Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 2003. június kintve is elenyésző, hiszen összesen 3.600 egyetemista tanul itt! A magyar ajkú tanárok száma mindössze kettő (sokan emlékeznek még, amikor a 90-es évek elején az volt a tanár “bűne”, hogy ingyenesen magyar nyelven gyakorlatot merészelt tartani a hallgatóknak). A Vajdaságban működő főiskolák közül három rendelkezik magyar tagozattal. A szabadkai Műszaki Főiskolán első és második éven minden tárgyat magyarul adnak elő. Az újvidéki Óvóképző Főiskolán 44 magyar ajkú elsős és 34 másodéves van, ők kilenc tárgyat és 4 gyakorlatot magyarul hallgatnak, vagy e nyelven vizsgázhatnak. Általában az is találgatás tárgya, hogy hány magyar ajkú főiskolai, egyetemi tanár van a Vajdaságban. A statisztika szerint a különböző felsőoktatási intézményekben dolgozó 2.400 tanár közül 207 a magyar. —Nyolcadik alkalommal rendezte meg idén az “Átalmennék én a Tiszán” című népdaléneklési és néptánc-versenyt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség március 25-én, Bartók Béla születésnapján. A Tiszapéterfalvi Művészeti Iskolában a verseny házigazdái, Biki Ottó igazgató és Berki Károly, a KMPSZ alelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a népviseletbe öltözött fiatalok vették birtokukba a tanintézmény színpadát. A 7-12 évesek népdalcsokrait, a 13- 18 éves fiatalok népdalai követték, majd a táncosok mutatták be tudományukat. Az első fordulót követően ismét az idősebb korosztály képviselői álltak a lelkes nézőközönség elé. “A honfoglalás korában számos nép tűnt el a történelem süllyesztőjében, a magyarság azonban olyan kultúrával rendelkezett, amely átsegítette őt a jelenbe. A mi feladatunk nem más, mint a hagyományok átörökítése, hogy ez a kutúra megőrizzen bennünket is” - mondta zárszavában a KMPSZ alelnöke. —Temesváron, a Bánát Múzeumban megnyílt a Baragánra deportáltak kálváriájáról szóló kiállítás. A bánsági deportáltak túlnyomó többségének az volt a bűne, hogy közel lakott a jugoszláv határhoz. Akinek rokona volt a határ túlsó oldalán, vagy valamelyik “imperialista” országban, azt elvitték. Tizenhat helyre, kicövekelt puszta mezőre hajtották őket, ott építhettek maguknak házat, falut a semmiből. Vizet azután ihattak, miután megásták a kutat, ehettek pásztortűznél pirított szalonnát kenyérrel, hagymával (ha volt a tarisznyában), a szabad ég alatt voltak addig, amig megépültek a házak. A deportáltak hat év múlva térhettek haza. állampolgár lakik a tavalyi népszámlálás végleges adatai szerint. A 248.407 lélek többsége 176.875 román. A magyarok száma 57.312, őket a 12.583 roma követik. A szlovák közösség megfogyatkozott, számuk mindössze 1.371. A szlovákok kivándoroltak Szlovákiába. A szlovák igazolvány alapján számukra könnyű megtelepedni és munkahelyet kapni. —Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai romkertet, valamint a Magyar utcai kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A romkertben szeretnék elhelyezni Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem meg- alapitóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcába helyeznék el,. Szintén a romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A kétágú templom cintermében szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály- templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János és Janovics Jenő szobrát tervezik. Tervbe vették a Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardos Gyulának, Románia első világháború utáni fögeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, vakamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. Az emberi öntudat alapja az emlékezet: a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet. —Szilágy megyében 23 nemzetiséghez tartozó Babits Mihály
