Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. március SAJTÓSZEMLE Magyarországi és külföldi hírek E rovatunkat a hazai lapok internetes híreiből állítjuk össze. (MTI, Magyar Nemzet, Új Ember stb.) MARTONYI ARAFATTAL TÁRGYALT Izrael fenntartja a célzott likvidálások gyakorlatát A külügyminiszter felajánlotta hazánk segítségét palesztin szakértők továbbképzéséhez. (hír MTI, fotó AP). Martonyi János izraeli kőrútjának utolsó állo­másaként a Paleszti Hatóság rámalláhi irodájában, háziőrizetben levő Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytatott eszmecserét. A magyar külügyminiszter a palesztin vezetőnek is felajnálotta Magyarország segít­ségét a közel-keleti viszály rendezésében. Martonyi kifejtette: Magyarország fontosnak tartja a Palesztin Hatósággal való kapcsolatok fejlesztését. Mint ki­emelte, a béketárgyalások újraindítását követően na­gyobb lendületet kaphat ez a folyamat. Örömteli ese­ménynek nevezték, hogy már most van olyan magyar cég, amely feliratkozott a Palesztin Hatóság területén működni kívánók listájára. Megegyeztek abban, hogy az izraeli-palesztin viszály mielőbbi megszüntetése végett a feleknek minél előbb vissza kell térniök a tárgyaló asz­talhoz. Mint a magyar külügyminiszter kifejtette, ez hazánk számára is biztonsági kérdés, mivel Izrael mindössze háromórányi repülőútra van magyar- országtól. Az Európai Unió Arafat mellett. Sáron izraeli miniszterelnök sajnálja, hogy a nyolcvanas évek elején, az izraeli erők libanoni beha­tolásakor nem végezhetett Jasszer Arafattal, a paleszti­nok vezetőjével. "Libanon kapcsán volt egy megálla­podás, amelynek értelmében nem volt szabad vele végezni Ezt sajnálom" — mondja Ariel Sáron. Sáron az izraeliek 1982-es libanoni behatolásakor védelmi miniszter volt, mig Arafat a palesztinok vezetőjeként az izraeli erőkkel szembeni ellenállást irányította Bejrútból. Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője Washingtonban azt hangsúlyozta, hogy az unió változatlanul Jasszer Arafat palesztin elnököt tartja a palesztin nép törvényes képviselőjének. Mind­amellett hozzátette: továbbra is nyomást kell gyakorolni Arafatra, hogy foganasitson kemény intézkedéseket a terrorakciók szervezőivel szemben. Az amerikai vezetés és Arafat elnök kapcsolata az utóbbi időben nagyon megromlott, sőt Washingtonban fontolóra vették a Palesztin Hatósághoz fűződő kapcsolatok megszakí­tását is, ennek ellenére Washington nem akarja feladni közvetítő erőfeszítéseit. Simon Peresz izraeli külügyminiszter New Yorkban találkozott Ahmed Koréi palesztin parlamenti elnökkel. Az izraeli sajtó szerint Peresz még december­ben egy tervet juttatott el a palesztin parlament el­nökéhez. Ebben kilátásba helyezte, hogy a terv elfo­gadása esetén a megállapodás után nyolc héttel Izrael elismerné a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrejövő palesztin államot. Háborús terv a palesztinok ellen. A Háárec című izraeli napilap szerint magas rangú izraeli védelmi illetélesek és volt tábornokok ki­dolgoztak egy olyan tervet, amely előirányozza a palesztin autónom területek visszafiglalását, valamint felveti Jasszer Arafat palesztin elnök meggyilkolásának lehetőségét. A politikai-biztonsági tervben szó van a palesztin városok elfoglalásáról, hogy "megtisztísák azokat a terroristáktól és a fegyverektől". Szerepel a tervben a Palesztin Hatóság szétverése és Arafat megölése is. A szerzők úgy vélik, hogy egy ilyen katonai akció "egy hét alatt megváltoztatná a stratégiai helyzetet", és azt állítják, hogy az izraeli hadserek leg­magasabb vezetőségében helyeslésre találnak elképzelé­seik. Ugyanakkor Ariel Sáron kormányfő nem támogat­ja a tervet - írja a lap. A lakosság a külügyek után leginkább az oktatással elégedett — derült ki a Tárki közvéleménykutató által 6 ezer fő megkérdezé­sével készült reprezentatív felmérésből. A válaszadók az oktatást 11 vizsgált terület közül fontosság szempont­jából az egészségügy, a közbiztonság és a munkaügy után a 4. helyre sorolták. A válaszadók az utóbbi időszak intézkedései közül leginkább a diákhitelre em­lékeznek, de sokan említették az őszi szünet bevezetését és a tandíj eltörlését is. A felmérésben résztvevők háromnegyede kiválónak vagy jónak ítélte a felsőok­tatási tandíj eltörlését, a gyesen, gyeden lévők tandíj- mentességét, az informatikai fejlesztéseket, a tankönyv- támogatások rendszerét.A válaszadók 53 százaléka úgy látja: a jelenlegi Oktatási Minisztérium az előzőekhez képest többet tett azért, hogy a pedagógusok és felső- oktatásban dolgozók bérhelyzete javuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents