Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. május 'T - r" _______________ Ahogy régen a kolhozba... TERELIK A MAGYAR NÉPET AZ UNIÓ FELÉ “Pártunk és kormányunk” nagy feladat előtt áll. Be kell hajtani az országot az Európai Unióba. Ez a behajtás az áprilisi népszavazással kezdődik. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, azon részt kell venni a felnőtt lakosság 50 százalékának plusz egy főnek, és az igen szavazatoknak is eggyel többnek kell lennie mint a fele. Ezt az eredményt a jelenlegi kormány el is váija. Megértem őket, mert ha nem lesz meg a kívánt eredmény, azt a szavazatok összeszám- lálásánál kell pótolni. Annak idején a “lángeszű vezér”, az a bizonyos postarabló azt tartotta, nem az a fontos, hogy a nép hogyan szavaz, hanem, hogyan számlálják össze a szavazatokat. Idehaza folyik a tömény propaganda az EU mellett. Úgy emlegetik mint az ígéret földjét. ígérni pedig, a volt elvtársak, remekül tudnak. Hazudozásban verhetetlenek, ebben komoly múlt áll mögöttük. Végül is nem arról van szó, hogy az Európai Unió egy szörnyű dolog lenne. Még csak arról sincs szó, hogy azok az országok, amelyek oda beléptek, megbánták volna. Baj az, hogy a Med- gyessy-kormány rossz feltételek mellett vállalta a belépést, szinte minden ellenállás nélkül. A csehek, a lengyelek, összehasonlíthatatlanul jobb feltételek mellett lesznek tagok, mert a kormányuk elkötelezett az országuk, a nemzet mellett. A magyar kormány nem ismeri azt a szót, hogy elkötelezett a hazával szemben. A közösségbe való belépés érdekében folyik a gátlástalan hazudozás. Néhányat megemlítek ezek küzül. Magyarországon több mint hárommillió nyugdíjas van. Számukra a gyógyszerek kiváltása már ma is komoly anyagi gondot jelent. Naponta nyugtatják a lakosságot, hogy belépésünk esetén a gyógyszerek árait idehaza határozzák meg, tehát komoly emelésekre nem kell számítani. Arról viszont hallgatnak, hogy nálunk a gyógyszer adómentes. Az Unióban ez nem létezik. A legalacsonyabb adó 12,5 százalék. Ennyivel biztos, hogy emelkedni fognak az árak. Ugyanez vonatkozik a tankönyvekre is. Egy-egy nagyobb családban, ma már ez komoly gondot jelent a szeptemberi iskolakezdésnél. Mély hallgatás van arról is, hogy mi lesz a fuvarozókkal, akik olyan teherautókkal végzik tevékenységüket, melyek már rég nem felelnek meg az uniós követelményeknek. Jármüvük cseréjéről álmodni sem mernek. Mindezek mellett is a legnagyobb gondban a magyar mezőgazdaság lesz. Már a “kiharcolt” feltételek is hátrányosak számukra, hiszen lényegesen kisebb támogatást kapnak mint nyugati kollégáik. Elavult ócska gépekkel, szűkebb támogatással kell versenyképesnek lenniük. Azt ugyan gyakorta megemlítik, előfordulhat, hogy néhány családi gazdaság nem fogja bimi a versenyt, bár pontosan tisztában vannak vele, hogy a gazdaságok tömegei fognak csődbe menni. A termőföld eladásában született ugyan moratórium, melyet ott játszanak ki a külföldiek, ahol csak akarnak, ha viszont a moratórium ideje lejár, meg fog kezdődni a földek tömeges eladása külföldieknek. Szól a hitegetés, hogy majd a belépés után az államhatár kelet felé, illetve dél felé tolódik, tehát mi magyarok, szabadon utazhatunk. Ma már erről sincs szó. Tehát erről is le kell mondani. Addig is a szolgáltatásoknak és más mindennek az árát uniós szintre emelik. Csak a béreket nem. Mint már sokszor említettem, a hazai ipar termelékenysége a nyugatinak kb. 60 százaléka. A bérek annak 18-22 százaléka körül vannak. Mindebből következik, hogy legalább a termelékenység szintjére kellene felemelni. Erről is nagy a hallgatás. Az MDF követelte, hogy a nyugdíjasok a várható terhek pótlására kapjanak január 1-től 10 ezer forint emelést. A szocialisták elfogadták az indítványt, és megígérték a szóban forgó emelést. A bökkenő az, hogy az emelésbe beleszámítják az egyébként kötelező januári nyugdíj emelést. így pedig már nincs sok értelme, mert ezzel a külön emelés elveszti értelmét. A hatvanas években a kommunisták behajtották a parasztságot a kolhozba. Erőszakkal, csalással, fenyegetőzéssel. Ma ugyanazok a kommunisták, vagy azok utódai, igaz sokkal kifinomultabb módszerekkel hajtják be az embereket az Unióba azzal, hogy ott majd jobb lesz. Jobb lesz, persze hogy jobb lesz, azoknak akik hajtják. A többi pedig marad koldus a saját hazájában és jövőre már azon túl is. Soós Géza 11 I--Megjelent a paksi Acsádi Rozália ötödik könyve, a Virág voltam, madár lettem című verses kötet. Balladás hangvételű, míves munkákat tartalmaz. Borítóját a szintén paksi grafikus, Sey László készitette. Ajánló sorokat Csoóri Sándor írt hozzá. —Negyedszázada működik Zalaegerszegen a Honvéd Kasznó Kulturális Egyesület hímző szakköre, amelynek munkáiból a Göcsei Múzeum jubileumi kiállítást rendezett. A szakkör tagjai nagyon szép alkotásokkal őrzik a népművészet hagyományait, s alkotásaik közül különösen kiemelkednek a zalai fehér- és Zoborvidéki hímzések.
