Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
2002. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 STIRLING GYÖRGY: ÚJ SZÍNDARABBAL JELENTKEZETT DR. VARGA LÁSZLÓ! Tudósítás az "Utolsó ítélet előtt" egri bemutatójáról Dr. Varga László neve a magyar emigráció előtt nemcsak azért cseng ismerősen, mert 1948-tól 1989-ig több mint 40 évet töltött New Yorkban s ott az emigrációs politika egyik vezéregyénisége volt, hanem íróként, sőt színműíróként is felhivta magára a figyelmet. Amerikai évei alatt négy kötetben írta meg ügyvédként és politikusként szerzett élményeit, azonkívül több társadalmi dráma is kikerült a tolla alól, amelyeket elsőként rendszerint az általa alapított New York-i magyar színház színtársulata mutatott be. New York és könyéke magyarsága majd' minden évben tapsolhatott Varga László új darabjainak, amelyek közül többet Magyarországon is színpadra vittek. Természetesen csak a rendszerváltás után, mert addig Varga László nem kaphatott nyilvánosságot szülőhazájában. Amikor Varga László a rendszerváltáskor az elsők között költözött haza, rögtön bekapcsolódott a politikai életbe és a több mint fél évszázada alakult Kereszténydemokrata Párt színeiben 1994-ben be is került a parlamentbe. Azóta képviselő és az országgyűlés korelnöke, ugyanakkor ő az egyetlen magyar politikus, aki már az 1947-ben is ott ült a T. Házban. Politikai aktivitása mellett továbbra sem hagyott fel a színdarabírással és most legutóbb december 12.-én mutatták be legújabb színművét, mégpedig Egerben, az egri színtársulat tagjainak közreműködésével. Az "Utolsó ítélet előtt" című dráma kétszemélyes, a két főszereplő dialógusára épül, rajtuk kivül csak néma szereplők mozognak a jóformán teljesen díszletnélküli színpadon. A két főszereplő két egymással szembenálló, tűz és viz világot képvisel, két kibékíthetetlen ideológia nevében beszél, de a történelmi helyzet arra kényszeríti őket, hogy kompomisszumot keresse-nek és mindkettőjük közös ügye érdekében megpróbálják megérteni a másikat. Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása és Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke elképzelt dialógusának színhelyét a szerző az Öröklét birodalmába helyezi át, abba a földöntúli környezetbe, ahol már nincs harag, nincsenek indulatok és politikai ellentétek. A színjátékban a bíboros és a miniszterelnök önvizsgálatát, drámai belső vívódását láthatják és hallhatjuk, úgy, hogy minden szavukból kicseng a társadalmi megbékélés keresése. Ugyanakkor világosan érzékelhető, mennyire előbbrehelyezi a szerző a keresztény értékeket a Nagy Imre által képviselt szocialista tanokkal szemben. A darab mégis jószándékúnak és magyarérzésűnek mutatja be a meggyilkolt miniszterelnököt, aki nem kért kegyelmet bí- ráitól, nem adta fel az elveit, hanem önként vállalta a mártírsorsot. Szavaiból kicsendül a Bíboros iránti tisztelet és emberi nagyságára vall, hogy a darab végén azt kéri tőle: áldja meg őt... A nézők számára mélyen megrázó élményt jelent a darab, Varga László szövegének tolmácsolááért pedig elismerés illeti a két főszereplőt, a Bíborost alakító Sziki Károlyt és az ellenpólust meg-személyesítő Farkas Attilát. A egri Harlekin Színház kultúrmissziót teljesített azzal, hogy bemutatta a darabot, amellyel a szerző a legújabb- kori magyar történelem egy drámai epizódját vitte színpadra és az '56-os forradalom eszmei konfliktusát villantotta fel egyetlen tömör felvonásban. Amikor a föggöny lement, a közönség sokáig tapsolt a darab sikerének, majd szűkkörű fogadás keretében ünnepelte az illusztris szerzőt. * A fogadáson alkalma nyílt e sorok írójának pár szót váltani Varga Lászlóval, aki — mint tudjuk -- a magyar országgyűlés legidősebb tagja, a parlament korelnöke. Ám ez csak évei számának vonatkozásában áll -- múlt év végén ünnepelte jó egészségben 91. születésnapját --, aktivitás tekintetében felvehetné a versenyt nála 15-20 esztendővel fiatalabbakkal is. Ő az egyike az országgyűlés azon tagjainak, akik komolyan veszik a képviselőséggel járó kötelezettségeket és nagyon nyomós oka kell legyen annak, hogy ne lássuk jellegzetes arcélét a Fidesz-frakció padsoraiban. Fáradhatatlanul ir. interpellál és utazik vidéki választókerületeket látogatni. Mint most mesélte, a T. Ház egyik legutóbbi maratoni ülésén éjjel fél háromkor került sor egy felszólalására, amikor nála jóval fiatalabb képviselőtársainak nagy része már rég kidőlt és hazament. Varga László az egyetlen honaty a a mai parlamentben, aki már 55 évvel ezelőtt is tagja volt a magyar törvényhozásnak: a kommunisták kékcédulás csalásairól el- híresült 1947 augusztusi választáson a kereszténydemokrata elveket valló Demokrata Néppárt részéről került be a parlamentben, ahol 1948 késő őszéig folytatott kemény harcot a kommunista párt ellen és igyekezett fékezni Rákosiéknak a hatalom teljes megszerzésére irányuló előretörését. A kommunisták céljaik elérésének egyik akadályát az energikus fiatal ügyvédben. Varga Lászlóban látták és mindent elkövettek, hogy clhallgattassák. Erre akkor találtak alkalmat, amikor egy koncepciós perben védőügyvédként szerepelt és védőbeszédében a "demokráciát rágalmazta". Ezt irta legalábbis Varga törvényszéki szerepléséről a kommunista sajtó, holott mint ügyvéd nem tett mást, mint védence érdekében feltárta a nyomozás törvénytelenségeit és a politikai rendőrség eljárását a nyilas Számonkérő Szék módszereihez hasonlította. (Varga László: "Kérem a vádlott felmentését" c. könyve 116. oldal.) Varga László -- mint könyvében íija -- tudta, hogy ez több, mint egy őt támadó újságcikk: ez már vádirat! Tudta, hogy ezekután a parlament fel fogja fuggeszten mentelmi jogát és letartóztatása már csak napok kérdése. Ha nem akarta a börtönben lévő tízezrek számát szaporítani, azt az utat kellett választania, amelyre abban az
