Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

2004. június

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LXI. rész-1530. szeptember. I. János Roggendorf osztrák generális ellen török segédcsapatokat hív be, azok azonban a következő hetekben saját országrészét dúlják fel.

—Október 14. Béketárgyalások kezdődnek a két ellenkirály követei között a lengyelországi Poznanban. (I. Jánost Frangepán Ferenc, Werbőczy és Laski képviseli. I. Ferdinánd az ország megosztását javasolja. November 16-án az értekezlet eredménytelenül szétoszlik.)-Október 17. I. Ferdinánd követei megérkeznek Isztambulba. — A szultán minden megegyezést elutasít.-Október 31. Roggendorf generális, miután bevette Esztergomot, Visegrádot és Vácot, megkezdi Buda ostromát.-November 24. Lőcsén leég az ország egyetlen pa- pirmalma. (Ismeretlen időpontban létesült.)-December 20. Roggendorf eredménytelenül elvonul Buda alól.-December 24. után I. János országgyűlést tart Budán. (Visszaállítja a szabad jobbágyköltözést. Grit- tit, a kincstartót a király kormányzójává választatja és bérbe adja neki az erdélyi sóbányákat.)-December. I. János Hieronymi Laskit kinevezi erdélyi vajdává somlyai Báthori István mellé. — Mária királyné, miután V. Károly császár kinevezte Németalföld kormányzójává, távozik a magyarországi közéletből.

—Az év folyamán I. János elűzeti Buda német polgárságát, helyükbe magyar lakosságot telepít. — Megkezdődik Perényi Péter sárospataki várának reneszánsz stílusú átépítése. (Befejeződik az 1560-as években.) — Megjelenik Krakkóban az erdélyi szász Johannes Honterusnak, a krakkói egyetem magiszterének (asztronómiát is tartalmazó) világföldrajza: Ru- dimentorum Cosmographiae libri duó.-1531. Január 10. Gritti kormányzó kivégezteti az I. János elárulásával vádolt Artándy testvéreket.

—Január 21. Visegrádon I. Ferdinánd és I. János megbízottai háromhónapos (utóbb többször megújíj tott) Fegyverszüneti megállapodást kötnek. (Ez az országszakadás tényének első közjogi elismerése.)

—Február 27. A német protestáns fejedelmek Schmalkaldenben szövetséget kötnek a Habsburg-ház ellen.

—Március 19. Bélavárott (Somogy vm.) mindkét királytól független részgyűlés kezdődik: az egybegyűlt rendek az egység helyreállításának lehetőségét keresik, eredmény nélkül.

—Június 29.1. Ferdinánd Thurzó Elek országbírót és Szalaházy Tamás püspök kancellárt bízza meg a Helytartóság vezetésével.

—Július 2. I. Ferdinánd a bécsi kamara mintájára átalakítja a Magyar Kamarát. (Elnöke Pemflinger István, Mária királyné korábbi bizalmasa.)

—November 1. Mindkét királytól független részgyűlés Zákányban (Somogy vm.). Cél és eredmény mint márciusban Bélavárott.

—November 6. A tavasz óta Budán, majd Kassán prédikáló magyar reformátort, Dévai Bíró Mátyást Szalaházy Tamás kancellár, egri püspök elfogatja. (Csak 1533-ban szabadul.)

—Az évfolyamán pestisjárvány Erdélyben. — A sárospataki és a pápai protestáns városi iskolák ekkoriban kezdik meg működésüket.

—1532. január 1. A rendek mind két kitálytól független részgyűlést tartanak Kenésén (Veszprém vm.). A gyűlésre I. Ferdinánd király és V. Károly császár is megbízottakat küld.

—Március 12. Újabb mintkét királytól független részgyűlés Berendhidán (Veszprém vm. A gyűlésen I. Ferdinánd és V. Károly császár, továbbá VII. Kelemen pápa küldöttei is részt vesznek.

—Április 25.1. Szulejmán százezresnél nagyobb seregével Isztambulból megindul Bécs ellen.

—Április 27. Pozsonyban I. Ferdinánd biztosai megnyitják az eredetileg Esztergomba április 23-ára hirdetett országgyűlést. A király távolmaradása miatt a rendek szétoszlanak, megüzenve az uralkodónak, hogy ha nem küld érdemleges sereget védelmükre, meghódolnak a töröknek.

—Május. I Ferdinánd követeket indít a szultánhoz: békét kér, s ennek fejében hajlandó akár egész Magyarországot is átengedni I. Jánosnak. — (Szulejmán szultán a követeknek elutasító választ ad, de csak augusztusban, Kőszeg ostroma alatt engedélyezi visz- szatérésüket.)

—Július 19. I. Szulejmán, több szlavóniai vár elfoglalása után átkel az eszéki hídon, és a Dél- Dunántúlon át Bécs ellen indul.