Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
2003 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A mosoly országa Emberszámban szák mögé. Remegve fordult az ott álló szerzőhöz: —Hallja, hogy dobog a szívem? Dumas a fejét rázza, de a színésznő bizonyítani akart: Én a jobboldalt is emberszámba veszem, mondotta volt Medgyessy Péter, hazánk miniszterelnöke tegnapi tévébeszédében, és ez adjon erőt mindnyájunknak. Emberré váltunk. (Talán a baloldal is követ minket előbb-utóbb.) Őrület. Beszédei alapján úgy érzem, kormányfőnknek meg kellene nézetnie magát orvosával, gyógyszerészével, rá ne menjen itt valami a belső szervekre, tüdőlö- työgés, májhápogás, miegyéb... Medgyessy Péter emberszámba veszi a jobboldalt. A csapat nevében köszönöm. Ehonnét üzenem Medgyessy (Graham) Péternek, hogy eddig is emberek voltunk, legfeljebb miniszter- elnök uram figyelmét kerültük el, talán éppen esedékes nyaralásainak valamelyikét töltötte valahol. A jobboldalnak üzenem, lesz még itt nyár, lesz még lágy kenyér, hiába a túloldali igyekezet. Lám Medgyessy miniszterelnök úr már most az emberek közé sorolt bennünket, levett a majmok listájáról (talán nekik kellett a hely). Én a jobboldalt is emberszámba veszem — szerintem ez a mondat nem fog bevonulni a Deák Ferenc-i gondolatok közé, és Kossuth Lajos ceglédi beszédével szemben is veszít. Nagy ember a mi miniszterelnökünk. Azért ilyenkor, másnap reggel, kijózanodva valami magyarázatot kellene adni az elhangzott marhaságokért. Csakhát exel- lenciás uram annyit botlik már a normalitás küszöbén, hogy azt számítógépen sem lehet követni. Nem baj. Igaz magyar ember ennek már úgysem tulajdonít jelentőséget. Aki aló kiszaladt a talaj, az magától hasra esik. A lovagiasság szabályai szerint azért meg kell köszönnünk, hogy belekerültünk az emberszámba, s ebben nagy része volt jó Medgyessy Péter áldásos közreműködésének. Jöjjön máskor is. De elmehet máshová is. —Tegye ide a kezét... Győződjék meg róla... Az író gyöngéden a megjelölt helyre homorította a tenyerét. —Nos? - sürgette a diva. —Csodálatosan domború - felelte mély meggyőző- déssal Dumas. *Egy ifjú színésznő megkérte az írót, ajánlja be az egyik színházhoz - naivaszerepekre. —Szívesen - válaszolta Dumas -, csak az a kérdés: van-e ön már olyan hétpróbás huncut, hogy naivákat alakíthasson? *Vegyél el feleségül! - javasolta Rachelra nagy drámai színésznő, Dumasnak. —Még a saját szeretőimet sem tudom feleségül venni... - felelte ifj. Dumas. * Vizsgálat után: —Mennyi is a súlya?-Hatvan kiló, doktor úr. —És mi volt eddig a legnagyobb súlya? —Nyolcvanöt kiló. —Hm... És a legkisebb? —Három kiló húsz... * Ateisták a kolhozban A plébános megállítja a kolhoz - közismerten ateista - párttitkárát:-Hallom fiam, hogy nálatok künn a kolhozban Zsuzsa haldoklik. Ne menjek el meglátogatni? A pártitkár elmosolyogja magát:-A fötisztelendő urat aztán alaposan megtréfálták! A Zsuzsa nem egy öregasszony, hanem tehén... És azt tudja plébános úr, hogy a marhák nem hisznek Istenben. A plébános szelíd mosollyal így válaszol: —Nekem mondod édes fiam...? Pilhál Gzörgy * * Ifjabb Dumas sziporkáiból: *Egy Dumas-darab “vas-jelenete” után a főszereplő művésznő felzaklatva érkezett vissza a kuliFontos hír: —Fiam, megszűnik az adóhivatal, azt írják ez az utolsó felszólítás! *A szocialista elvtársak nemcsak vadászni szeretnek, de nagy horgászok is, főleg a zavaros vizeket szeretik.
