Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003 október alkalmaznak, úgy minket is külsegély igen gyors megérkezésével bíztattak, ami azonban elmaradt. Ezután áttérek mostmár Komárom vára kapitulációjára, hogy a történelmi igazság érdekében kimutassam, hogy a vérpadon elvérzett dicső hazafiaknak halálos ítélete nem a világosi fegyverletételnél, hanem Komárom várának feladása feltételeinek, Klapka György által történt aláírásával lett jóvá hagyva, megpecsételve és hóhérnak kiszolgáltatva, mit igazol azon történelmi tény, hogy Haynau csakis a komáromi várfeladás után fogott hozzá a gyilkoláshoz. Klapka György nem tartozott az elsőrangú hadvezérek osztályába, de kifogástalan jó hazafi volt, aki külföldön is állandóan Hazánk érdekében és javára közreműködött. Természeténél fogva, mint jószívű ember engedékeny, hajlékony, ingadozó ember volt, hiányzott belőle az igazi katonás vasakarat és kitartás; ez volt az oka, hogy ő azon a nagyfontosságú magyar polcon, melyre a Haza balsorsa juttatta, eltántorodván, hatalmas befolyását a haza javára érvényesíteni elmulasztotta. Amidőn augusztus 3-án a körülzáró sereget szétvertük, közülük ezernél többet foglyul ejtettünk és sok százezer forintra értékelt összes felszereléseit is elvettük, egész Győrig üldöztük, ahol mi megállapodván, mintegy 6 napig tartott pihenés után, az alvidékről érkezett szomorú hírek következtében Komáromba visszamentünk, ahova mindazok, akik kompromittálva érezték magukat, szintén nagy számban bejöttek, akikkel- a nagy honleányi erényeiről ismert Károlyi Györgyné grófné is Tabódy Pál kíséretében megérkezett. Klapka György a rossz hírek vétele után, a valódi tényállás megállapítása végett az osztrák sereg vezetőjétől kapott útlevéllel Thaly Zsigmond ezredest egy polgári egyénnel Aradra küldötte, akik visszaérkezésük után, a világosi fegyverletételt hírülhozták Haynau azon szóbeli üzenetével Klapkához, hogy immár nem létezvén magyar honvédsereg, ő is adja fel Ko-márom várát, elleneseiben az egész várőrséget felkoncoltatja. E jelentés után Klapka egy szűkebbkörű, többnyire törzstisztekből állott értekezletet tartott, amelyben elhatároztatott a várnak feladása tárgyában alkuba bocsátkozni azon elengedhetetlen feltétel mellett, hogy annak első pontjában kimondassák az általános amnesztia a magyar nemzet számára; amely határozat a várőrség legnagyobb részéről megnyugvással is fogadtatott. Szeptember első hetében Haynau is megérkezvén, átvette a körül zároló mintegy 40-50 ezer főre fel- növekedett sereg vezetését és szeptember 26-án egy udvarias hangon tartott levélben felkérte Klapkát a félmérföldnyire távolban, Harkányi-pusztán szeptember 27.-én tartandó értekezletre. Klapka a szavahihető kémektől azt az értesítést kapta, hogy Bécsből Hayna- uhoz azon rendelet érkezett, hogy a vár feladását sürgesse és a várat zároló sereget azonnal útnak indítsa Olaszországba. S dacára annak, hogy saját állítása szerint is a várbeli erővel és a meglévő készlet mennyiségével még egy félévig is képes a várat fenntartani, észrevehetőleg ingadozni kezdett és sürgősen egy nagy haditanácsot hívott össze, amelyben a zászlóallyam képviseletére én és százados társam, Ifi. Lendvai Márton, a nagyhírű Lendvai Márton színész fia lettünk kiküldve. Klapka megnyitván a tanácskozást, előterjesztvén a hozzá intézett Haynau levelet, előadta, hogy bár a várőrséggel és meglévő élelmi tárgyakkal még egy fél évig is képesek vagyunk a várat fenntartani, de utol- lyára külső segély nélkül, ami bizonytalan, azt feladni leszünk kénytelenek, amidőn azon kedvező feltételeket, amellyeket ez úttal nyerhetünk, el fogjuk veszíteni. E bevezető után elsőnek Lestán Péter százados, aki utóbb Kecskemét város polgármestere lett, szólalt fel és katonás, férfias har» gon tartott beszédében ellenezte volt a várnak ez úttali feladását. Klapka, eddigelé nála soha nem tapasztalt hévvel rohant Lestánnak és majdnem főbelövéssel fenyegette meg, hogy őt hazafiatlan- ságban meri gyanúsítani. Utána én, aki Klapka mellett álltam, szót kértem: felvilágosítani igyekeztem Klapkát, hogy Lestán szavait félreértette, hazafiasságát gyanúba nem vette, s én is indokolva Lestán véleményét pártolva, a várnak ily sürgős átadását elleneztem. Utána mellettem álló, küldött társam, Lendvai Márton százados szólalt fel és mindenki bámulatára szerepet cserélve, a várnak ez úttali feladásához hozzájárult. Klapka e hirtelen felszólalás után kijelentette, hogy szólásra senki nem jelentkezvén, a többség részéről Haynau meghívásának elfogadását kimondja és a megjelölt Harkányi-pusztán a vár feladása tárgyában tartandó tudakozódásban résztvesz. E kijelentés után gróf Eszterházi Pál Ezredes, a rendíthetetlen jó magyar hazafi azon felszólítására, hogy mindazok, kik más véleményen vannak, vele együtt hagyják el a termet, Zichi Ottó gróf, Kászonyi Dániel, Báthory-Schulcz Bódok, Thali Ezredesek, úgy én és Lestán Péter és még számosán tényleg elhagytuk a termet. Ugyanazon nap éjjel 12 órára a Nádor vonal egyik kazamatájába tartandó értekezlet Thaly Zsigmond ezredes által lett kitűzve, melyre én is meghívó voltam, de azon kijelentéssel utasítottam el a meghívást, hogy ilyen fontos pillanatokban a Klapka elleni izgatást nem helyeslem; nem is lett belőle semmi, mert Klapka értesülvén a dologról, még azon éjjel Thalyt elfogatta, de már másnap szabadon bocsátotta.
