Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
2002. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER-A Zombori Petőfi Sándor művelődési Egyesület író-újságíró találkozót tartott a közelmúltban, amelynek vendége Matuska Márton volt. Mintegy ötven érdeklődő ismerhette meg tényfeltáró műveit, amelyekben a magyarság elleni 1944-es vérengzésről rántotta le a leplet. "Ugyanolyan megrendüléssel szólok, mint nem tudom hányszor azokról az eseményekről, mert ezt nem lehet nyugodt hangnemben tenni. 1944 őszén a tettesek bevallása szerint legalább húszezer magyart egyszerűen lemészároltak. Tíz évig gyűjtöttem titokban az adatokat, amikor 1990-ben létrejött a történelmi VMDK, és fölvetette az 1944-es ügyek kérdését, majd a Magyar Szó is földolgozta azokat az eseményeket. Százhúsz magyarlakta helységből van értesülésem, hogy ártatlanul, bírósági ítélet nélkül likvidáltak magyarokat. Körülbelül harminc papunkat agyonverték a Tisza mentén, akik nem gonosztevők, hanem mártírok voltak, és meghaltak a nyájukért." A halotti anyakönyvek szerint Bezdánban száz embert végeztek ki. A Zomborban történtekről azonban még mindig nagyon keveset lehet tudni. Ez a város a vérengzéseknek egyik legrejtélyesebb színhelye volt. Hogy mitörtént például a Krónich-palotában, annak egy százaléka sem ismert, az áldozatokat ugyanis úgy tüntették el, mint a hulladékot. Ha azt állítjuk, hogy több tízezer ártatlan magyar embert végeztek ki, nem tévedtünk, pontos adatok viszont csak akkor kerülnek felszínre, amikor hozzálehet jutni a dokumentumokhoz - mondotta Matuska. "Nem szabad föladni nemzettudatunkat, föl kell ébrednünk a lelkinyomorból, föl kel dolgozni és a világ elé tárni az 1944-es tragédiát" - tette hozzá.-A romániai magyarság 88 százaléka ért egyet a számára nyújtott anyaországi támogatással, 84 százaléka a magyar állampolgárságot is elfogadná. Mindez az "Etnikumi Kapcsolatok Barométere" elnevezésű felmérésből derül ki, melynek adatait az elmúlt év végén gyűjtötték. A román adatközlőkben viszont az elmúlt hat évben nőtt az ellenérzés a magyaroknak nyújtott magyarországi támogatással szemben. Az 1995- ös évhez viszonyítva, amikor a felmérés alanyainak 64 százaléka helyeselte, hogy a magyar kormányt érdekli a határon túli magyarok sorsa, idén arányuk 34 százalékra csökkent. A románok 35 százaléka szerint a többség és a kisebbség közti kapcsolatot az együttműködés jellemzi. Az erdélyi románok 46, a magyarok 70, a romák 26 száaléka ért ezzel egyet. A megkérdezett románok (összesítés) 39 száaléka nem tudja felmérni az RMDSZ kormányba való részvétele milyen eredményekkel járt az erdélyi magyarok helyzetére. 29 száalékuk úgy véli, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem változtatott a magyar kisebbség helyzetén, 27 százalék szerint javított a helyzetükön. A magyarok közel fele (46%) kedvezően értékelné, hogy az RMDSZ-t bevegyék a kormányba, függetlenül attól, hogy ki nyerné meg a választásokat. Ezzel a kijelentéssel az erdélyi románok csupán 12 százaléka ért egyet. Mi több ha tehetné, hét százalékuk betiltaná az RMDSZ-t. A románok 14 száaléka tart egy esetleges háborútól, és több mint felük elsősorban Magyar- országtól.-A New York Times a Reiters tudósítása alapján, budapesti keltezéssel számol be a kedvezménytörvény fogadtatásáról a szomszédos országokban. A cikk szerint a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek tagjai számára szociális kedvezményeket biztosító törvény Romániában és Szlovákiában történelmi érzékenységet érint, mivel állás-pontjuk szerint a törvény csorbítja szuverénításukat. A cikkben idézik Stefan Markus szlovák nagykövet és Petru Cordos román nagykövet szavait, valamint a Trianoni Szerződés következményeit, amely Magyarország területének kétharmadát más országoknak adta, s ezért most 3,5 millió magyar nemzetiségű él az anyaországon kívül, közülük több mint 1,6 millió Romániában. A tudósítás szerint az EU viszolyog attól, hogy a régi vitákkal terhelt országokat fogadjon soraiba, de egyelőre nemfoglalt állást a törvényről. Az EU legutóbbi országjelentésében a törvénnyel kapcsolatban használt "látszólagos ellentmondás" kifejezésből a magyar fél a látszólagosra, míg Románia és Szlovákia az ellentmondásra helyezi a hangsúlyt. A magyar felet kritika éri azért is, mert többet tesz a szomszédos országokban élő magyar kisebbségért, mint saját kisebbségeiért, például a cigányokért.-Kárpátalja kormányzója újságírók előtt kijelentette: végleg elszámoltak az árvízkárosultakkal. A zömmel magyaroklakta nagyszőllősi és beregszászi járásban, illetve a huszti, a técsői, az ilisvai járásban, valamint más katasztrófa sújtotta térségekben az emberek az utolsó kopejkáig megkapták az árvízkárok felszámolására kiutalt központi forrásból származó 101 millió hrivnyát. A megyei közigazgatás elnöke fontosnak tartotta megjegyezni: bár közvetlenül az árvízkárok felmérése után olyan határozat volt érvényben, hogy a károsult a számára kiutalandó pénzösszeg mindössze 20 százalékát veheti át készpénzben, a nyár folyamán - figyelembe véve a realitásokat - fokozatosan áttértek arra, hogy a károsultak teljes egészében készpénzben kapják meg az összeget, így azok, akik lakást vásároltak, már rég beköltözhettek otthonukba. Azok pedig, akik úgy döntöttek, hogy szülőfalujukban maradnak, kijavították meghibásodott házaikat, tető alá hozták új otthonaikat. Szép számban vannak olyanok is, akik a régi vályogház helyére új, tá
