Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2002. március

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

XL. rész-1463. április 14. Mátyás király Pozsony városától hajókat kér serege számára, mivel a hírek szerint a török Nándorfehérvár megvívására lészül.

—A király Bátán (Tolna vm.) táborozik a török ellen készülő sereggel.-Június. II. Mehmed szultán elfoglalja Boszniát; István boszniai királyt kivégezteti.-Július 19. A Vitéz János váradi püspök által vezetett magyar küldöttség a király és az ország nevében békét köt Bécsújhelyen III. Frigyes német-római császárral. (A császár megtartja a birtokában lévő határmenti várakat és mezővárosokat; továbbra is használja a magyar királyi címet; Mátyást fiává fogadja, a török ellen segíti; véd- és dacszövetséget köt vele; az 1441-ben elzálogosított Sopront és az ekkortájt zálogba adott Szent Koronát 80 ezer aranyforintért visszaadja; ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt a császár vagy fia, Miksa örökli. —Július 26-án Mátyás jóváhagyja a békeszerződést. Október 22-én II. Pius pápa is megerősíti.-Július 24. A Szent Koronát Bécsújhelyen átadják a magyar követségnek.-Az év nyarán a magyar csapatok elhárítják a Szerémség és a temesi végek ellen irányuló török támadást.-Szeptember. Velence városa a hadjárat költségeire pénzt küld Mátyásnak. -Mátyás király megindul a török elleni hadjáratra.-Október eleje. A Mátyás vezette királyi sereg megkezdi a boszniai Jajca várának ostromát.-Az év ősze. Mátyás a pápai segítség elmaradása miatt panaszkodik.-December 25. A törökök feladják Jajca várát.-1464. január 11. Mátyás tudósítja II. Pius pápát, hogy a csehek észak-magyarországi pusztításai miatt kénytelen a török elleni hadjáratot egy időre abbahagyni.-Február. Szülésben meghal Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin. A budavári Szent Zsigmond- prépostság templomában temetik el.-Március 20. A III. Frigyes udvarában tartózkodó brandenburgi követ jelenti, hogy Mátyás a császárral rokon fejedelmi családból akar nősülni.-Március 25. körül. Megkezdődik a király koronázására összehívott székesfehérvári országgyűlés.-Március 29. Mátyást megkoronázzák a székesfehérvári országgyűlés alkalmával.-Április 6. Mátyás szentesíti a székesfehérvári országgyűlés végzéseit.-Április 14. Mátyás és Podjebrád György cseh király szövetséget köt a cseh zsoldosok ellen.-Az év tavaszán XI. Lajos francia király követe, Antonio Marini, Podjebrád György cseh király megbízásából Budára jön, hogy Mátyást bevonja a francia királlyal tervezett pápaellenes szövetségbe. (A magyar király nem csatlakozik az alakuló szövetséghez.)-Június 15. II. Pius pápa Podjebrád György cseh királyt a keresztény vallás ellenségévé nyilvánítja.-Július 12. A Boszniába benyomuló II. Mehmed szultán megkezdi Jajca vára ostromát. A váron vörös zászlók fehér kettős kereszttel lengenek.

—Augusztus 14. Meghal II. Pius pápa. (A török elleni keresztes hadjárat elmarad.) Mátyás király Futa- kon (Bács vm.) táborozik sregével. A magyar had létszáma:: 17 ezer lovas, 6 ezer gyalogos, 7 ezer keresztes. Ebből a király 20 ezer főt Boszniába küld, ő maga pedig a többivel az aldunai Szendrő vára felé indul.-Augusztus 23. II. Mehmed szultán a magyar sereg közeledtére felhagy Jajca vára ostromával és visszavonul seregével.

—Szeptember 29. II. Pál pápa a krétai érseket küldi Magyarországra a török háború folytatása ügyében.-Október 9. A velencei dózse megküldi Mátyás királynak azt a 40 ezer aranyat, ameleyt II. Pius hagyott a magyar királyra a török elleni hadjárat költségeira.-Az évfolyamán Mátyás meghagyja Csáktornyái kapitányainak, hogy a Ciliéi Ulrik özvegye, Brankovics Katalin által elidegenített királyi várakat szerezzék visz- sza.. - Megkezdődik a bártfai Szent Egyed templom gótikus stílusban való átépítése. - Mátyás könyvtárának legrégibb keltezett kódexe.-1465. január 16. Mátyás király Pannonius pécsi püspököt és Rozgonyi János tárnokmestert II. Pál pápához küldi, hogy megválasztása alkalmából üdvözöljék és a török elleni háborúról tárgyaljanak.-Február 16 előtt az esztergomi káptalan a király kívánságára megválasztja esztergomi érsekké Vitéz János váradi püspököt, fő- és titkos kancellárt. II. Pál pápa május 15-én megerősíti a választást.

—Március 30. Mátyás értesíti január 16-án Rómába küldött követeit a török Magyarország elleni készülődéséről.

—Május 10. Mátyás király Sopron városának a husziták (csehek) elleni háborúban szerzett érdemeiért a vörös viaszpecséttel való pecsételés jogát adományozza.-Május 24. II. Pál pápa Mátyás követeinek 55.200 dukátot ad át a török elleni hadjáratra.-Május 29. II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz