Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
2003. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 gyermekek esélyeinek, valamint a 40 éven felüliek újraelhelyezkedési esélyeinek javítása. Több államtitkári poszton is változás történt. * —Bizonyítékok Dávid és Salamon király létezéséről? Izraeli régészek újabban felszínre hozott leletei alátámasztják a Bibliából ismert Dávid és Salamon király történelmi létezését - hangzott el a magyar rádióban. A régészeknek sikerült bizonyítékokat találniuk arra, hogy a Genezáreti-tó közelében emberi település létezett a Krisztus előtti X. évszázadban. Abban az időben, Sisak egyiptomi fáraó uralkodása alatt a tó közelében fekvő Rehov városát tűzvész pusztította el. A fáraó serege Krisztus előtt 925-ben tört be erre a területre, ami megállapítható a Biblia és a kamaki Amon-templom falán olvasható győzelmi jelentésből. Az ásatások eredménye ellentmond azoknak a Biblia-kutatóknak, akik Dávid és Salamon királyt, akárcsak Mózest és Abrahámot, a mítoszok világába sorolják. * —Idén sem ünnepelte május elsejét New York népe. Kiment a divatból, mint a gőzmozdony. Nem mintha idegen volna az amerikaiaktól ez a régi munkásünnep, hiszen innen kezdődött az egész történet 1886-ban. E napon lőttek a chicagói rendőrök a 8 órás munkaidőért tüntetők közé az ottani Széna téren. Három évre rá ezért jelölte május I-jét nemzetközi akciónappá a szocialista intemacionálé, ettől fogva vonultak ki az utcára a gyárakból a világ dolgozói. A mögöttünk hagyott században sok minden történt ezzel az ünneppel. Az első évtizedekben a baloldali bomlasztás eszköze lett. a nácik - elvileg ők is a munkáspárt hívei - a nemzeti munka napjává tették: a létező szocializmus világában a hatalom gyászos öntömjénezre használta fel: az amerikaiak 1947-ben, a kommunistáktól való félelmükben átkeresztelték a “lojalitás napjává” - amivel, paradox módon, egy oldalra kerültek Sztálinnal és Rákosival. Pedig, ha van ország a világban, amelyiknek van oka megtisztelnie a munkát, az Amerika. “A szerszámok tették naggyá Amerikát” - vallják joggal, mert (szemben gyarmattartó riválisaival, Angliával, Francia- és Spanyolországgal) ezt az országot a földjére érkezők önfeláldozó szorgalma, felfoghatatlanul célratörő munkája tette gazdaggá. —Bérbefagyasztást javasol az IMF a Medgyes- sy kormánynak. A költségvetés költekezése és a bérek gyors ütemű emelése aláásta Magyarország verseny- képességét és növelte a folyó fizetési mérleg hiányát - áll a Nemzetközi Valutaalap közzétett értékelésében. Az IMF-et “aggodalommal tölti el a bérek erőteljes, a termelékenység növekedését felülmúló növekedése és az expanzív pénzpolitika. A Magyar Nemzeti Banknak szűkös a mozgástere az infláció alakulásának befolyásolására, az “várhatóan meghaladja majd az év végére tervezett mértéket”. A következő választási ciklus előtt végrehajtandó pénzügyi kiiagazításra sürgeti a kormányt: azt javasolja, hogy szigorúan tartsa magát a közszférában a bérek befagyasztására tett kötelezettségvállalásához. —Magyar régész is keresi az eltűnt iraki kincseket. Irakba utazik Kalla Gábor, az ELTE docense, hogy segítse az UNESCO iraki műkincskárokat felmérő misszóját. Az iraki múzeumi szakemberek becslése szerint közel 170 ezer műkincs tűnt el az országból, amikor az amerikai invázió másnapján kifosztották a bagdadi és moszuli múzeumot, és felgyújtották a bagdadi nemzeti könyvtárat. A legértékesebb eltűnt műkincsek: —egy a Krisztus előtti negyedik évezredből származó kultikus jeleneteket ábrázoló Urukban készült márványváza —egy az Akkád birodalomból származó Ninive-ben talált bronzfej a Krisztus előtti 24. századból —az elefántcsont-faragvány gyűjtemény Nimrudból, ami Krisztus előtt 800 körül készült —Hatra szobrászati emlékei —egy Akkád kori bronzszobor talpazata, ami egy ülő férfi alsó részét ábrázolja —az aranykincs gyűjtemény Ur városából a Krisztus előtti 25-26. századból és a szintén ebből a városból származó királynői sír együttes, ami a Krisztus előtti 8-9. században készült (az urolsó kettő elvileg az iraki nemzeti bank páncéltermében van, azonban a háború kitörése óta senki sem látta őket). —Ismét műsorra tűzi A Megfeszített című rockoperát a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Szabad Tér Színház az idei nyári fesztiválon, augusztus 19-én és 20-án. Koltay Gergely és a Kormorán Együttes bibliai ihletésű müvének ősbemutatója 2000 augusztusában volt, s nemcsak a nyári fesztiválnak, hanem a millennium kulturális rendezvénysorozatának is egyik legnagyobb közönségsikere volt. A televíziós felvételt több százezren tekintették meg, a darab CD- felvételei még a nyáron elkeltek. Ezért a Szabad Tér Színház az idén nyáron várhatóan ugyanazokkal a főszereplőkkel tűzi műsorra, mint eddig. Jézust Varga Miklós, Júdást Vikidál Gyula, a lányt Varga Klára alakítja. A rockopera mai világunkba helyezi az evan
