Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-04-01 / 4. szám

24

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL

Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.

~”Az aradi Szabadság-szobor felújítása körülbelül két évig fog tartani” - írta a restaurátort idéző NYUGATI JELEN című napilap. A Zala György alkotásának felújítására vállalkozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész szerint nehéz pontos időpontot mondani a szoborcsoport restaurálásának befejezésére, mert a felújítás során soha sem lehet tudni, hogy milyen rejtet hibákra derül fény. A sok évtizedes “várfogságból” két évvel ezelőtt magyarországi közreműködéssel kiszabadított szoborcsoport darabjait az aradi minorita templom udvarára szállították, s ma is ott láthatók. Az aradi vértanuk emlékét idéző alkotás restaurátora szerint a szoborcsoport új helyén, a város Tűzoltó terén történő felállításának időpontját októberre tűzték ki, restaurálását pedig a helyi minorita templom udvarán kezdik el. Kolozsi szerint a szobor jobb állapotban van, mint ahogy gondolták: az alkotás patináját és felületeit nem érte maradandó károsodás, mert nem állt kint a szabadban. A restaurátor közölte, hogy napokon belül előkerülnek a raktárból a talapzat kövei is, amelynek hiányzó gránitkockáit pótolni fogják.

—Szentmisével kezdődött a gömöri Lévárt

(Levare) községben az az emlékünnepség, amelyen a lakosság 1947-ben Csehországba való deportálásáról emlékezett meg. A helyi önkormányzat által szervezett rendezvény keretében a szentmisét követően leleplezték a templom falán mementóként elhelyezett emléktáblát, amelynél Ujváry Zoltán, a debreceni egyetem néprajz professzora mondott ünnepi emlékbeszédet. 0 volt az, aki “Szülőföldön hontalanul. Magyarok deportálása Csehországba” című könyvében egy lévárti földműves visszaemlékezései alapján dolgozta fel ezt a témát. A községben két évvel ezelőtt felállított kopjafa megkoszorúzása után a helyi kultúrházban a község azokat a falubeli lakosokat látta vendégül, akik egykor a kitelepítés szenvedő alanyai voltak.

—A 2002. április 1-je és 15-e között lebonyolított népszámlálás végső, hivatalos adatai szerint Szerbiában 7.498.000 ember él, 83.500 fővel kevesebb, mint az 1991. évi népszámláláskor. A szerb 144 községben számít többségi nemzetnek. A magyarok nyolc, a bosnyákok három, a bolgárok, szlovákok és

2003. április j

albánok pedig 2-2 község területén vannak túlnyomó többségben. A hivatalos adatok szerint Szerbia teljes lakosságának 3,91 százaléka - összesen 293.299 fő - magyar, ebből Közép-Szerbia területén 3.092-en, a Vajdaságban 290.207-en élnek. A Vajdaságban - ahol a lakosság teljes létszáma 2.031.992 fő - 65 százaléka szerb nemzetiségű, 14, 28 százaléka magyar, 2,79 szlovák, 2,78 horvát, 1,75 montenegrói, 1,50 román, 1,4 roma, 0,97 bunyevác és 0,77 ruszin nemzetiségű. 2,71 százalék nem nyilatkozott, 2,45 pedig jugoszlávnak vallotta magát.

—A 2001. decemberi ukrajnai népszámlálás

most nyilvánosságra hozott adatai szerint Kárpátalján

2,7 százalékkal csökkent a magyarság lélekszáma az 1989. évi összeírás óta. Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, ami 4 százalékos csökkenést jelent az előző összeírás óta. Valamivel kedvezőbb a helyzet Kárpátalján, ahol a a 2001. év végi népszámláláskor 151,5 ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, 2,7 százalékkal kevesebb mint az előző összeíráskor. Látható tehát, hogy az igen jelentős mértékű elvándorlás ellenére alig csökkent a kárpátaljai magyarság száma. Jelentős szerepe lehet a közösség megmaradása szempontjából a tavalyelőtt elfogadott státustörvénynek is, hiszen 2002-ben majd százezren igényelték a magyar igazolványt, azaz vallották meg magyarságukat Kárpátalján. A magyarok ma Ukrajnában a hatodik legnépesebb kisebbség, a lakosság egészéhez viszonyított arányuk 0,3 százalék. Kárpátalján viszont a megye lakosságához mért 12,1 százalékos aránnyal a magyarok messze a legnagyobb létszámú kisebbség. A magyarok után következő románok a 32,1 ezres lélekszámmal 2,6 százalékot képviselnek a megyében. Figyelemre méltó, hogy az ukrajnai nemzetiségek tagjai között - az oroszokkal közel azonos mértékben - a magyarok jelölték meg legnagyobb arányban (95,4 %-ban) anyanyelvként nemzetük nyelvét. A krími tatárokat leszámítva valameny- nyi kisebbségnél csekélyebb arányban vallották a magyarok anyanyelvűknek az ukránt (3,4%) és az oroszt (1,0%). '

—A Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek közül eddig mindössze 62 személy váltotta ki a szlovákiai kedvezményeket kínáló szlovák igazolványt, ezzel szemben a szlovákiai magyar közösség tagjai 62 ezer magyarigazolványt igényeltek. Jóllehet a Szlovákia határain túl élő szlovák közösségek tagjai immár hat éve élhetnek a szlovákiai kedvezmnyekre jogosító okmánnyal, a szlovákigazolványt eddig mindössze 8819 - a világ 38 különböző országban élő -