Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-03-01 / 3. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. március üldögélt és köhögött, amíg élt és a Jóskára is, aki szép legény volt, csontfehér arcával, de aztán elment az apja után. És most Péter is... — Lefekszem — mondtam, de nem arra gondoltam, ■ hanem arra, hogy most egyedül akarok lenni. — Le van ágyazva — mondta anyám beleegyezve és apám se kérdezte meg, hogy miért ilyen korán... Az ágy hűvös volt, hogy kicsit dideregtem, imádkozni kezdtem, nem is Péterért, csak úgy megszokottan, de mindig rá gondolva, aztán könny perdült az arcomra és csendesen álomba sírtam magam. Álmomban aztán elcsitult bennem minden bánat. A szentpéteri erdőben jártam, ahol napsugár világított be öreg tölgyek közé és vadméhek dongtak, mint a messzi orgonaszó. A réten jártam, ahol szólt a fürj és a kétkés- madár és olyan ragyogás úszott a patak fölött, amilyen ragyogás nincs is ezen a világon. Aztán a szőlőhegyen jártam, ahol valamikor Pétertől almát kaptam, ami még nem volt érett, de most álmomban olyan volt, mint a méz... ' És nyár lett egyszerre, s nagyon messziről mintha odahallatszott volna a déli harangszó... és mintha azt mondta volna, hogy most már aludjak, hogy reggel a korai mise előtt még meggyónhassak. Fel is ébredtem időben valami boldog, bátor révületben, ami velem jött még a gyóntatószékbe is. És elmondtam mindent bátran és boldogan és az öreg pap megsímogatta a fejem, mert gyónás közben is majdnem elsírtam magam. Ego te absolvo — mondta a pap, remélem kis barátod melletted lesz életed vévéig s még azon túl is... és helyetted is mindig megcsókolja a keresztet. Én is remélem! • • • • Fekete István: Harangszó című könyvéből GÁBLER ANTAL: DICSŐ MÁRCIUS Petőfi, Jókai, Pilvax Kávéház, Tavaszi mámor - kokárdás menet; A Nemzeti dal nyomán, újra feltámadt: a Szabadság szele, a pesti ég felett. Magyar dal zúgott minden utcán, És lelkesedett Pécs és Debrecen: Ezrek indultak Kossuth seregébe Harcolni bátran a zsarnokság ellen. Kérjük, szerezzen új előfizetőt lapunknak. SOÓS GÉZA HAZAI KÖRKÉP Hetek óta a státus-, illetve magyarosan a kedvezménytörvénytől hangos az ország. Az MSZP olyan alantas indulatokat kavart fel, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A következőkről van ugyanis szó; ahhoz, hogy a kedvezménytörvény hatályát ki lehessen terjeszteni az erdélyi magyarságra, a két miniszterelnöknek le kellett ülnie tárgyalni. A román fél feltétele a megegyezéshez az volt, hogy a munkavállalás lehetősége minden román állampolgárt egyformán érintsen. Ha ez az ára, hát legyen. Orbán Viktor még ilyen feltétellel is aláírta a szerződést. Tehette, hiszen a gyakorlat úgyis az, hogy idehaza csak olyan "vendégmunkásokat" alkalmaznak, akik beszélik a magyar nyelvet. A román miniszterelnök is tisztában volt ezzel, de meg kellett nyugtatni saját nemzetgyűlését. A döntéshozatalnál ott volt Kovács László, az MSZP elnöke is. Kifogást emelhetett volna, mint ahogy bizonyos dolgokban kétségeit fejezte ki Csurka István, a MIÉP elnöke. Kovács viszont hallgatott. Aztán néhány nap múlva, a rá jellemző alattomossággal hátba támadta a kormányt és az egész erdélyi magyarságot. Azzal riogatta a közvéleményt, hogy 23 millió románnak kell ezután munkát adni. Azzal is ijesztgették a polgárokat, hogy Romániából csak azért fognak átjönni dolgozni, hogy a biztosítás alapján igénybe vegyék a hazai magasabb szintű egészségügyi ellátást, és hogy a hazai munkások szájából veszik ki majd a kenyeret. Az MSZP a közelgő választás előtt vesztésre áll. Ezzel a gonosz, ócska demagógiával próbáltak az iskolázatlan választókra hatni, úgy tűnik sikerrel. Az sem érdekelte őket, hogy ezzel óriási kárt okoztak, okoznak az erdélyi magyarságnak, az elcsatolt területen élő honfitársainknak. Hazaárulóként viselkedett az MSZP. A júdáspénzt mégsem kapta meg, már ami a népszerűségének emelkedését illeti, ugyanis 2-3 ponttal csökkent ugyan a Fidesz népszerűsége, de ez a szám nem jelent meg az MSZP oldalán. Valahová eltűnt a bizonytalanok között.-Napok óta öles plakátok hirdetik, hogy mikor volt jobb fiatalnak lenni, most vagy a kádári időkben. A plakátokat a Munkáspárt rakta ki, mely nem más mint egy igazi kommunista demagógia. Ugyanis ma kétszer többen járnak egyetemre, illetve főiskolára, mint az elmúlt tíz évben. Persze ma sem olcsó diplomát szerezni. A szülőknek mélyen bele kell nyúlni a zsebbe. Ezen próbált segíteni az Orbán-kormány olyan formában, hogy bevezette a diákhitelt, ezzel a diáknak alanyi jogon jár a kölcsön, minimális kamattal. A kölcsön összege változó, kinek mennyire van szüksége, és hogy a visszafizetésnél mennyit vállal magára, ha majd dolgozni fog. A kölcsönt havonta lehet felvenni, ha viszont a diák egy összegben szeretné megkapni, ennek
