Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 ajánlja De humanae vitae conditione et toleranda corporis aegritudine című munkáját. (1491-ig marad Magyarországon.) —1489—1503. Felépül a kolozsvári (Farkas utcai) gótikus ferences templom János ferences szerzetes ter­vei szerint. —1490. március 29. Mátyás király április 25-re országgyűlést hiv össze Budára. (A király halála miatt az országgyűlés elmarad.) —Április 6. Meghal Mátyás király Bécsben. (Hol­testét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik.) —Április 24. Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári Prépost végzi: a király ravatalára előzőleg díszes paj­zsot csináltat.) —Május 7. Jagelló Ulászló cseh király kijelenti, hogy ha magyar királlyáválasztják, feleségül veszi Mátyás özvegyét, Beatrix királynét. A megválasztását támo­gató föuraknak birtokadományokat igér. —Május 20. Corvin János herceg szabadon engedi Váradi Péter kalocsai érseket 1484 nyara óta tartó fogságából. (Váradi, Corvin János bukása után visz- szavonul a politikától.) —Május végén királyválasztó országgyűlés kezdő­dik Budán (a főrendek) és Rákosmezőn (a köznemes­ség). (Befejeződik július 15-én.) —Június 7. A rendek a Rákosmezőn meghallgatják (Habsburg) Miksa római király, Ulászló cseh király és öccse, János Albert lengyel herceg, valamint Corvin János herceg, Mátyás természetes fia megbizottainak előteljesztését, és megegyeznek a választási feltételek­ben.-Június 13. Corvin János herceg lemond trónigé­nyéről. (Az országgyűléstől bosnyák királyi és szlavón hercegi címet kap, kinevezik horvát bánná: megtart­hatja a Hunyadi-birtokokat.) —Június 18. Délvidéki híveinek (Újlaki Lőrinc her­ceg, Emuszt Zsigmond pécsi püspök, Brankovics György szerb despota) megérkezte után Corvin János herceg visszavonja a június 13-i megállapodást, az országgyűlés azonban ünnepélyes oklevélbe foglalva mégis megerősíti azt. — Báthori István erdélyi vajda, Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány és Drágffy Bertalan hadai a —Corvin kezében levő — budai vár ostromára készülnek. A szemben álló felek (Corvin János, illetve Ulászló cseh király hívei) háromnapos fegyverszünetet kötnek. —Június 23. Ulászló cseh király 15 ezer fegyveres élén megindul Prágából Magyarországra. — Filipec János váradi püspök, titkos kancellár és Jan Schel­2003. január lenberg cseh kancellár Bécsben megegyeznek Szapo- lyai István ausztriai főkapitánnyal, hogy Ulászló trón­igényét támogatja. —Július 2. Sikertelen tárgyalások folynak Budán Corvin János herceg és Ulászló cseh király párthívei között. —Július 4. Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál alsómagyarországi főkapitány seregei Nagyszaba- tonnál (Tolna vm.) a Csont-mezőn megtámadják és szétverik Corvin János hercegnek a királyi kincstárral és a Szent Koronával a Délvidék felé vonuló seregét. (Corvin, Újlaki Lőrinc herceggel és Emuszt Zsigmond pécsi püspökkel együtt, Pécsre menekül.) —Július 4. után Corvin János herceg budavári őr­sége megnyitja a vár kapuit Nagylucsei Orbán egri püspök csapatai előtt.-Július 14. A rendek megbízottai felkérik Beatrix királynét, hogy Ulászló megválasztásához járuljon hozzá s őt fogadja el férjéül. —Júliu 15. A rákosi országgyűlés (Jagelló) Ulászló cseh királyt magyar királlyá választja, azzal a felté­tellel, hogy Mátyás özvegyét, Beatrix királynét fele­ségül veszi. (Corvin János megbízottak révén elismeri a választást. Miksa király követei azonban tiltakoznak és háborúval fenyegetőznek.) —Július 24. A rendek ismételten megegyeznek Cor­vin János herceggel a június 13-i alapokon: visszavon­ják a herceg híveit törvényen kivül helyező végzést.-Julius 31. II. Ulászló a Pozsony megyei Farkas- hidán elfogadja és oklevélben megerősíti királlyá vá­lasztásának feltételeit. (Meg ígéri, hogy nem vezet be olyan újításokat mint Mátyás király: eltörli az egy­forintos adót: a tanács és a rendek megkérdezésével kormányoz.) —Július végén II. Ulászló öccse, János Albert len­gyel herceg haddal tör Magyarországra. —Augusztus 8. János Albert herceg hadai Pest előtt táboroznak. —Augusztus 9. II. Ulászló választott király megér­kezik Budára. —Augusztus 9. után. Eredménytelen személyes ta­lálkozás II. Ulászló és János Albert herceg között.-Augusztus 19. Miksa római király hadai bevo­nulnak Bécs városába. —Augusztus 31. A bécsi vár magyar őrsége (pa­rancsnoka Upor László) 12 napos ostrom után meg­adja magát. Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van. (Rötvös József)

Next

/
Thumbnails
Contents