Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2003 február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Látogatás a Terror Házában National Post. - A kanadai lap szerzője, George Jonas a United Press International amerikai hírügy­nökségének vezetőjével, John O’Sullivannel megláto­gatta a budapesti Terror Házát. Jonas, miután ismer­teti az Andrássy út 60. szörnyű múltját és számokkal is érzékelteti hatalmas látogatottságát, rátér arra, hogy egyes zsidó szervezetek bírálták a kiállítást, amiért szerintük kevés teret szentel a náci bűnöknek, holott a két totális rendszer közötti párhuzam történelmi té­nyek kérdése. Például azé, hogy a kommunisták át­vették a náciktól az Andrássy úti épületet. Termé­szetes, hogy a náci múltnak csak kis részt szenteltek, ugyanis a nyilaskeresztes rendszer négy hónapig tar­tott, a kommunista pedig negyven évig. De amig a ná­cizmust leverték, a kommunizmus még él. A vezető kommunisták köreiben nem végeztek “nácitlanítást”, olyannyira nem, hogy ezek az emberek kéthónappal a Terror Háza megnyitása után ismét választást nyertek a posztkommunista Magyarországon, és ez az ország csatlakozik ahhoz az EU-hoz, ahol a holokauszt taga­dása bűn, de a Gulag tagadása virágzik. Márpedig ha Magyarország így csatlakozik, akkor valószínű, hogy ennek súlyos következményei lesznek. A Terror Házá­nak falán látható fényképek között ott szerepelnek a posztkommunista vezetők is apjuk, nagybátyjaik, uno­katestvéreik, házastársaik és barátaik társaságában. Az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a kommunista belügy D-209-es titkosügynöke volt. A magyarországi baloldal még nem érzi magát eléggé biztonságban ah­hoz, hogy a Terror Házát a Megbékélés Házára vál­toztassa, mint ezen óhaját korábban hangoztatta. A városháza azonban mindent megtesz, hogy a Terror Házát technikai jellegű akadályokkal zaklassa. Az sem segített, hogy Nancy Goodman Brinker, a budapesti amerikai nagykövet, aki nem érti a kelet-európa törté­nelem és politika komplexitását, nem volt hajlandó meglátogatni a Terror Házát. Márpedig ez nyilvánvaló üzenet: szerinte a posztkommunisták jelentik az anti­szemitizmus és a nácizmus magyarországi újraéledése ellen a fő bástyát. Ezzel sikerült elidegeníteni Magyar- ország középjobb véleményformálóit, vagyis Amerika egykori leglelkesebb támogatóit Azokról van szó, akik a választók felét képviselik. Ugyanakkor a bal­oldal - az Egyesült Államok természetes ellenfele - az amerikai nagykövet e magatartása nyomán egy jot­tányit sem lett nagyobb barátja az Egyesült Álla­moknak. Nemcsak az a baj, hogy az amerikai nagy­követ ilyen naiv magatartása kiábrándítja a kelet-eu­rópai centristákat a Bush-kotmányból, de az is, hogy a zsidóknak Európában - és máshol is - a mai világban jobban kell félniük a politikai baloldaltól, mint a jobb­oldaltól. Manapság az anticionizmus álarcában megje­lenő antiszemitizmus az akut veszély. A szélsőjobb tényleges ereje jelenleg nulla, de megizmosodhat, ha valaki a vörös terrort a szőnyeg alá akarja söpörni csak azért, hogy megkímélje a D-209-es és kollégái érzékenységét. Sajnos Goddman Brinker ebben nyújt segítséget. Lovas István Hír az internetről: Lehet, hogy Brinker nagykövet­asszony rövidesen visszatér Washingtonba, hogy részt vegyen Bush elnök újra választási kampányában. Csődben van a családi gazdaság ZÖLDBÁRÓK KEZÉBEN A HAZAI FÖLD NAGYRÉSZE Régóta készülök egy átfogó, tanulmányszerű írásra a hazai mezőgazdaságról. A napi felgyorsult események mindig háttérbe szorították elképzelésemet. Végül is tovább nem halogatom, már csak azért sem, mert egy kedves olvasónk, Sz. Gy., aki magát “egy felvidéki cipszemek” nevezi, erre kér bennünket. Induljunk hát el egy picit messzebbről. A keleti blokk leggyengébb láncszeme a mezőgaz­daság volt. Az erőszakos kolhozosítás ellátási zava­rokhoz vezetett. Nem volt ez másként nálunk sem. Egy fokkal azért jobb volt a helyzet annyiban, hogy a háztájiban megtermelt mezőgazdasági cikkek a hetve­nes évektől látványosan javították az ellátást. 1989- ben, ami a fordulat évének is nevezhető, a legtöbb ter­melő szövetkezet a csőd szélére került. Azokat, ame­lyeket elkerülte a pénzügyi összeomlás, a vezetői tet­ték szándékosan tönkre. 1990-ben felállt az új kormány Antall József ve­zetésével. Ekkor már túl voltunk az úgynevezett spon­tán privatizáción, amelynek keretében, Németh Miklós miniszterelnök ideje alatt, az ipari üzemek egy részét, a volt kommunista igazgatóknak, párttitkároknak a tu­lajdonába játszották át. A föld tulajdonviszonyában ekkor még jóvátehetetlen változás nem történt. Az ésszerű az lett volna, ha a földet visszaadják volt tu­lajdonosainak, illetve azok leszámazottainak. Az An- tall-kormány ezt nem tette. Történelmi lehetőséget sza­lasztott el, és történelmi bűnt követett el. Azzal érvel­tek, hogy az elmúlt harminc év alatt egy megyényi te­rület beépítés alá került, így nem adható vissza. Az

Next

/
Thumbnails
Contents