Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
2002. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 SZÉKELYFÖLDI FENYŐK A VATIKÁNNAK Ortodox mohóság A múlt év Karácsonyán ismét a római Szent Péter téren volt a világ szeme. A jelenlévők tízezrei és a tévénézők százmilliói is láthatták az ünnepi karácsonyfát a tér közepén. A világ magyarjainak különleges érzelmi töltetet jelenthet a feldíszített jegenyefenyő, hiszen az erdélyi ősmagyar település közelében nőtt - lábon - 24,5 méter magasra. A magyar büszkeséget azonban beárnyékolja az a bizánci mohóság, ahogy a román ortodox egyház és a román politika kisajátította az ajándékozás emberi érzéseit, örömeit. Magyar katolikusok részéről talán ünnepron- tónak tűnhetne a karácsonyfa-ajándékozást firtatni, de az igazmondás nem ellenkezik a keresztény szellemmel, így bizonyosan nem bűn egy erdélyi magyar közösség panaszának, sérelmének tolmácsolása. A Szent Péter téri karácsonyfa akár jelképe is lehetne az erdélyi magyarság és a történelmi magyar egyházak jogfosztott helyzetének, illetve a román hatalom és az ortodoxia uralkodó szándékának, terjeszkedési vágyának. A román kormány az országos erdészeti ügynökség által pályázatot hirdetett a "vatikáni karácsonyfa megkeresésére". A területi erdészeti hivatalok alkalmazottait felkérték, hogy keressenek 20-25 méter magas, arányos, tetszetős fenyőket. A pályázók színes fénykép- felvételeket küldtek a bukaresti zsűrinek. A román fővárosból egy idő után jelzés érkezett a Hargita megyei Gyergyótölgyes erdészeti hivatalához: egyik fotójuk, azaz fájuk a nyertes. A hírt nem szabadott közölni a sajtóval. A tervezett kivágás előtt karhatalmi erők lepték el a Gyergyótölgyes és Péntekpataka települések közötti erdőrészt. A tölgyesi és környékbeli lakosok megértették a helyzet komolyságát, és nem is keltett különösebb megütközést a szigorú katonai, csendőrségi őrzés. A valamikor színtiszta magyar, ma egyharmad arányban magyarok lakta Gyergyótölgyes római katolikus és protestáns papjainak és híveinek azonban nehezen gyógyuló lelki sebeket okozott, ami ezután következett. Több "próbajáték" után kivágták a kiszemelt fát, amelyet aztán jól megtervezett ceremóniával felszentelt és megáldott a Hargita és Kovászna megyei -- néhány évvel ezelőtt Csíkszeredába betelepített — ortodox püspökség elöljárója. A római katolikus és protestáns egyház papjai közül senki sem kapott meghívást. így egyikük sem találta ildomosnak megjelenni a karácsonyfa megáldá- sán, noha lelkűkben végigkísérték az útját a Vatikánig. A Rómának felajánlott karácsonyfát a románok nem a Székelyföldön keresztül, hanem inkább Moldova felé kerülve szállították Bukarestbe. A kivágott fa helyére az ortodoxok keresztet állítottak és azt is felszentelték, egyben "jó jelnek" minősítették. A tölgyesiek azon kérdésére, hogy miért nem lehetett legalább egy magyar Miatyánkot elmondani a karácsonyfa megáldásánál, a jelenlévő román "ceremóniamesterek" azt a választ adták, hogy a Hargita megyei prefektúra (kormányképviselet) irányít mindent, s nem sérthetik meg az előírásokat. A tölgyesi és környékbeli magyarok számára nem elfogadható a magyarázat, szerintük az ortodox egyház és a román hatalom kisajátító, kiszorító gesztusa nem szolgálja a megbékélést és az ökumené szellemét. Emiatt a tölgyesi és környébeli magyarok számára nem jelenthet jó jelt az ezeréves határtól mindössze pár kilométernyire, az innenső oldalon, a Csutakos nevű erdőrészen állított ortodox kereszt. A Vatikánnak szánt ortodox ajándék és annak kisajátítása azért is cinikus gesztus, mert ugyanaz az ortodox egyház 1999-ben egyedüli, döntő tényezőként megakadályozta II. János Pál pápa erdélyi és moldvai (csángóföldi) látogatását. Bukaresti adatok szerint a "bizánci ajándék" közel ötmilliárd lejjel (csaknem 50 millió forint) terheli a román állami költségvetést. A kivágás után 21 méter hosszú karácsonyfa mellett kéttucatnyi kisebb fát is küldtek a Vatikánba, a pápai lakosztályban és a kihallgatási teremben is gyergyótölgyesi karácsonyfákat állítottak. Az óriásfenyő vatikáni felszentelésénél jelen volt Ion Iliescu román államfő, aki a saját bevallása szerint szabadgondolkodó. /Heti Válasz/ Botos László Címképünk: Rezi vára A Keszthelyi-hegység 418 méter magas sziklás csúcsán Péc nembeli Apor építtette 1298—1307 között. 1333-ra a család kihalásával a királyra szállt, 1378- ban a Lackfiak kapták adományul. Lackfi Istvánt 1397-ben Zsigmond király hívei meggyilkolták, birtokai közül Rezit Eberhard püspök, majd 1427-ben a Gersei Petők kapták. A család birtokában volt még akkor is, amikor a török terjeszkedés elérte a Bala- ton-felvidéket. Viszonylag kis alapterülete nem tette lehetővé, hogy jelentősebb végvárrá váljon. A végvári rendszerbe csak rövid időre kapcsolódott be, 1592-ben már romosként említették. Hajdúszoboszló központjában, a gyógyfürdő közelében, csendes villában ízlésesen berendezett tágas szoba kiadó szept. 1-től május 31-ig, 2 személynek napi 4500 Ft-ért. - Bővebbet: dr. Tóth Imrénktől: H-4200 Hajdúszoboszló, Vörösmarty u. 12. Hungary, vagy 36-5-235-9261 telefonszámon, magya- rul.
