerű, de ízléses és szép művet vártak tőle hat hónapon belül. Időközben (1897-ben) a közgyűlés a templom védőszetjé- ül az eddigi Szent Lipót helyett Szent Istvánt választotta. A templom 1905-re készült el teljes egészében, novem­berben Kohl Medárd esztergomi segédpüspök szentelte fel. A zárókövet 1906. december 8-án Ferenc József je­lenlétében helyezték el, beletéve az építés történetét leíró okmányt. XI. Pius pápa 1931-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A II. világháborúban az épület számtalan találatot kapott. A helyreállítási munkák során, 1947-ben, a nagykupola fedésének helyreállítása közben a tetőzet kigyulladt, leégett, ezért újra kellett fedni. Az 1980-as évek is pusztulást hoztak az épületre, egy vihar leszakí­totta a burkolat jelentős részét: ennek kijavítása indította el 1983-ban a rekonstrukciót. A Szent István-bazilika felújítása 1983-ban kezdődött a nagykupola lemezfedésének cseréjével, amely 1985-re fe­jeződött be. Az ezt követő években kisebb felújítások zajlottak. A tervszerű, folyamatos munka közel tíz év múlva, 1995-ben kezdődött meg. Ennek során a felújítá­sokat egy-egy épületrészre összpontosították. Befejezték a nagytornyot, a fő- és kereszthajó rézfedését, illetve a fő- homlokzati felvonók szerelését. Irodákat, műhelyeket lé­tesítettek a keleti oldalon, és kialakították az északi torony melletti helyiségeket. A kulturális tárca finanszirizásában 1999 és 2000 között 1,89 milliárd forint értékben megtörtént a főpárkány fölött a teljes külső felújítása (keleti kistornyok, kupoladob) és a nyugati főhomlokzat helyreállítása, továbbá restaurálták a nagykupola belső felületének mozaik díszítését is. Ezen­kívül átépítették a nyugati tornyok helyiségeit, a tető­tereket, a felvonókat, valamint a kazánházat. (A műemlék orgona restaurálását 2001-ben kezdték, a 40 millió forin­tos munka ez évben fejeződik be.) A beruházás utolsó szakasza 2002 júniusában kezdő­dött. Ugyanabban az évben került sor a főbejárati porti- kusz felújítására, a két oldal- és a szentélyhomlokzat fő­párkány alatti felújítására, továbbá a templombelsőben a teljes északi hajó és a főoltár szentélyapszisz restaurálása, az ott található művészeti alkotásokkal együtt. Tavaly ké­szült el a homlokzati lábazatokon túl a déli hajó tere és a főoltár restaurálása, valamint a kőpadozat felújítása és az altemplom terének helyreállítása. Megújult a főpárkány alatti templom belső teljes falának és padozatának kő­burkolata, illetve műmárvány felülete, és Pólyák János iparművésznek köszönhetően helyére kerültek azok az ólomüveg ablakok az oldalhajókon, amelyeket eredetileg Róth Miksa álmodott meg. A színes új ablakok többek között Szent Andrást, Szent Henriket, Szent Katalint és Szent Lipótot ábrázolják. Elkészült az oldalhajókat lezáró négy kiskupola belső­felületeinek restaurálása, és megújultak az oltárok, a fali­karok, a szobrok, a festmények, a szószék és a gyóntatok is. Mindezek mellett a bazilika új díszkivilágítást, hango- sítóberendezést, vagyon- és tűzvédelmi rendszert, telefon- központot és informatikai rendszert is kapott. A teljes rekonstrukciós program keretében az átépítés­sel megujúlt Szent István tér burkolatával összhangban megtörtént a templom közvetlen környezetének műemléki rekontrukciója is, így megújultak a mellvédkorlátok, a vi­lágító kandeláberek, lépcsők és rámpák, valamint díszbur­kolat övezi a templomot. A Szent István-bazilika teljes felújítása közel 4 milliárd forintba került. A mesterek dicsérete: A bazilika építése Hild tervei alapján klasszicista stílusban kezdődött, majd Ybl tervei alapján nyerte el végső neorene- szánsz formáját. Díszítésében a kor legnevesebb művészei vet­tek részt, így a szobrászok közül a főoltár Szent István-szobrát ,jegyző” Stróbl Alajos, Fodrusz János, Fessler Leo, a festők közül Benczúr Gyula, Feszty Árpád, Lotz Károly, Nádler Róbert, Székely Bertalan és Than Mór. A neves Schlick gyár készítette a nagykupola és a két torony vasszerkezetét, a szen­tély vörösréz fedését, illetve szintén a Schlick gyár spiáterönt- vénye a négy evangélista fülkeszobor és a főhomlokzati szobor­csoport. Az asztalosmunkában közreműködött Thék Endre, Lingl Károly és a fia, a lakatosmunkában Jungfer Gyula. A kül­ső korlátok kandelábereit Oetl Antal készítette. A díszítő-, fes­tő- és aranyozó munkákat Scholz Róbert, az üveges- és üveg­festő munkák, valamint a mozaikok nagyobb részének tervezé­se a velencei Salviati és Jerusulum cég nevéhez fűződik. A nagyorgona a pécsi Angster József alkotása. Számok tükrében: 1500 négyzetméter padlóburkolat tisz­títása, restaurálása, fényezése - 300 kilogramm kőkiegészítő anyag a belső pótlásokhoz, javításokhoz - 6300 négyzetméter műmárványburkolat tisztítása, restaurálása, fényezése (csak a felhasznált színezőanyag - porfesték - egy tonnát nyomott) - 300 négyzetméter mümárványrekonstrukció - 10 kilogramm hematit féldrágakő — 400 kilogramm méhviasz a márványfelület fényének visszanyeréséhez - 280 ezer darab, nyolcor nyolc centiméteres aranyfüstlap az aranyozáshoz (ez körülbelül 4-5 kilogramm színaranyat jelent, ilyen mennyiségre utoljára az Országház húsz évvel ezelőtti restaurálásakor volt szükség) - 1000 kilogramm kenyér a pol írozáshoz - 80 négyzetméter mozaik restaurálása - 750 négyzetméter felfelület restaurálása (ajtók, gyóntatószékek) - 71 négyzetméter új üvegablak - 20 tonna Terzith kőpótló anyag a külső munkákhoz - 20 darab bronz kandeláber újraaranyozása - 1000 kilogramm festék - 160 restaurátor és aranyozó, valamint 25 okleveles restaurátor művész dolgozott az épületen. Az 1928-as bejegyzés szerint a bazilika tilajdonosa a magyar állam, kezelője a Fővárosi Önkormányzat, a használati jog pe­dig a Budapesti Lipótvárosi Római Katolikus Plébániáé. 2000. december 14-én a fővárosi vagyonátadási bizottság az egyház tulajdonába adta a templomot, az átadási ceremóniára 2001. au­gusztus 16-án került sor. Végül a húsz éven át tartó munka után befejeződött a rekonstrukció. Az augusztus 20-i szentmisét már a megszépült bazilikában tarthatják, és a felújított térről indul­hat a Szent Jobb-körmenet Erdő Péter bíboros-prímás, eszter- gom-budapesti érsek vezetésével. (Heti Válasz) V. N. V.

Next

/
Thumbnails
Contents