Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. március bántalmazta a DUNA TELEVÍZIÓ egyik újságírónőjét, mert szerinte a magyar tévéállomás túl nagy teret adott Tőkés László püspöknek. —A magyarországi Apáczai Közalapítvány a szabadkai Agora Irodán keresztül ajándékot juttatott el 1.080 vajdasági magyar elsős diáknak. A magyar­kanizsai. bácstopolyai és szabadkai község legifjabb tanulóinak egy-egy szép tanszercsomag jutott, mind­egyikben van három kis-, és egy nagyformátumú fü­zet, színes ceruza, rajzblokk, tempera, vízszines, kol­lázspapír, olló. hegyező és törlő gumi. Az irodanő szerint semmiféle ellenvetést, negatív reakciót nem tapasztaltak, amikor előzetesen jelezték az iskolák igazgatóinak, hogy tanszercsomag érkezik az elsős magyar kisdiákoknak. —A pozsonyi PRAVDA cikket közölt arról, hogy a jövőre megalakuló révkomáromi magyar egye­temen a szlovákok aligha lehetnek sikeresek, mert jó magyar nyelvtudás nélkül nem lehet majd érvényesülni ebben az oktatási intézményben. A lap idézte Milan Murgact, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rek­torát, aki egyben a Smer képviselője: “Diszkriminálva lesznek a magyarul nem tudó polgárok, mert csak azok tanulhatnak ebben az iskolában, akik egy bizo­nyos etnikumhoz tartoznak.” A Magyar Koalíció Párt­ja, amely a magyar egyetemet nélkülözhetetlennek tartja, azzal érvel, hogy minden tizedik szlovák fel­sőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben csak minden huszadik szlovákiai magyarnak van diplo­mája. —Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Erdélyből Böjté Csaba dévai ferences atya vette át a kitüntető címet, amelyben a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő test­véri szeretetért részesült. Postumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1871-1931) orvos “szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyíró József (1889-1953) “székelységhez hü írói munkás­ságát”. —’’Több ezer magyarigazolványt találtak a román határőrök az RMDSZ egyik parlamenti képvi­selőjénél.” Az ADEVARUL című lapszerint Szilágyi Zsolt képviselő kocsiját a borsi határátkelőnél át­vizsgálták és abban 2400 darab magyarigazolványt találtak. A képviselő semmiféle kísérő okmányt nem mutatott be. A történteket hovatalosan nem vették jegyzőkönyvbe, mivel a képviselő visszafordult Ma­gyarországra, majd később az igazolványok nélkül tért vissza és lépett be Romániába. A kedvezménytörvény szerint a magyarigazolványok kiadása elsősorban Ma­gyarországon történik. —A legújabb statisztikai kimutatások szerint a Baranyai-háromszögben tovább nőtt a munkanél­küliek száma. A pélmonostori munkaközvetítő hivatal­ban 2002 novemberében 6426 munkanélkülit regisz­tráltak 2001 -ben ugyanebben az időben 54 személlyel kevesebb volt a nyilvántartottak száma. A munkanél­küliek nagyobb hányada - 52 százaléka - nő. A mun­kanélküliek legnagyobb része az általános iskolai végzettséggel rendelkezők soraiból kerül ki. Közel 3 ezren vannak. A biztos állással nem rendelkezők többsége Pélmonostoron, Dárdán és Bellyén él. —Az elmúlt rendszer igen sok egyházi tulaj­dont sajátított ki Kárpátalján (is). A hívek az utóbbi években folyamatosan próbálkoznak azok visszaigé­nylésével. A visszakapott épületek állapota azonban sokszor rendkívül leromlott, olykor valóságos rom­halmazok. A beregardai gyülekezet egykori parókiájá­ban viszont ma is a település gyermekei tanulnak. Helyette egy egykori zsidóházat - amelyben évtizede­kig szakiskola működött - adták át a számukra. Az erősen lelakott épület hosszú évek kemény munkájá­nak köszönhetően végre megújult, lakhatóvá vált, s az elkövetkezőkben a gyülekezet mindenkori lelkipászto­ra és családja lakásaként, gyülekezeti teremként mű­ködik majd. —’’Drasztikusan, a statisztikai kimutatásoknál jóval nagyobb mértékben fogyatkozott a délvidéki magyarság lélekszáma az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban. 1991-től 2002-ig, ugyanakkor az asszimiláció folyamata lelassult”. A népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt Szerbia összlakossága - Koszovón kívül - 69,5 ezer fővel, közel 1,1 szá­zalékkal csökkent. A magyarság száma ez idő alatt viszont 49 ezerrel, 293 ezer főre csökkent. Matuska Márton publicista, magyarságkutató rámutat arra, hogy mig Szerbiában 69,5 ezerrel csökkent az ösz- sznépesség. az 5.5 milliós Közép-Szerbiában - a Vaj­daság és Koszovó között fekvő területen - a lélekszá- mcsökkenés 127,6 ezres volt. Ugyanezen idő alatt a kétmilliós Vajdaságban a bevándorlások és betelepí­tések miatt 58.1 ezerrel gyarapodott a lakosság lé­lekszáma. A legnagyobb arányú betelepítések Nyugat- és Dél-Bácskában. Bánátban és a Szerémségben vol­tak. A magyar lakosság legnagyobb lélekszámbeli

Next

/
Thumbnails
Contents