Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Július 6.-a a csók világnapja A csók fiziológiájáról érdemes tudni, hogy a hatalmas hatású kicsi gesztus képes teljesen összezavarni az ember fizikumát, alkalmas mély érzelmek - mint a szerelem, vagy a tisztelet - kifejezésére, de szépít is egyben. A szervezetben egy igazi csók lázas aktivitást vált ki: felgyorsul tőle a légzés és a pulzus, s akár fél fokkal emelkedhet a test hőmérséklete. A hormonkibocsátásban illetékes szervek valóságos tűzijátékot indítanak: egy szenvedélyes csók során többek között a sze- rotonin, dopamin és adrelanin termelése nő ugrásszerűen és ad boldogságérzést, miközben lefékeződik a depressziókért felelős kortizol stresszhormon kibocsátása, és színre lép a feniletilamin “szerelmességi” hormon. A hasnyálmirigy inzulint termel, az immunrendszer a fertőzések ellen ható anyagokat küld a véráramba - ezekre szükség is van, mert egy csóknál hatalmas mennyiségű baktérium cserél gazdát. - A csók valójában természetes kábítószer, amely élénkíti az anyagcserét és az érzékek egész sorát, boldoggá tesz, és még fogyaszt is, mivel számos kalóriát emészt fel. Ezen kívül jó alaposan megmozgatja az arc összes izmait, s ezzel valamennyire kisimítja a ráncokat és még a fogaknak is használ, mert a fokozott nyálkibocsátás oldja a fogkövet - állítja a bécsi AKH Általános Kórház pszichiátere. Ám amerikai kutatók azt is kiderítették, hogy aki reggel úgy indul el otthonról, hogy már csókolózott, az sikeresebb és kevesebb balesetet okoz, s hogy aki rendszeresen csókolózik, annak kevesebbszer kell orvoshoz fordulnia s tovább él. Noha a csókot általában a szerelemmel hozzuk ösz- szefüggésbe, eredete egyáltalán nem erotikus jellegű: az álatvilágból származik, ahol a szülők szájukból táplálják kicsinyeiket - ami madaraknál máig jól megfigyelhető -, s így tettek a történelem kezdetén őseink is. És nem is csak szerelmes csók létezik: a testvéri csókot gyakorolják, vagy legalábbis gyakorolták például a politikában - ki ne emlékezne mondjuk Leonyid Brezsnyev orosz és Erich Honecker kelet-német államit) és pártfotitkár csókjaira? A kézcsók a spanyol udvari etikett terméke, s csak a XVI. században terjedt el Európában: ennél fontos tudni, hogy a csókkal illetendő kezet az ajkaknak nem szabad érintenie. A gyűrűre lehelt csók az alárendeltséget jelképezi - ez a pápának és néhány keleti egyház papjainak jár - s hasonló az értelme a lábcsóknak is, amely a bibliában is szerepel. Néhány csók történelmet is írt, mint a bibliai Júdás csókja, vagy Leonyid Brezsnyev orosz és Jimmy Carter amerikai államfő csókja a SALT-II. leszerelési szerződés aláírásakor, 1979-ben Bécsben, amely némileg enyhítette a hidegháború jeges klímáját. Nem csoda, hogy sok művészt is megihletett az érzelmek e kifejezése: a történelmi és bibliai témák ábrázolása mellett a legismertebb talán Auguste Rodin francia szobrász A csók című szobra és Gustav Klimt osztrák szecessziós festő hasonló című képe. Filmekben ma már igazán ritka a csókolózás, de talán mégis az 1939-ben forgatott Elfújta a szél, és az 1942-ben készült Casablanca című művekben láthatók a legemlékezetesebbek, a főszereplők az elsőben Clark Gable és Vivian Leigh, míg a másodikban Humphrey Bogard és Ingrid Bergman. De jelentős szerephez jut a csók az irodalomban is A csókkal kapcsolatos törvények terén a furcsa jogszabályairól híres Egyesült Államok tartja a rekordot, de például Franciaországban tilos vasúti átjárókban csókolózni. És persze vannak csókversenyek is: versenyeznek időre, darabra, víz alatt és szimultán csókolózásban - az utóbbi kategóriában a rekordot 2160 spanyol pár tartja. A csókra vonatkozó számos aforizma közül az egyik legkedvesebb: “A csók kisértet arra, hogy az ajkak minél intenzívebb használata mellett ketten közösen hallgassanak”. (MTI)--A bajmoki Magyar Művelődési Központ magára vállalta az 1944-es ártatlan áldozatok Akácfánál levő emléktemetőjének rendezését és gondozását. 1944-ben miután a szovjet és partizán egységek átvonultak Bajmokon, mintegy 200 bajmoki magyar és német nemzetiségű embert végeztek ki. Az Akácfánál három sírgödör van, s ezt a helyet a közelmúltban emléktemetővé nyilvánították. Az emléktemctővel kapcsolatban további terveket fogalmaztak meg: emlék- falat szeretnének emelni, márványtáblát terveznek elhelyezni, amelybe belevésnék az ártatlan áldozatok nevét, és tujafákat ültetnek a temetőkertben. Mindezek megvalósítása érdekében június hónap közepén bizottsági tanácskozást hívtak össze. A tanácskozáson a bajmokiakon és a pacsériakon kivül ott volt Matuska Márton publicista, történész, az 1944-es vajdasági atrocitások kutatója és legjobb ismerője is. Javaslat hangzott el olyan emlékműhely megalakításáról, a- melynek feladata a bajmoki és környékbeli 1944-es ártatlan áldozatok tárgyi és szellemi hagyatékának begyűjtése volna.
