Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
2004. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 TÚL A TIZENEGYEZERMILLIÁRDON A kormányváltás óta harminchárom százalékkal nőtt a magyar államadósság Szabó Eszter Tovább folytatódik a magyar gazdaság számára kifejezetten káros tendencia: hazánk államadóssága Immár eléri a 11 015 milliárd forintot, a kialakult bizalmi válság miatt pedig a költségvetési törvényben meghatározott 762 milliárd helyett idén előreláthatóan 880 milliárd forintot kénytelen Magyarország kamattörlesztésre fordítani. Egyre több hazai és külföldi gazdasági intézet figyelmeztet arra, hogy számos veszélyt hordoz magában hazánk adósságjellegű külső finanszírozásának növekedése. A Pénzügyminisztérium (PM) statisztikái szerint 2002 áprilisától mostanáig Magyarország államadóssága 2736 milliárd forinttal lett több. Hazánk jelenlegi adóssága eléri a 11 015 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 33 százalékkal növekedett. Az eladósodás egyre nagyobb kamatterheket ró a magyar gazdaságra: tavaly a költségvetési törvény értelmében 729 millió forintot költöttünk el az adósság kamatainak törlesztésére, idén ez az összeg az előirányzott 762 milliárd forint helyett 880 milliárd lesz. A pénzügyi tárca adataiból kiderül, hogy két év alatt majdnem kétszázmilliárd forinttal emelkedtek hazánk adósságtörlesztésének kamatterhei, amely drasztikus, majdnem harmincszázalékos növekedést jelent. Az óriási kamattöbbletet elsősorban a magyar gazdaság iránti bizalmatlanság okozza: a megnövekedett kockázat miatt a külföldi befektetők már csak lényegesen magasabb kamat árán hajlandók finanszírozni a magyar kormány költekezését. Az eladósodás kedvezőtlen mutatói azokat a hazai és külföldi elemzői véleményeket támasztják alá, amelyek az egyre növekvő hitelfelvételeket veszélyes folyamatnak értékelik, s elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarország egyre inkább ki van téve a külföldi hitelező bankok jóindulatának. A térségben kiugróan magasnak számító államadósság és államháztartási hiány más veszélyeket is magában hordoz: az Európai Unióhoz, a kötelező átváltási rendszerhez, valamint az euróövezethez csatlakozásunk ugyanis ezekre a mutatókra is szigorú előírásokat fogalmaz meg. A Bloomberg hazánkról szóló jelentése többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország eurózónához csatlakozásának egyik alapfeltétele, hogy az államadósság mértéke nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék (GDP) hatvan százalékát. Ez az úgynevezett maastrichti mutató két év óta folyamatosan romlik, jelenleg mintegy két százalékkal alacsonyabb a hatvanszázalékos plafonnál. A gazdaságkutató cégek az idei év végére sem jelzik az eladósodottsági mutató javulását, 58-59 százalékos mértéket prognosztizálnak. Az államháztartási deficittel kapcsolatban is lényeges az eltérés a hazai mérleg és az uniós elvárások között: míg Magyarország tavalyi államháztartási hiánya a hivatalos közlések szerint elérte az 5,6 százalékot, addig az Európai Unió három százalék alatti deficitet követel meg tagjaitól. A Standard and Poor's vezető hitelminősítő intézet az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi, egymilliárd eurós kötvénykibocsátásánál arra figyelmeztetett, hogy hazánk adósságjellegű külső finanszírozása egyre növekszik, mivel gyenge a közvetlen tőkebefektetés és 2003 végén már hat százalék körül volt a folyó fizetési mérleg hiánya. A hitelminősítő jelentése arra utal, hogy az unióhoz májusban csatlakozó országok közül hazánkban volt a legkisebb a működő tőke beáramlásának mértéke, így a külföldi tőke már nem tudta finanszírozni az egyre növekvő deficitet. Magyarország magas államháztartási hiánya és a gazdasági egyensúlytalanságok miatt legutóbb az Európai Központi Bank (EKB) illette kritikákkal hazánkat. Az EKB nyilatkozata szerint a májusi csatlakozás után a belépők magas deficitje jelentős problémát, sőt válságot is jelenthet az unió számára. A bank továbbá arra figyelmeztet, hogy azokban az országokban, ahol magas a költségvetés hiánya, azonnali teendőket kell végrehajtani a pénzügypolitika terén. A kedvezőtlen mutatók miatt számos szakértő részéről az utóbbi hónapokban többször felmerült a hiányok szándékos átkönyvelésének gyanúja: a CIB Bank magyar deficitről szóló beszámolója szerint például számos, az idei évben elszámolt kormányzati kiadás valójában tavalyi költekezést jelent, s a kormány 2004-re könyvelt át kiadásokat csak azért, hogy ne növekedjék a GDP-hez mérten 6,6 százalékra a tavalyi hiány szintje. A bank beszámolója ilyen költségek között említi a Gripen
