Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003február HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Észak- és Dél-Komárom adott otthont a IV Moholy Fesztiválnak, azaz a magyar nyelvű kisközös­ségi tévéstúdiók találkozójának. A hagyománnyá ne­mesedett rendezvény célja az, hogy a kárpát-medence országaiban működő televíziósok bővítsék szakmai­baráti kapcsolataikat és megismerjék a legkülönfélébb alkotóműhelyekben született munkákat. A Kárpát-me­dence, azaz a történelmi Magyarország szinte vala­mennyi televíziós műhelye részt vett a fesztiválon. A felvonultatott alkotások között dokumentumfilmeket, tévéműsorokat és fikciós filmeket láthattak az ér­deklődők. —Csernátonban befejeződtek a népfőiskolái kurzusok: a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Amint a tájmúzeum és népfőiskola vezető­je elmondta, idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosz- szabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence ta­lán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 %-a az anyaországból jött, 10 % fölött van a Felvidékiek száma, 14 % Kárpátaljáról, 6 % a Délvidékről, to­vábbi 4 % pedig a nyugati országokból érkezett. A fennmaradó 49 % az erdélyiekre jut. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafa­ragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle “szak” között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. —”A magyar diplomácia vereségeként” érté­kelte a KRÓNIKA című erdélyi napilap kommentár­jában a kedvezménytörvény kérdéséről Bukarestben folytatott román-magyar külügyminiszteri tárgyalások eredményét. “Az, hogy a magyar kedvezménytörvény módosításának elveiről és nem a vita végleges lezá- rázáról született egyetértés Bukarestben - ahogy azt Medgyessyvel és Kováccsal elhitette Nastase Buda­pesten -, kétségtelenül fiaskója a magyar diplomáciá­nak. Nemcsak azért, mert most Bukarestben világossá vált, ami Budapesten is sejthető volt: a Nastase- Geoana kettős, miután betakarítja a NATO-stratégiai partnerség látványos “sikerét”, továbbra is a státus­törvény lebegtetésében marad érdekelt. Abban, hogy továbbra is legyen bevethető eszköze Magyarország integrációs törekvéseivel szemben.” “Románia csatát nyert a kedvezménytörvény háborújában” - írta a CURENTUL című napilap. A magyarellenes álláspon­tot képviselő román újság szerint magyarország arra kényszerült, hogy betartsa az európai normákat, s a román kormány karácsonyi ajándékként a törvény módosításának alapjául szolgáló elveket kapta Ma­gyarországtól. “A happy end-xe még várni kell” - hangsúlyozta a CURIERUL NATIONAL című, ugyan­csak erőteljesen magyarellenes román lap. A lap cikk­írója arra figyelmeztetett: a jelenlegi magyar ellenzék azzal vádolja a magyar diplomáciát, hogy védekezésbe szorul a kedvezménytörvény ügyében, s ezért a ma­gyar kormánynak nem lesz könnyű elérnie a parla­mentben, hogy a Bukarestben ismertetett elvek szerint módosítsák a törvényt.--A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma immár tizenhetedszer adományozott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, illetve Márton Áron-emlékérmet. A november 5-ei budapesti ünnepségen az alapítvány létrehozójára a 100 éve született Illyés Gyulára is emlékeztek. A kuratórium döntése alapján Bethlen Gábor-díjban részesült Csicsery-Rónay István író, kiadó, politikus: Hódi Sándor vajdasági pszihológus, köziró: Gencsó Hrisztozov bolgár műfordító-költő és Ablonczy László színházigazgató, irodalomkritikus. A Tamási Áron-díjat Sylvester Lajos, a Sepsiszent- györgyön megjelenő Háromszék című napilap fő- munkatársa vehette át. Márton Áron-emlékéremben részesült Franz König bíboros, Bécs érseke: Bókay András, Franciaországban élő vegyészmérnök, vala­mint a kárpátaljai Kőrösmező magyar közössége.--Parányi magyar református közösség él a Nereszen lábánál. Viharok tépázta hegy. sorsviharok verte nép. S mégis létezik mindkettő. Dacolva idővel, államhatárokkal, asszimilációval. El, bár kissé fogyat­kozik a felekezet, de áll immár több száz esztendeje műemlék szentélye. E maroknyi magyar közösségnek László Károly esperes, a Máltai Lovagrend tagja a lelkipásztora. A técsői reformátusok temploma büszke tartással hirdeti a hitet, a magyar megmaradást a vá­ros főterén. A templomtéren erőgépek sürgölődnek, egy tehergépkocsiról rakodják le a leendő mükőburko- latot. A helyhatósággal megegyezve az egyház szinte önerőből látott hozzá a tér átépítéséhez. Miután min­den a helyére kerül, az esperes készséggel mesél arról a tíz esztendőről, amit Técsőn és a Felső-Tisza mentén töltött. “Nagypaládról származom. A debreceni refor­

Next

/
Thumbnails
Contents