Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-10-01 / 10. szám

2003 október

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

9

SOÓS GÉZA:

HAZAI TÜKÖR

—Kulcsár Attila nevétől hangos az ország. Attól a Kulcsár Attiláétól, aki csak nyolc általános iskolát végzett és foglalkozása kőműves. Majd valaki ilyenamolyan megfontolásból a hóna alá nyúlt és az úr egy-kettőre a Kereskedelmi és Hitelbank brókere lett. Akadt beosztásához megfelelő bizonyítvány is. Igaz, hogy hamis, de ez a patronálókat nem zavarta. Hogy kik emelték ilyen magas beosztásba Kulcsár Attilát, akik a bankokat uralják. Egyszóval nem evangélikusok. Azok, akik ma származásuknál fogva kisajátították a hazai bankrendszert és a legszorosabb kapcsolatban állnak az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. így nem csoda, ha Kulcsár Attila fényképes belépővel rendelkezett a Miniszterelnöki Hivatalba. Hamis szakmai bizonyítványának kiállítása egészen a Pénzügyminisztérium kabinetfőnökéig vezethető vissza. Ennyi bevezető után, már sejteni lehet, hogy Kulcsár Attila, a balliberális kormány üdvöskéje, egy csaló. Nem is akármilyen. Több mint tízmilliárd forint elsikkasztása után külföldre szökött. Jelenleg egy bécsi rendőrségi fogdában váija a kiadatását. Az is igaz, hogy ez a kiadatás a jelenlegi kormánynak egyáltalán nem sürgős. Akkor lássák amikor a hátuk közepét. Ugyanis, ha Kulcsár elkezd beszélni, abból óriási botrány lehet. Azt ugyan mindenki tudja, hogy Kulcsár barátai az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és a különböző minisztériumokban, föhivatalokban fészkelnek. Azt is tudják, hogy amíg ez nincs nevesítve, az urak (értelem szerint a volt elvtársak) nyugodtan aludhatnak. Sokan úgy mondják, idehaza az alvilág beépült a kormányba. Ez nagy tévedés. Magyarországon az alvilág alakított kormányt. Az a politikai alvilág, amely természetesen megszerezte a gazdasági hatalmat is. Kulcsár Attila előbb-utóbb haza kerül. Medgyessy Péter (ügynök nevén D-209-es) és klánjainak az az érdeke, hogy Kulcsár úr hallgasson.

—’’Pártunk és kormányunk” nagy feladatba vágta fejszéjét. Rövid idő alatt szét akatják verni az ország egyik tartópillérét, a hadsereget. S mindezt a NATO égisze alatt. Egyszer ezt már megpróbálta valaki. Gróf Károlyi Mihálynak hivták, vagy ahogy a köznyelv hívta, a bolond gróf.. Az eredmény ismert. A román bocskoros hadsereg meg sem állt Budapestig. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a honi hadsereg lecsökkentését.. A magyar honvédség létszámát a jelenlegi 45 ezerről,

25.500-ra szándékoztik csökkenteni. Csak csendben jegyzem meg, hogy korszerűnek mondható T-72-ese- ket vásárolt az ország kedvező feltételek mellett. Több száz ilyennel rendelkezünk. Az új felfogás szerint az ország védelmére elég egyetlen harckocsizó zászlóalj, 50-60 páncélossal. A többit meg akaiják semmisíteni, és a tüzérséget is. A légierőkről jobb nem is beszélni. Juhász úr elgondolkozhatna azon, hogy Irakban milyen szerepet játszottak a harckocsik, és az őket támogató tüzérség. Izrael is elsőnek mindig páncélosokat küld előre a megszállt területeken. Juhász Ferencnek gyorsan orvoshoz kellene fordulnia rögeszméjével, hogy minket majd a NATO fog megvédeni. A magyar történelemben még soha nem fordult elő, hogy minket bárki is megvédett volna. Félek, hogy ez az elkövetkező időkben sem lesz másként.

—A magyar gazdaság romokban hever. A jelenlegi kormány minden rekordot megdöntött azzal, hogy ilyen rövid időalatt tönkre verte a magyar gazdaságot. Az Orbán-kormány alatt, az ország fejlődése a volt szocialista országok között az élen járt. Sőt, az egy főre eső nemzeti jövedelem európai viszonylatban is számottevő volt. A világ gazdaságának lelassulását a Széchenyi terv próbálta ellensúlyozni sikerrel. A terv olyan gazdasági ágazatokba juttatott tőkét, amelyek a gazdaság motorjának számítotottak. Ilyen az építőipar. A Medgyessy kabinet szűklátókörűén, gyűlölettől vezérelve, első intézkedésként leállította a Széchenyi tervet úgy, hogy nem teremtett helyette semmit. Az ország gazdasága mélyrepülésbe kezdett. Ennek egyik látványossága, hogy olyan országok előztek meg bennünket a fejlődés ütemében, mint Románia, Bulgária, vagy Oroszország. Ezen országok még néhány éve csak vegetáltak. A gazdaságon belül külön szót érdemel a mezőgazdaság. Erre az ágazatra az aszály mellett nyugodtan rámondhatjuk, hogy kormánysújtott. Nem világos, hogy a hatalom merő ostobaságból, vagy tudatosan, de megkezdte a családi gazdaságok szétverését, mintegy versenyt futva az aszállyal. Ma a családi gazdaságokban olyan kilátástalan a helyzet, hogy szinte nincs olyan hét, hogy ne érkezne arról hír, hogy valamelyik parasztgazdaságban a gazda önkezével vetett véget életének. Egyik demonstráció a másikat követi. Útelzárások, tüntetés a Parlament előtt, éhségmenet. A kormány egyetlen segítő intézkedése, hogy a volt TSZ-eknek elengedte a tartozásukat. Válság válságot követ. Nem lehet eladni a tejet, melyet a gazdák a sertésekkel etetnek fel. Több tízezer sertés túlhízott, eledhatatlanná vált. A baromfi ágazat haldoklik. Ugyanakkor az UNIÓ-ból származó lejárt szavatosságú tojást, húst, melyet már az állatok