Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. június HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből ~A Csemadok Kassa-kömyéke területi választmánya Felvidék egyik legjobban működő kulturális szervezete. Ezt nem csak az országos és regionális rendezvények bizonyítják, hanem az alapszervezetek nagy száma és az az összefogás is, ami ennek a választmánynak a mindennapjait jellemzi. A Magyar Kultúra Napja táján mi mással is kezdődhetett volna a szokásos évi találkozó, mint a himnusszal, amit Motyka Ildikó mondott el. Gál Sándor elnök az eltelt ötven évre emlékezett, s büszkén hangsúlyozta, hogy a Csemadok még a legmagyarellenesebb időszakokban is képes volt a felvidéki magyarság kultúráját megőrizni, s ezért van oka az ünneplésre. —Már néhány hét telt el azóta, hogy Temerinben életveszélyesen megfenyegették Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét, a tettesek kilétére mindmáig nem derült fény, a délbácskai városban pedig nem érnek véget a magyarellenes támadások. Csorba Béla közölte, hogy a rendőrség mindeddeg nem tájékoztatta őt a nyomozás menetéről, s arról sem, hogy kézre kerítették volna a fenyegetőket. A politikus nagypénteken temerini háza kapujánál késsel átszúrt papírlapot talált, amelyen „Legyilkolunk benneteket” üzenet állt. A fenyegető levelet szerbül, latin betűkkel írták, s az éjszaka folyamán csúsztatták be Csorba családi házának kapuja alatt. Ez volt a legsúlyosabb fenyegetés, amely valaha is ért délvidéki magyar politikust. A támadás óta semmi hír a rendőrségtől, a tettesek kiléte ismeretlen. Csorba szerint ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az elmúlt években is csak elvétve derült fény a magyarellenes kilengések és atrocitások tetteseire. Az „ijesztő kaland” nyomot hagyott a Csorba-családon. Nem félnek, de elővigyázatosabbak. A politikus védelmet kért a rendőrségtől, s annyi történt, hogy sűrűbben járőröznek abban az utcában, ahol lakik. Temerinben nem újkeletűek a magyarellenes kilengések, az elmúlt években egyre szaporodtak az ilyen esetek. Tavaly egy tucatnyi incidens történt, amelynek kifejezetten magyarok voltak a célpontjai. A közelmúltban már három ilyen eset is volt a városban. A Csorba Bélát ért fenyegetés után, Húsvétkor szerb fiatalok vonultak végig a József Attila nevét viselő temerini utcán, s kórusban azt rikoltozták, hogy „Ubij, kolji, da magjar ne postoji”. A rímbe foglalt versike magyarra lefordítva úgy szól, hogy „Gyilkolj, ölj, hogy magyar ne létezzék”. Remélhetőleg csupán szomorú egybeesés az, hogy a magyarok kiirtására szólító rigmust a József Attila utcán a magyar költő születésének napján, április 11-én skandálták önfeledten a fiatalok. Egy héttel később a temerini óvodánál, a frissen betonozott járdába vésték, hogy „Halál a magyarokra” A felirat ma is ott éktelenkedik az óvoda melletti járdán. Nagyjából ugyanabban az időben ugyanilyen felirat jelent meg az újvidéki vasúti hídnál is. A Csorba Bélát ért példátlan fenyegetés miatt nyilvánosan eleddig egy szerbiai párt sem emelte fel hangját. A Délvidéken megszaporodott magyarellenes kilengéseknek részint az az oka, hogy a szerb társadalom frusztrált állapotban van az elveszített háborúk és területek miatt. Temerinben kiváltképpen súlyos a helyzet, a húszezres városban és környékére az elmúlt évtizedben közel tízezer hovátországi és boszniai szerb menekültet telepítettek, s közülük hatezren le is telepedtek a városban. A menekültek a szerb nacionalista politika eszközévé váltak, ami külünféle káros megnyilvánulásokat szült. „A szerb társadalom most éli át azt a traumát, amelyet a magyarok a trianoni békediktátum után. Most döbbentek rá, hogy valójában tehetetlenek. Ilyen helyzetben szinte logikusan következő lélektani jelenség az, hogy a társadalom egy része az országban élő kisebbségek ellen fodítja a tehetetlenség által kiváltott agresszivitást” - mondta Csorba Béla. —A holland DE TELEGRAAF „Zűrzavaros a kelet-európai politika” címmel közli Hans Kuitert budapesti tudósítását. Röviddel az EU csatlakozás előtt nagy a zűrzavar Közép-Európa politikai porondján. Szlovákia kivételével öt országban ünnepük majd a csatlakozást volt kommunista kormányfővel, s a kormányoknak hajszálon függ a sorsa. Feljövőben van a jobboldal számos országban - Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában - pedig a populista nacionalisták törnek előre. Az EU-t ellenzők Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában egyfolytában rontják a kormánypártok és a kormányfők népszerűségi mutatóit. Az első tesztre júniusban az európai választásokon kerül a sor. Az elmúlt években a balközép vette át a kormányzást a szocializmus után kormányra került jobbközéptől. A brüsszeli bürokraták elégedettek az elmúlt évek fejleményeivel, az érintett országok lakosai - akik már képtelenek tovább húzni a nadrágszíjat - azonban már kevésbé. Medgyessy Péter szocialista pártjának népszerűségi mutatói havonta csökkenő tendenciát mutatnak. Érzékelhetőek a csatlakozással kapcsolatos kételyek. De ez más országokban sincsen másként. A cikk ezt követően a lengyel, cseh és szlovák helyzetet ismerteti. —Felemás módon tükrözték a romániai lapok a román-magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. Az erdélyi magyar sajtó az esemény jelentőségéhez méltó részletességgel, teijedelmes tudósításokban számolt be az aradi ünnepségről. Ezzel szemben a bukaresti román lapok egy része többnyire elhallgatta, vagy inkább
