Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. január HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Szeptember végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselé- nyi-szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor. —Tusnádfürdő városa és egyházközsége szeptember 22-én ünnepelte a plébániatemplom felszentelésének 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperesplébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai foesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása tette lehetővé a templom felépítését. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a hatóságok annyi akadályt gördítettek elé, hogy csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990 szeptemberében került sor a harang- és toronyszentelésre. Amint Incze Dénes emlékeztetett rá, Bukarest engedélye nélkül építették fel a templomot — a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatvállalásával.--Kisebb megszakításokkal három napon keresztül ömlött az eső az idei, immár a 456. Simon- Júda vásáron Párkányban. A rossz idő ellenére tízezrek látogattak el a híres, nagy múlttal rendelkező rendezvényre. Az árusok megszámlálhatatlan sátorban kínálták portékájukat, s szinte mindent lehetett kapni. A lacikonyhákban ínycsiklandozó ételeket kínáltak, de ebben az esztendőben inkább a “lélekmelegítők” voltak kelendőbbek, mert a nyirkos levegő szinte csontig átjárta a testet. Az ezévi Simon-Juda vásáron először vett részt a Madách-Posonium: a Szabad Újság sátrában mindenki kapott egy példányt a lap legújabb számából, de az Irodalmi Szemléből, a Tücsökből és a rendkívül keresett Jó Gazda folyóirat dupla számából is. Délutánra kisebb sor alakult ki a sátor előtt, és szinte hihetetlennek tűnt mindenkinek, hogy az újság mellé egy-egy pohárka jó modori forralt bort is kaptak ajándékba - ítja a pozsonyi Szabad Újság. —Magyari Lajos írja a Háromszék című lapban: "... ne legyünk eleve szkeptikusak, mert a parlamenti vitára előterjesztendő módosított változat még alakulhat így is, úgy is, ámyalódhat, bővülhet, csonkul- hat, de egy dolog biztos: nem lesz jobb, mint az ere- deti. Mert nem lehet. Hiába, hogy a magyar törvény- hozásnak tulajdonképpen nincs kedve elrontani, ki- üríteni azt, ha kénytelen-kelletlen elébe kell mennie a szomszédság cinikus elvárásainak s ama Nyugat dön- tőbírói folényeskedésének, melynek ez az egész ked- vezménytörvényes hercehurca köszönhető Trianon ké- sei virágzásaként. Igen, újra a Trianon-szindróma kő- szön vissza az egyesülési törekvéseire oly büszke Európában, mely -- meglehetősen képmutató módon -- ma sem védi és támogatja igazán a kisebbségi jogokat. Főleg a kollektív jogokat nem, pedig anélkül továbbra is nem létező - nemzetállamok - prédájának hagyja az önakaratukon kívül más országok határai közé került kisebbségieket. Talán majd az Európai Alkotmány, talán majd a teljes integráció... Vigasztalhatjuk magunkat, de ahogyan ma még uralkodó nyugati szemléletet értékelni tudjuk, vigasztalódásra semmi okunk nincs. Az európai intézményeknek tulajdonképpen modelnek kellett volna tekinteni a magyar kedvezménytörvényt, olyan mintának, melyet fejleszteni érdemes, bővíteni és általános érvényűvé kell tenni, nem fanyalogni rajta, s nem - a magyar nacionalizmus - újabb ravasz kísérletének tartani. Mert bizony Európának egyszer csak szembesülnie kell saját régóta elaltatott lelkiismeretével, és a senki ellen nem irányuló nemzeti jó- vátételi törekvésekkel nem kellene felcímkézni az expanziós szándék gyanújával, a határokon - átlopott csempészárú védelmével. Egészen egyéb törekvéseket kellene az integrálódó Európának szankcionálnia. A kultúrák erőszakos eltörlését például, a nyelvi, faji megkülönbeztetést, a százados etnikai arányok mesterséges megváltoztatását, a kisebbségi közösségek leta- gadását... De ettől még messze vagyunk. Minket most tényleg az érdekel, hogy mi lesz a Trianon óta hozott egyetlen kisebségvédelmi törvény sorsa. Ennek alakulása akár a magyarság önbecsülésének és életképességének próbája is lehet. Minden dramatizálás nélkül!”--Dénes István az Erdélyi Napló főszerkesztője ítja “Nem vagyunk nyugodtak” címmel: “... Megindult a határon túli magyarokról szóló törvény kilúgozása, bár ezt a szervilisebb szomszédságpolitikát meghirdető új magyar kormány váltig tagadja. A Magyar Állandó Értekezlet e tekintetben cinikus asz- szisztenciára hivatott, egyelőre csak elvi beleegyezését
