Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
2003 Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 kerek, lovas bandériumok, népviseletbe öltözött fiatalok járták a környező településeket, hogy hírül adják: elérkezett a szüreti mulatságok ideje. A mai ünnepségek sok régi mozzanatot megőriztek, ám sajnos a bálokat leginkább a diszkók váltották fel. Annak a hangulata pedig már egyáltalán nem ugyanaz... De milyenek is voltak a régi szüreti mulatságok? Erre a Benében élő Horváth László, a berekvidéki, pontosabban a benei szőlőhegy, a szőlőmunkák, a szüreti hagyományok kutatója így emlékezik: “anyai nagyapám mesélte, hogy már az ő legénykorában is rendeztek szüreti mulatságot. S ahogy visszaemlékszem élményeire, a rendezvény forgatókönyve a mai napig nagyon keveset változott. Régen általában a szüret befejezése után, novemberben tartották a szüreti bált, ma már korábban is sor kerülhet rá. Lényeg, hogy legyen érett szőlő. Idén pedig igazán korán kezdhette meg a szőlőtermesztő gazda a szüretet”. Mint mondja, a régi szüreti mulatságoknak “gazdája” is volt, bálgazdának általában egy tekintélyesebb legényt vagy házasembert választottak, ő volt a szervezés irányítója. A megbízott legények először is megfelelő helyiséget kerestek. Ez nagyon régen valamelyik gazda csűrje, vagy a pajta volt. Benében már a 20-as években ált egy vendéglő, így ott, vagy az iskola egyik tantermében rendezték meg a mulatságot. A termet indákkal, szőlőfiirtökkel és virágokkal díszítették fel, középen pedig harang csüngött. Ez egy 40-70 cm magas, 20-30 cm átmérőjű harang alakú, hajlított vesszőkből készített alkotás volt, amit virágokkal, gyümölcsökkel és szőlőfürtökkel díszítettek. Közepén - a harang ütője - egy palack finomabb itóka volt, amit a hegyközség adott. A díszítést a lányok, a legények végezték, a szőlőt, a gyömölcsöt a gazdák adták össze. Régen valamennyi szomszédos faluban kidoboltaták a kisbíróval, hogy szöreti bál lesz a községben, később pedig plakátokat szegeztek ki. A 20-as évektől a bált megelőző napon egy legény vagy fiatal gazda fel- csengőzte, felszalagozta, a szekérre felültette a zenészeket és muzsikaszóval végighajtott a szomszédos falvakon, és természetesen itthon is, minden utcában. A legények és leányok közül jó előre kiválasztottak 5-6 párt, ők - népviseletbe öltözve - voltak a bálban a csőszök: ha valamelyik legény felnyúlt egy fürt szőlőért, ami a cérnán függött, a csőszök rögtön ott teremtek, megfogták, odakísérték a bál idejére a vendégek közül megválasztott hegybíróhoz, aki aztán kiszabta a “büntetést”. Ez jelképes összeg volt, s rendszerint valamilyen kulturális alapba ment. A csőszök nemcsak díszes megjelenésükkel, de rátermettségükkel is nagyban hozzájárultak a mulatság sikeréhez. Legfontosabb feladatuk a bál megnyitása volt - csárdással -, ami után aztán kezdődhetett a mulatság. Szólt a muzsika, forogtak a táncos párok, lopták a szőlőt, a csőszök fogták a tolvajt... Éjfél előtt kisorsolták a harangot a belépőjegyek számai alapján (az utóbbi években már árverezik azt, és bizony sokszor alaposan fellicitálják az árát). A sorsolást szünet követte, a “rostok”. Aki közel lakott, az hazament, a lány meghívta a legényt vagy legényeket, akik vele táncoltak. Otthon fasírt, töltött káposzta, tészta, bor került az asztalra. Aki messzebb lakott, az kosárba hozta magával az elemózsiát, ott a teremben vendégelte meg a saját társaságát. “Örülök, hogy a társadalmi változások viharát sikeresen átvészelte ez az ősi népszokás, hogy a szüreti mulatságok hagyománya tovább él, s még ha változott is: a szüreti mulatságok varázsa eljut a fiatal szívekig. Remélem, s hinni szeretném: az ősöktől örökölt ragaszkodás a földhöz, a szőlő iránti szeretet, a szorgalom tovább él a mai nemzedék szívében, s ennek köszönhetően egyszer újra virágos szőlőkertek borítják majd az ősök verejtékével bőven öntözött, aranyló nedűt termő hegyoldalakat” - fejezte be a beszélgetést Horváth László.--A csornakeresztúri Hagyományőrző Egyesület bukovinai székely népi együttese immár harmadszor volt vendége a “Tatros forrásnál” nevet viselő gyimesi csángófesztiválnak. A Gyimesfelsőlo- kon rendezett csángótalálkozón a népes gyimesi, bákói táncegyüttesek, népművészek és hagyományőrző csoportok mellett a csemakeresztúri csoport és a Hargita népi együttes meghívott díszvendégként szerepelt. Gyimesfelsőlokon a fesztivál idején népviseletbe öltözött a falu apraja-nagyja. Közeledik a Karácsony, IP®5 SZERETET ÜNNEPE SZEREZZEN ÖRÖMET SZERETTEINEK! Rendelje meg Tárczy Kovács Erzsébet Árpád- aranyéremmel kitüntetett mezzoszoprán énekművésznő karácsonyi kazettáját. A legszebb magyar karácsonyi énekek és népdalok hangszallagon. A legalkalmasabb karácsonyi ajándék családtagoknak, barátoknak. Ára 12 dollár portóval együtt. (Karácsonyi énekek kaphatók hanglemezen is.) Megrendelhetők az alábbi címen: Mrs. Elizabeth Tarczy Kovács, 214 W 40th Ave., San Mateo, Ca 94403. Tel: 650-345-8878.
