Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 ISTVÁN, A KIRÁLY (Folytatás az első oldalról) Az előadás táncjeleneteit a Honvéd táncszínház, valamint a Sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes és a Csíkszeredái Hargita Nemzeti Székely Népi együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A becslések szerint több mint 350 ezer néző a nem csak a környékről, de Erdély valamennyi magyarlakta területéről érkezett Csíksomlyóra, és nagyon sok magyar- országi gépkocsit lehetett látni a környéken. A belépés ingyenes volt, az előadás mintegy 30 millió forintot kitevő költségeit támogatók fedezték. A szerzők a rockopera két évtizede tartó töretlen népszerűségét mondanivalója időszerűségével magyarázzák. Szörényi levente a bemutatót megelőző sajtó- tájékoztatón kifejtette, hogy 1983-ban sajátos társadalmi, politikai helyzetben mutatták be az alkotást. Mint mondta, nem hiszi, hogy az István, a király indította volna el a magyarországi rendszerváltást, de kétségtelenül sokak számára hihetetlenül merész vállalkozás volt. Bródy János elmondta: a közép-kelet-európai kis népek örök dilemmája határt vonni a nemzeti önrendelkezés és az európai belilleszkedés között. Úgy kell megtalálni az európai közösségbe az utat, hogy a nemzeti jegyek lahetőség szerint ne sérüljenek. Véleménye szerint kellő bölcsességgel, megfontoltsággal a tragikus helyzetek elkerülhetőek lennének, de amig ezek a konfliktusok léteznek a társadalomban, a darab mondandója érvényes marad. A kilncvenes évek elején voltak már próbálkozások a rockopera erdélyi, csíksomlyói bemutatója megszervezésére, de - mint a sajtótájékoztatón hangsúlyozták - nem a román hivatalos személyek gátolták meg a mű előadását, hanem különböző magyar szervezetek közötti ellentétek, nézeteltérések. Az előadás az Ezer Székely Leány Napja egész napos rendezvénysorozatát zárta. Az Ezer Székely Leány Napját évente szervezik meg Csíksomlyón A találkozót 1931-ben kezdeményezte Domokos Pál Péter neves néprajzkutató a népdal, a néptánc és a népviselet megőrzése, továbbadása és népszerűsítése céljából. Mint megannyi hasonló rendezvényt, amit nem lehetett a kommunista ünneprendszerbe beszorítani, ezt is betiltották. 1990-ben indult újra a találkozók szervezése, 2000 óta a rendezést az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalja magára. (MTI) Ferences káptalan Szegeden A szerzetesi életben a káptalan a közösség belső lelki megújulást mozdítja elő, ami természetesen az idők jeleire adott konkrét válaszok átgondolásában is megmutatkozik. Az imaélet, a rendi növendékek nevelése, a tanítás, a lelkipásztori szolgálat és a misszió olyan társadalmi környezetben válnak Krisztus szeretetének hatékony jelévé, ahol az elköteleződésre, a hiteles családi életre való képesség erőteljesen megfogyatkozott nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A szerzeteseknek úgy kell élniük, hogy közösségi életük és szolgálatuk prófétai jellé váljon minden jóakaratú ember számára. A kisebb testvérek rendjében, a ferenceseknél háromévente kerül sor káptalanra. A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány június 23-a és 27-e között tartotta ezt a fontos közösségi eseményt az idén 500 éves felszentelési jubileumát ünneplő szegedi ferences templomhoz tartozó kolostorban. A káptalant, ami a rendtartomány legfelsőbb döntésthozó szerve, kánoni látogatás (vizitáció) előzte meg februárban és márciusban, amit Kiss G. Barnabás OFM, kapuvári születésű, detroiti (USA) magyar plébános vezetett. O a rend általános főnökét, a miniszter generálist nemcsak a vizitáció alatt, hanem káptalani elnökként is képviselte és a választásokat vezette. A káptalanon Magyar Gergely OFM hat évre tar- tományfönöki, Varga-Berta Zsolt OFM pedig tarto- mányfonök-helyettesi megbízást kapott. A rendtartomány káptalanját megelőzte a Rend egészének Assisiben tartott pünkösdi káptalanja (május 25-június 21), ahol Várnai Jakabot - a kilencéves szolgálatát most befejező tartományfönököt - a több, mint 16 ezer fos ferences rend kormányzatában tanácsosnak, defi- nitor generálisnak választották. Ezt a központi, római hivatalt a magyar testvérek körül legutóbb Schrotty Pál atya töltötte be 1933 és 1939 között. A szegedi káptalan alatt a török időkben is folyamatosan működő, most jubiláló templomban és kolostorban Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök és Majnek Antal OFM munkácsi megyéspüspök is együtt imádkozott a testvérekkel, hogy belső megújulásuk nyomán krisztusi reményt és örömet vihessenek az emberek közé. —Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll... Eötvös József
