Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. április vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatások és az autópálya-építések egy részét. Szakértők szerint az államadósság elszámolásánál „manőverezésre" adhat okot a hiány kimutatására vonatkozó elszámolási rendszerek változása is. Az eddig legtöbbször alkalmazott, úgynevezett GFS- módszerű elszámolást a Nemzetközi Valutaalap határozta meg, ez a rendszer elsősorban a fejletlen gazdaságok körülményeihez igazodott. A fejlett piacgazdaságok esetében az az elszámolás leginkább a likviditási menedzselés céljára alkalmas mutató. Az idei évtől az EU által alkalmazott módszer használata kőtelező: az ESA 95 rendszer adósságkimutatása ugyanakkor számos ponton eltér az eddig alkalmazott elszámolástól. A két módszer alapvető különbsége abban áll, hogy másképpen határozzák meg a rendes és rendkívüli kiadásokat. Az ESA- módszer az államháztartás körének meghatározásánál minden olyan állami irányítási szervezetet ide sorol, amely nem minősül piaci termelőnek. Ez pedig az államadósság szokásos körénél lényegesen szélesebb finanszírozást jelöl, amely tovább növelheti az eladósodottság mértékét jelölő maastrichti mutatót. Az uniós elszámolás az állami vállalatok részvényeladásait, privatizációjának befizetéseit is finanszírozásnak minősíti. A módszer az állami garancia mellett felvett hiteleket állami tartozásként, a hitelek felhasználását pedig hiányt növelő kiadásként számolja el, amely szintén a deficit növekedésének irányába mutat. Az ESA szerint például az autópálya-építések kiadásai, az állami vállalatok és bankok veszteségei is beletartoznak az államháztartási hiányba, ezek a tételek pedig több száz milliárdos terhet jelenthetnek a gazdaságnak. A tavaly felmerült ilyen jellegű kiadásokról a Magyar Nemzet megkérdezte a Pénzügyminisztériumot is. A tárca nyilatkozata szerint ilyen adatokról jelenleg nem tudnak információt adni, mert a számok nem állnak még rendelkezésükre. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az állami hitelek felvételénél finanszírozási alapelveket jelöl meg. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy az adósság szerkezetének javítása érdekében hosszú futamidejű kötvények finanszírozzák a kormányzati költekezést. A felvett hitel jelentős része ugyanakkor rövid lejáratú, úgynevezett rulírozó típusú hitel, amely szakértők szerint az egyik legkedvezőtlenebb hitelfelvételi forma. Az ÁKK kimutatásai alapján idén több mint ötezermilliárd forint összegű adósság kerül törlesztésre, amelynek legnagyobb része forintadósság, a fennmaradó rész pedig devizaadósságot jelöl. A hátrányos adósságszerkezet mutatja, hogy az idén visszafizetésre kerülő államadósság több mint felét három hónapos vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegy fedezi. Magyar Nemzet Online '*■ Tóth László nyugalmazott újságírónak, valamint Póth Imre operatőrnek január 6-án megtiltották, hogy filmfelvételt készítsenek az 1942-es razzia áldozatai emlékművének megkoszorúzásáról a csúrogi Tisza-parton. Tóth László az eseménynek helyet szánt a következő dokumentumfilmjében, amelyet Csúrogról készít. A nyugalmazott újságíró szerint a csúrogi helyi közösség küldöttségének egyik tagja felismerte őt a helyszínen, és követelte, hogy távozzon, mondván, már eddig is rossz képet mutatott Csúrog múltjáról, s nem is hivatalos az eseményre. Ugyanakkor a Szent Száva Televízió forgatócsoportjának megengedték az esemény filmezését. „Amikor tavaly filmeztem Csúrogon, a helyi közösség titkára felbőszült, hogy a film nem úgy sikerült, ahogyan ő elképzelte, nem azokkal az emberekkel beszélgettem, akiket ő javasolt Szerintem azért reagáltak most így, mert nem voltak megelégedve a filmmel.” Nadelin Predrag, a csúrogi helyi közösség tanácsának elnöke nem tagadta, hogy nem engedték meg Tóth Lászlóéknak a részvételt a koszorúzáson. Megerősítette az okot is, hogy nem voltak megelégedve az újságíró munkájával, mert állítólag nem tartotta magát a megállapodáshoz. „Ezekkel a témákkal, amelyeket ő bolygat, nem lehet úgy foglalkozni, ahogyan azt ő teszi. Még mindig sok élő tanú van, s ez a téma még mindig nagyon fájdalmas reakciókat vált ki. Elmondtam Tóth úrnak, mi erről a véleményem. Szerintem is a megbékélésre kell törekedni, de ahogyan ő dolgozik, az nem megbékélést eredményez, hanem még nagyobb ellentétekhez vezet” — mondta Nadelin Predrag, a csúrogi helyi közösség tanácsának einöke. „Szerintük nem mondtam igazat a 1944-^15-ös eseményekről, hiszen véleményük szerint a dögtemetőben nem tisztességes emberek vannak elhantolva, hanem háborús bűnösök. Nem tudják elfogadni, hogy azon a tömegsíron kereszt álljon. A legutóbbi állt talán a leghosszabb ideig, két hónapig” — mondja a nyugalmazott újságíró. Tóth Lászlónak ez lesz a harmadik dokumentumfilmje Csúrogról, címe az .Áldozatok áldozata”. Az újságíró maga is csúrogi származású, kilenc éves korában szüleivel együtt üldözték el onnan. Mint mondja, még mindig jól emlékezik az 1944—45-ös eseményekre. /Magyar Szó (Újvidék) © A pozsonyi PRAVDÁban Dag Danis kommentálja Orbán Viktor múlt heti szlovákiai látogatását Meglátása szerint két olyan veszélyes kijelentés hangzott el a látogatás során Orbán szájából, amelyek nem maradhatnak szlovák visszhang nélkül. Az egyik, hogy a magyar kormány visszamenőleg is kifizeti a kedvezménytörvény alapján járó támogatásokat Danis szerint ezzel Orbán Viktor kétségbe vonta a kisebbségek kölcsönös támogatásáról kötött magyarszlovák kétoldalú megállapodást. A másik sérelmezett kijelentés, hogy Orbán Viktor polgári körök szervezésére szólította fel a felvidéki magyarokat. Danis szerint ez a magyarság egyesítésének és mobilizálásának a forgatókönyvét jelenti egy politikai párt védőszárnyai alatt. Összegzett meglátása szerint az EU bővítésével nemhogy csitulna a feszültség a magyar kisebbség körül, hanem ellenkezőleg, az igazi politikai harc a Felvidékért még csak most kezdődik. (HTMH)
